Vasárnap szavazás

Vasárnap összesen 22 nemzeti kisebbségi közösség nemzeti tanácsát választják meg, 18-at közvetlenül, négyet elektorok által. A közvetlen választásokat országszerte 914 szavazóhelyen bonyolítják le. A szavazóhelyiségek reggel 7 és este 8 óra között tartanak nyitva. A szavazólapokat A4-es formátumú papírlapra nyomtatták. A magyar, román, ruszin, szlovák, cseh, egyiptomi, bolgár, bosnyák, askáli és albán nemzeti közösségek számára készített szavazólapok kétnyelvűek, a többi közösség számára csak szerb nyelven és cirill írásmóddal nyomtatták a szavazólapokat. A 18 nemzeti közösség összesen 58 listát állított, 24-gyel kevesebbet, mint 4 évvel ezelőtt. A magyar választópolgárok 2014-ben 55 099 érvényes szavazatot adtak le, a részvételi arány 40,6 százalékos volt.

A 2010 óta harmadik alkalommal megtartandó közvetlen nemzeti tanácsi választásokon összesen 462.759-en szavazhatnak. Azok tehetik ezt meg, akik legkésőbb október 31. éjfélig feliratkoztak saját külön választói névjegyzékükbe. A magyar választói névjegyzékbe 129.328 polgár iratkozott fel, s ez a törvényes előírások értelmében lehetővé teszi, hogy közvetlen választásokon válasszuk meg a Magyar Nemzeti Tanács következő összetételét. Nincsen minden nemzeti kisebbségi közösség abban a szerencsés helyzetben, hogy közvetlenül választhassa meg nemzeti tanácsát. A macedón, a horvát, a montenegrói és az orosz nemzeti közösségek elektori választást tartanak. A közvetlen választás legmeghatározóbb előnye az elektorival szemben, hogy előbbin a polgár közvetlenül, élve szabad döntési és választási jogával, saját maga választja ki azt a jelöltlistát, amelyik értékelése szerint a leghatékonyabban és a leghitelesebben képviseli majd érdekeit a nemzeti tanács négyéves mandátumának ideje alatt. Ezzel ellenben a közvetett, azaz elektori választás folyamatában a polgár csupán a későbbiekben a nemzeti tanács tagjait megválasztó elektorok megválasztásában vehet részt.

A polgárok a hét folyamán megkapták a választási értesítőt, amelyből megtudták, hogy hol, mikor és milyen dokumentumok felmutatásával szavazhatnak. A választási értesítő vitathatatlanul fontos, és információforrásként kezelendő dokumentum, ugyanakkor ha valaki ezt esetleg elveszítené a választások napjáig, vagy nem kapná meg, enélkül is szavazhat. Ezt lapunknak nyilatkozva dr. Ladóczki Gyula, a Köztársasági Választási Bizottság tagja is megerősítette.

– Amennyiben a polgár biztos abban, hogy hol kell szavaznia, valamint abban, hogy valóban feliratkozott a választói névjegyzékbe, akkor is szavazhat, ha nem kapta meg a választási értesítőt, vagy elveszítette. Továbbra is sokan vannak olyanok, akik nem tudják, hogy csakis akkor vehetnek részt a nemzeti tanácsi választáson, ha feliratkoztak a külön választói névjegyzékbe. Aki nem biztos ebben, vagy nem kapott értesítőt, az a személyi száma segítségével a Köztársasági Választási Bizottság honlapján elektronikus formában ellenőrizheti, hogy feliratkozott-e. Ha a rendszer nyilvántartja szavazóként, akkor itt azt is megtudja, hogy hol szavazhat. Ez az online rendszer megbízható, jól és gyorsan működik. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy kizárólag szerbiai személyazonosító okmányokkal lehet szavazni. Az is megtörténhet, hogy valaki október 19-e után iratkozott fel a névjegyzékbe, ebben az esetben a szavazóhelyiségben a névjegyzék kivonatához külön csatolták ennek a polgárnak az adatait, ezért ha esetleg a szavazatszedő bizottság tagja nem találja a listán, fel lehet hívni a figyelmét erre az eshetőségre – taglalta Ladóczki Gyula.

A RIK tagja kérdésünkre válaszolva arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a választások napján bárkinek bármilyen panasza lenne, vagy visszásságok merülnének fel, az a RIK helyi munkatestületéhez fordulhat, akár telefonon is. A munkatestület központja például az Észak-bácskai Körzetben Szabadkán, az új városháza épületében lesz. A munkatestület minden helyi önkormányzatban a körzetközpontban tart ügyeletet.