Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok
A vajdasági magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatának nyitóünnepsége ökumenikus áldáskéréssel kezdődött, majd Szilágyi Péter magyar nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Pásztor István, a tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondott beszédet. A szervezők emellett gazdag műsorral készültek. Az ünnepi játékok első seregszemléjét 1952-ben tartották, majd hosszú kihagyás után 92-ben élesztették újra. Az eseménysorozat a hagyományok és a magyarságtudat megőrzését hivatott szolgálni. A játékok keretében rendezik meg minden év januárjában a magyar kultúra napjának vajdasági központi ünnepségét Zentán, tavasszal az amatőr színjátszók találkozóját, nyáron pedig a legnagyobb délvidéki népzenei és néptáncrendezvényt, a Durindót és a Gyöngyösbokrétát. A nyitórendezvényen az anyaország is képviseltette magát. "Ha minket elfú az idők zivatarja, nem lesz az Istennek soha több magyarja" - Arany-idézettel kezdte felszólalását Szilágyi Péter magyar nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Palicson. „A vajdasági magyarságnak nem kell szégyenkeznie, hiszen nem csak megőrizte az ősöktől kapott hagyatékot, de új fundamentumot is adott: nem csak hagyományaikhoz, a magyarságon belüli egyedi kulturális kincseikhez ragaszkodtak híven, hanem megteremtették ezek hosszútávú fenntartásának feltételeit is. Az egész Kárpát-medencében egyedül itt, Vajdaságban sikerült kiharcolni az oktatási és kulturális önrendelkezést, amely az egyik legfontosabb garanciája a közösség megmaradásának.” Szülőföldjén, kultúrájában, nyelvében, hagyományaiban megmaradni akaró közösségként élte meg magát a második világháború után alig hét évvel, 1952-ben a vajdasági magyarság, ez volt a palicsi ünnepi játékok, és ennek az üzenetét akarták tudatosítani az élni és alkotni vágyó vajdasági magyarok a 90-es évek elején - mondta ünnepi beszédében Pásztor István, a tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az ünnepi játékok története kapcsán. „Öt évvel ezelőtt ültettük el itt, Palicson a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok facsemetéjét, ezzel tisztelegve az akkor hatvan éve megtartott első játékok résztvevőinek emléke előtt. A természet rendje szerint a fa terebélyesedik, mintegy szimbólumaként a kulturális tevékenységeknek, ami az emberek lelkében ver gyökeret zenével, tánccal, szavalatokkal leírt szavakkal. Kikezdhetetlen és megtörhetetlen az a nemzet, amelynek lelkében erősen él hite, nyelve és hagyománya. A szervező Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség idén is színes programmal készült. A műsor keretében bemutatták a VMMSZ tiszteletbeli elnökének, Dudás Károly Magyar Örökség-díjas írónak a Nem éltünk gyöngyszigeten című kötetét, amely a szerző emberi sorsokat bemutató válogatott írásait tartalmazza. A rendezvénysorozat által a fiatal, tehetséges művészeket is támogatni kívánják. Sutus Áron, elnök, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség: „Igyekszünk tehetségeket is bemutatni, díjazott tehetségeket, olyan műhelyek tehetségeit, akik jövőbe tekintő álmaink tekintetében nagyon fontosak, hiszen nagyon jó oktatóink vannak, tanáraink, nagyon jó műhelyeink, ahonnan fontos, hogy minden évben minél többen kikerüljenek a fiatalok, akik aztán remélhetőleg tovább folytatják ezt a pályát.” A műsorban fellépett a Külhoni Magyarságért Díjjal kitüntetett Verebes Krnács Erika előadóművész, Zsoldos Ervin verséneklő, Tóth Péter versvándor, a Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület táncegyüttese, a tavalyi vajdasági gyermek-szólótáncverseny egyes díjazottjai és a szabadkai Zeneiskola tagjai is.
