Áder: A szabadság az egész nemzet ügye
Magyarországi megemlékezések az 1848–49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúinak tiszteletére
A szabadság az egész nemzet ügye, minden ember ügye – mondta Áder János tegnap Nagyigmándon, az aradi vértanúkra emlékező ünnepségen.
„A szabadságharc utáni évek gyászos csendet hoztak. A csend pedig felismerést, hogy ez a forradalom, ez a szabadságharc az ország egészében, a nemzet lelkében zajlott. A legfontosabbat elérte” – mondta a köztársasági elnök.
Hozzátette, hogy a szabadságharc az önrendelkezés felelősségét, a polgári fejlődés lehetőségét üzente. „Hogy nincs többé erő, nincs többé hatalom sem Világosnál, sem Aradnál, mely megállítaná az önmaga útját járni kívánó magyar nemzetet” – mondta.
A köztársasági elnök emlékeztetett Deák Ferencre, aki miközben a kiegyezésen dolgozott, a vértanúk emlékére tizenhárom tölgyfát ültetett, melyek többsége ma is él.
Az államfő beszéde után az ünneplőkkel közösen a Vértanúk terén megkoszorúzta Manszbarth Antal és Szikszay János emlékoszlopát, majd a temetőben is koszorút helyezett el sírjaiknál.
A huszonhét esztendős Manszbarth Antal római katolikus plébános és a negyvenhat éves Szikszay János református lelkész Csákberényben végezték szolgálatukat. Miután a császári alakulatok a móri járást elfoglalták, a népfelkelésről prédikáltak és az egyházközségekben emelték fel szavukat a császári kormány ellen.
Letartóztatásuk után Nagyigmándra, Haynau főhadiszállására kísérték őket, ahol a főparancsnok jóváhagyta halálos ítéletüket, és 1849. július 12-én mindkettejüket kivégezték, testüket fél napig közszemlére tették, majd Nagyigmándon temették el őket.
A településen tiszteletükre 1908-ban emeltek emlékoszlopot a református templom mellett, és minden évben július 12-én emlékeznek rájuk. Országszerte megemlékezéseket tartottnak tegnap az 1848–49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúinak tiszteletére Magyarországon.
A központi megemlékezések keretében katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót tegnap reggel Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus alakuló terén. Az eseményen, amelyen közreműködött a díszzászlóalj és a Nemzeti Lovas Díszegység, Magyarország történelmi zászlói is felsorakoznak.
A rendezvény után koszorúzást tartottak a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál, ahol Áder János köztársasági elnök képviseletében Szegő László dandártábornok, Magyarország kormánya nevében Pintér Sándor belügyminiszter, az Országgyűlés nevében Latorcai János alelnök helyezte el az emlékezés koszorúját.
Megkoszorúzta Orbán Viktor kormányfő az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékművét az aradi vértanúk emléknapján tegnap délelőtt a hódmezővásárhelyi Kossuth téren.
A szobornál ezt követően Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Almási István hódmezővásárhelyi polgármester és Kószó Péter alpolgármester helyezte el az emlékezés virágait.
A szabadság mellett az összetartozás érzésének fontosságáról beszélt az Országgyűlés elnöke tegnap a Pest megyei Tápiószelén az 1849. október 6-án vértanúhalált halt 13 tábornok emlékére állított kopjafa leleplezése alkalmából tartott ünnepségen.
„Az aradiak és a 48-asok példája mutatja, hogy a hazánk, a szabadság mindig csak annyira erős, amennyire mi mindannyian hozzáadjuk a magunkét a közös ügyhöz” – mondta avatóbeszédében Kövér László. Hozzátette: a mindennapokban és a nagy pillanatokban a mi korunk is felteszi mindannyiunknak a maga kérdéseit, s ha ezekre igaz válaszokat akarunk találni, akkor figyelni kell az aradiak életére és halálára.
Magyarországot csak akkor újíthatjuk meg és tehetjük sikeres, gazdag országgá, ha mi is megtesszük azt, amivel tartozunk önmagunknak, a családunknak, közösségeinknek, nemzetünknek, és megvédjük, megőrizzük, gyarapítjuk azt, ami a miénk – mondta. Hangsúlyozta: hinnünk kell a szabadságban és abban, hogy összetartozunk, bátran vállalva, ami a feladatokból ránk jut.
A házelnök arra is kitért, hogy 1848 nemzedékét hatalmas pillanat fogta egybe, amikor a régiből új nemzet született, amelynek mindenki egyenjogú tagja lett: a gróf és báró, a parasztgazda és a polgár, a tanár, a zsellér és minden kétkezi ember.
A szabadságharc megmutatta, hogy ez az újonnan létrejött szabad nemzet életképes. Az újonnan megszületett polgári nemzet és a magyar szabadság ügye nekik köszönhetően erősödött meg és lett elég erős, hogy mindent túléljen – fogalmazott Kövér László.
Az aradi vértanúk tiszteletére már szombaton országszerte megemlékezéseket tartottak. A központi rendezvényeket idén a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyitotta meg.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter beszédében azt mondta: a magyar szabadságharc nem csak a magyaroké volt, ahogy az aradi vértanúk között is található örmény, horvát szerb, német és osztrák mártír a magyarokon kívül.
