A város, a zsidó hitközség és az MNT működteti majd a szabadkai Zsinagógát
A szabadkai Zsinagóga teljes felújítását követően az irányításért és a használatért Szabadka város, a Szabadkai Zsidó Hitközség és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) felel majd – határozott ma Szabadka képviselő-testülete.
A Tanjug tudósítása szerint a képviselők igennek szavaztak egy olyan megállapodásra, amelynek értelmében a Zsinagóga fenntartásáért és működéséért az épület tulajdonosa, azaz a város felel majd, de mivel a Zsinagóga megtartja vallásos jellegét is, a Szabadkai Zsidó Hitközség vallási szertartásokat szervezhet majd benne.
A magyar szecesszió stílusában épült műemlékben megszervezésre kerülő művelődési és kulturális rendezvényeket ugyanakkor a Magyar Nemzeti Tanács koordinálja és felügyeli majd. Az MNT meghatározatlan ideig, de legalább 99 évig élhet majd ezzel a jogával, amely abból ered, hogy a Tanács a továbbítója annak az 500 millió forintos pénzügyi támogatásnak, amelyet Magyarország kormánya hagyott jóvá a szabadkai Zsinagóga teljes belterének felújítására. Ezeket az eszközöket – a döntés indoklása szerint – az MNT közvetítésével adományozza a magyar kormány.
Emellett a Szabadkai Zsinagóga elnevezésű alapítvány határozza meg és hangolja majd össze a művelődési és vallási tartalmakat, továbbá kiállításokat szervez majd a szabadkai és vajdasági zsidók kulturális és történelmi örökségéről.
Az UNESCO 1989-ben javasolta, hogy nyilvánítsák az épületet a világ kulturális örökségének részéve, 1990-ben pedig bekerült Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei közé is. A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagógát Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte, az üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek.
Igazgatói kinevezések
A szabadkai képviselő-testület mai ülésén négy közvállalat élére igazgatót, egy vezetésére pedig megbízott igazgatót nevezett ki.
Heves vitát követően, az ellenzék tiltakozása mellett Predrag Mastilovićot választották meg a Dimničar kéményseprő közvállalat igazgatójává, a Palics–Ludas közvállalat élére Márton Ferencet nevezték ki, a Szabadkai Gyermekszínház igazgatói posztjára pedig Árokszállási Stamenković Mártát választották. A Városépítési Igazgatóság élére megbízottként Tripolszki Tímea kerül, a Szabadkai Gyógyszertárak vezetője pedig a jövőben Violeta Sloboda. Slavko Parać, Szántó Róbert és más ellenzéki képviselők nehezményezték az igazgatók kinevezésének módját, többször törvénysértésnek nevezték azt.
A bírósági ítélettel ellenkező döntés
A városi parlament ugyanakkor nem semmisítette meg azt a döntését, amelynek értelmében az egyházak és vallási közösségek rendelkezésére bocsátottak 700 hektárnyi állami tulajdonú mezőgazdasági földterületet, holott a fellebbviteli bíróság törvényellenesnek ítélte azt. Az ezzel kapcsolatos javaslatról már egy korábbi ülésen is tárgyalni akartak, akkor azonban lekerült napirendről. Most a városi tanács ismét javasolta ennek a döntésnek a megsemmisítését, de a képviselők ezt nem fogadták el, tehát az egyházak – a bíróság ítélet ellenére – ezután is használhatják ezeket a földterületeket.
A napirend kapcsán nem volt vita, Osztrogonác Simon, a városi tanács mezőgazdasági megbízottja a Szabadkai Rádió szerb nyelvű tudósítása szerint annyit mondott, politikai döntés született. Gojko Radić, a Szerb Haladó Párt (SNS) frakcióvezetője ugyanakkor kijelentette: elégedett azzal, hogy ilyen döntés született, mert az egyházaknak is meg kell élniük valamiből, az év folyamán pedig mindenképpen visszakapják majd a földterületeiket a restitúciós eljárás keretében.
