You are here

Az évforduló kapcsán Hajdújáráson, a ludasi Látogató Központban ma délelőtt megemlékeztek a Ludasi-tó Speciális Természeti Rezervátum napjáról.
A Ludasi-tavat 1977. március 28-án nyilvánították ramszari helyszínnek a maga 593 hektáros területével, a madarak fészkelő-helye és a madártani kutatóállomás miatt. A rezervátum napjának idei témái a védett területek Ökoturisztikai térképének ismertetése és a vízibivalyokkal való legeltetés bemutatása.
A szürkemarha őshonos magyar szarvasmarha. A ludasi rezervátumban 11 található belőlük. Céljuk, hogy élőhelyeket kezeljenek, de oktatási programokba is bevonhatók.

Szekeres Ottó a terület természetvédelmi őre elmondta, hogy az élőhelyeket, amelyeket korábban emberi erővel és nehéz mechanizációval próbáltak kezelni jobbára sikertelenül, mára őshonos állatokkal gondoznak. 11 szürkemarha mellett a talalyi év végétől 7 vízibivaly is lakója a rezervátumnak.

Szekeres Ottó, természetvédelmi őr, Palics-Ludas Közvállalat: „Visszatértünk az alapokhoz, az őshonos állattartás ezen formájához. Ez jónak mutatkozik, az élőhelyek teljesen rendbe jöttek. Az állatok jól érzik magukat, mivel természetes környezetükben vannak.”

Dobó Márta, a Palics-Ludas Közvállalat igazgatója arról beszélt, hogy mennyire fontosak ezek az állatok a flóra és fauna visszaállításában: „Amint elindul a vegetáció, akkor lesznek igazán látványosak az eredmények. Ezeknek a jószágoknak nem gazdasági értéke az elsődleges, mivel nem haszonállatként vannak itt tartva. Az ő feladatuk, hogy visszaállítsák a flórát és a faunát az eredeti állapotába.”

Az őshonos állatoknak köszönhetően egyes orchidea fajok, amelyeket eddig elnyomott a nád ismét megjelentek a Ludasi-tó partján, de visszatért a pásztorgém is.

 

Szerző: 
Pannon RTV