Aracs a vajdasági magyarság legősibb és legértékesebb műemléke

A vajdasági magyarság legősibb és legértékesebb műemléke évszázadok óta hirdeti a rónaságon a magyarok jelenlétét és keresztény hitét. Az omladozó templomhoz köthető legendák szerint minden augusztus 20-a környékén megnyílik a templom földje.

Egy legenda szerint István király az aracsi Pusztatemplom alagsorában van eltemetve. Vicuskát, a libapásztorlányt egyszer levezette a jótündér István királyhoz. A nagyszakállú, drágakövekkel ékesített koronával a fején alvó királynak a kislány elpanaszolta, milyen rossz sora van családjának.

A király felébredt és azt ígérte, amikor majd újra megszólalnak a harangok a Pusztatemplomban, akkor ő feljön a mélyből és megsegíti a Délvidéken árván maradt, szenvedő magyarságot. A nagy király arra kérte Vicuskát, addig is őrizzék meg a templomot.

A néphiedelem szerint minden tizenharmadik év Szent István-napjának éjszakáján a Pusztatemplomnál több helyen kék lángok láthatók, majd az éj közepén megnyílik a föld valamelyik kék láng helyén, és a földből kiemelkedik egy tüzesen izzó üst, tele vakítóan csillogó sárga arannyal. Az üst mellett egy tündér áll, aki angyali hangon megszólal: „Jöjjetek, jó emberek, itt az arany! Építsétek vele újjá Pusztatemplomunkat!"

1998-ban megalakult Tordán a műemlékvédő társaság, és így került a romtemplom lassan az érdeklődés homlokterébe.

Lázár Jenő, alelnök, Aracs Hagyományápoló Társaság, Torda: „Elhatároztuk, hogy a környékét rendben tartjuk, hogy ki fogunk ide járni, emlékünnepséget szervezünk és megpróbáljuk felhívni a közvélemény, a szakemberek, a magyarság figyelmét az aracsi Pusztatemplomra és annak jelentőségére, amit a magyar, a keresztény népeknek jelentett valamikor.”

A magyar kormány támogatásával, hamarosan megkezdődik a vajdasági magyarság kultikus emlékhelyének állagmegőrzése. A szakemberek most a terveken dolgoznak. A magyar kormány egymilliárd forintot fordít a következő időszakban a romtemplom megőrzésére.

Hajnal Jenő, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „A szerbiai műemlékek legjelentősebbike, legfontosabbika, ebből adódóan nyilvánvaló, hogy Szerbiának nagyon komoly feladata van, hogy egyrészt ezt a rekonstrukciót minél eredményesebben megvalósítsa, és hogy komolyan támogassa is, ne csak a magyar kormány segítségére támaszkodjunk.”

A romtemplom körül egykor virágzó település volt. A tervek szerint nemcsak az épületen végeznek majd állagmegőrzést, de környezetét is a XXI. századi igényeknek megfelelően alakítják ki, hogy felkerüljön az idegenforgalmi útvonalak térképére.

Eddig már sokan megpróbálkoztak, de csak színlelték a jóságot. Lelkük mélyén rosszak, gonoszak, kapzsik voltak, így megégett kézzel, jajgatva távoztak az izzó üsttől. Az arany ott maradt, az izzó üst pedig a hajnal közeledtével az arannyal együtt visszasüllyedt a földbe, szól a legenda.