Ugrás a tartalomra

Vasárnap szoborszentelés

Ötven év száműzetés után visszakerült eredeti helyére a szabadkai Szentháromság-szobor

Szabadkán vasárnap 11 órakor egyházi szertartás keretében szentelik fel az eredeti helyére visszaállított Szentháromság-szobrot. A város első köztéri szobrát Szabadka lakossága hálából állíttatta, mert sikerült legyőzniük a sarat. A mocsaras, lápos vidéken elkezdődhetett a városteremtés.

1815-ben Karl Salzer zombori mester készítette a barok szoborcsoportot. 1964-ben eltávolították a város központjából, és a Szent Teréz-székesegyház mellett állították fel újra. De már nem az eredeti szobrot, hanem az Atya–Fiú, a Mária, Szent Máté és a két angyal szobrát betonból öntötték ki. Az eredeti szobordarabokat egy ideig a püspökség udvarában őrizték, de mivel senki sem ismerte értéküket, végül a szemétbe kerültek. Két éven át tartott a szoborcsoport átköltöztetése.

Lovas Ildikó író, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális reszortfelelőseként kezdeményezte Szabadka első köztéri szobrának visszahelyezését eredeti helyére. A kezdeményezés mögé állt a Magyar Nemzeti Tanács, és közbenjárására a magyar kormány kiemelt jelentőségű anyagi támogatást adott erre a célra. Szabadka önkormányzata is hozzájárult a költségekhez. A szobor átköltöztetését és rekonstrukcióját a Podmaniczky-díjas Biacsi Karolina kőszobrász-restaurátorra bízták.
A Szent Teréz-székesegyház mellől 2014 decemberében bontották el a monumentális szobrot. Egy évre rá a szoboroszlop már állt eredeti helyén, rajta a megtisztított Atya–Fiú- és Mária-szobrokkal. Ezeket nem öntötték újra, maradtak az 1966-ban készült betonszobrok. A másik három szobrot viszont újraöntötte Biacsi Karolina. Ugyanolyan sárga homokkőből készültek el, mint amilyen anyagból van a szoboroszlop, az egyetlen eredeti része az egész szoborcsoportnak.

Visszakerült a szobor, de mégsem olyan, mint az eredeti. Hiányzik az oltárkőhöz vezető hét lépcső, és nem 11 méter magas, mint eredetileg volt, hanem az előbbiek hiánya miatt csak 9,5 méter.
Lovas Ildikó író a szoborról beszélve több ízben is elmondta, hogy Szabadka európai és közép-európai város. S ez a szobor a városnak ezt a jellegét őrzi. Nem szabad hagyni, hogy kiradírozzák a város történelmét, mert ha ezt a radírozást komolyan vesszük, akkor nagyon sok mindent el kellene tüntetni a környezetünkből a Monarchia idejéből. A szobornak ott a helye, ahová az ősök megálmodták.
Első szobrukat az akkori város legforgalmasabb pontján helyezték el, mert kapaszkodót láttak benne. Nekünk is kellenek kapaszkodók, az emlékek, az ősök, a városunk történelme.
Szabadka megcsonkítása után most egy szobrot visszakapott. Az egyik legfontosabbat. A 200 éves Szentháromság-szobor rekonstruálása és restaurálása rendkívül szépen sikerült. A kőszobrász-restaurátor azt mondta, ha néhány évet késik Szabadka a szoborról való gondoskodással, vélhetően még a mostaninál is kevesebb eredeti darabot tudtak volna beépíteni az áthelyezett szoborcsoportba. Ötven év után tehát szobormentés is történt.

Szerző (Forrás)
K-k, Magyar Szó (Fotó: Molnár Edvárd)
Többi hír