Ahol több a keresztelő, mint a temetés
Kelebián a magyar rendezvények döntő többsége a templomban és annak kertjében zajlik
Szinte minden magyar rendezvény, ami Kelebián történik, annak helyszíne a templomkert, azaz a történések plébánia köré szerevződnek. Rendkívül hasonlít ez a helyzet arra azidőre, amikor a XX. század elején a tanyavilágból falu szerveződött. Ennek felhajtó ereje a kutatások szerint a templomépítés volt.
Igaz ugyan , hogy Kelebiát a történeti dokumentumok már a XIII. században említik, de a török hódoltság alatt, mint annyi más térség, ez is elnéptelenedett. 1702-ben a területet, amelyen település nem volt, csak tanyák, Szabadkához csatolták. Idővel a tanyák sorokba szerveződtek, ám a település kialakulása csak 1937-ben, az Apostolok küldetése templom felépülésével vett nagyobb lendületet. Molcer Károly tervei alapján Lajčo Gršić kivitelezésében készült el a templom, amley mellé egyre többen építették fel családi házukat.
Kelebia Szerbia legészakibb települése. Egészen 1978-ig, a hatáérátkelő megnyitásáig a település hárányos helyzetben volt, mert kívül estett minden forgalmas útvonalon. A határátkelő megnyitásával a forgalom fellendült és ez élet is felpezsdült. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Kelebiát 2047-en lakják, ebből 1275 magyar. Mondhatnánk, hogy a 15 évvel ezelőtti adatok ma már semmit sem jelentenek, mert hatalmas mértékű a kivándorlás, ám Kelebiát érdekes módon nem hagyják el a fiatalok. Ebben a faluban Paskó Csaba atya szerint sokkal jobban ragaszkodnak a fiatalok a szülőföldjühöz, mint másutt, ahogyan ez a sajtóhírekből tűnik. Kelebián a tipikus vajdasági falvakkal ellentétben, több a keresztelő, mint a temetés. A hétvégi szüreti hálaadó szentmisén is két kisgyermeket hoztak el szüleik, hogy megkereszteljék őket.
A magyarok számaránya Kelebián közel 60 százalék. Hosszú idő után, hat évvel ezelőtt, ismét állandó plébánost kapott a kelebiai katolikus közösség. Rendkívül fontos történés ez, hiszen Paskó Csaba atya faluba érkezésével a magyarság élete is megváltozott. A közösségi életet újra szervezte a fiatal plébános: régi ünnepeket újított fel, mint a templomkertben szerveztett élő Betlehemet, vagy a szüreti napokat, és folyamatosan építi, szépíti a templomot. Az ő érdeme, hogy a kerényi orgona Kelebiára került, majd ezt felújították, hogy folyamatosan avatják a szebbnél szebb üvegablakokat, hogy felújították a paplakot és hogy megkezdődött a Márton Áron közösségi ház építése a templomkertben. Szombattól pedig Vajdaságban elsőként, a 80 éves kelebiai templomban szervezik meg az Ars Sacra programsorozatot, amelyen a zsidó-keresztény kultúrában rejlő értékeket mutatják meg a művészetek segítségével. Az azonos időben több helyszínen megtartott rendezvény az Európai Örökségnapok szervezőivel együttműködve történik. A magyarországi rendezvénysorozat fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége. Vajdaságban a fővédnök pedig dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja.
A legutóbbi kétnapos magyar rendezvény Kelebián a szüreti vigadalom volt. Mondanunk sem kell, hogy ezt is Paskó atya szervezte és ennek helyszíne is a templom illetve a templomkert volt.
Kelebia lakosságának nagy része a mezőgazdaságból él. Az őszi betakarítást követően a hálaadás a termésért a magyarlakta területeken ősi szokás. Kelebián Paskó atya igyekszik újra meghonosítani a közösségi ünnepet. Idén kétnapos ünnepség, hálaadás és vígadalom volt a kis faluban.
A kelebiai szüreti napok szombaton a gazdák megáldásval kezdődött, majd a 2015-ben alakult Gaál Ferenc Magyar Művelődési Egyesület szervezésében táncpanorámát szerveztek. 150 kicsiny gyermek és fiatal ropta a táncot a templom előtti téren. Vasárnap az egyházi területen kívülre is kivitték a betakarítás ünnepét. Az iskolától indult a díszes felvonulás, amelyet maga Paskó atya vezetett, mögötte a templom pasztorális tanácsának tagjai, akik a templomi lobogókat vitték, ott voltak a Szent Mónika Keresztény Édesanyák Imaközösségének tagjai, a szabadkai iskolák mazsorett csoportjai és a kelebiai ménes lovasai, meg fiákeresei is a helybeliek mellett. A templomig tartó úton a helybeliek a kerítésre támaszkodva, vagy a házaik elé kiállva gyönyörködtek bennük.
A hálaadó szentmisére zsúfolásig megtelt a templom. Kivételes hangulat uralkodott, nem csak a gitárkísérettel gyönyörűen éneklő kórus, vagy Paskó atya magával tagadó személyisége miatt, hanem a nagyon igényes díszítés is azt sugallta, milyen fontos része életünknek a mezőgazdaság, a gyümölcstermesztés, meg azt is, micsoda bőség van ezen a tájon. Patarcsity Dietrich Marlene keze munkáját dícséri a rendkívül szép terméskompozíció az oltár előtt.
Vasárnap délután a zsűri 72 mintából választotta ki a legjobb pálinkát, este pedig tombolával egybekötött szüreti mulatság vette kezdetét, amelyen a főnyeremény egy hatszemélyes kemencés vacsora volt Paskó atya konyhájában.
Paskó atya hat évvel ezelőtt érkezett Kelebiára plébánosnak. Azóta a falu közösségi élete felpezsdült, nem csak helybeliek, de sok szabadkai is kiutazik rendezvényeikre, mert ott mindig történik valami.
Így lesz ez szeptember 16-a és 24-e között is, amikor a Márton Áron közösségi házban illetve a templomban könyv- és fimbemutatók, hangversenyek, kiállítások segítségével mutatják majd be „a szakralitást profán környezetben, a hagyományt új köntösben, a kortárs alkotásokat régi helyszíneken. Minden szépre, jóra fogékony embert ahhoz segítve, hogy lelkét felemelve közelebb kerüljön az igazsághoz, a valódi értékekhez.”
