A tervezett formában nem kerül a szobortörvény a parlament elé

Nincs napirenden a szerbiai parlament őszi ülésszakán az új szobortörvény.

A Vajdasági Magyar Szövetségnek sikerült elérnie, hogy az eredetileg tervezett formában ne kerüljön a képviselőház elé a jogszabály. A VMSZ ugyanis nem ért egyet a koncepcióval, mely nem veszi figyelembe a nemzeti közösségek szempontjait. A kisebbségi kormánypárt módosító indítványokat nyújtott be a törvénytervezetre.

Nagy vihart váltott ki 2011-ben Damjanich János szerb származású mártír honvédtábornok adai emlékművének felavatása. A szerb sajtó egy része arról cikkezett, hogy a szerbek provokációnak tartják az emlékművet. Damjanichra ugyanis árulóként tekintenek, hiszen szerb származása ellenére az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején a magyarok oldalán, a szerbek ellen harcolt a későbbi aradi vértanú. Több szervezet, politikai párt követelte az emlékmű eltávolítását.

Az emlékmű végül a helyén maradhatott, azóta is leróják kegyeletüket az emlékezők Damjanich János előtt.

Az eddigi gyakorlat szerint Szabadkán bármilyen egyházi intézmény, művelődési intézmény és akár magánszemélyek is átadhattak kérelmet egy szobor felállítására.

Szabadkán Kosztolányi Dezső szobra, A gimnazista kapcsán is fellángoltak a politikai indulatok. Úgyszintén az 1944/45-ös vérengzések áldozatainak emléket állító Vergődő madár szobor, pontosabban a meggyilkoltak nevét tartalmazó fal miatt. A Szoborbizottság elnöke szerint a testület felelőssége, hogy megfelelő dokumentumok kíséretében és a hitelesség alátámasztása után döntsön a szobor vagy az emlékmű felállításáról. Kerekes Sándor, a szabadkai Szoborbizottság elnöke: “Szoborbizottság elé jobbára költők, irodalmárok, szabadkai tekintélyek kerültek, akikkel nem volt egyáltalán gondunk, és ezt mind dokumentálták. Mindenhez hiteles dokumentumot kaptunk, és így döntöttünk a szobrok felállításáról.”

A tavasszal napvilágot látott szobortörvény elképzelése szerint a jövőben már nem lehetne másokat sértő emlékművet állítani. Az új jogszabállyal azt szerették volna megelőzni, hogy “vallási vagy nemzeti érzelmeket, történelmi tényeket vagy a közerkölcsöt sértő, fasiszta, soviniszta vagy szeparatista eszméket hirdető” emlékművek készülhessenek Szerbiában.

A Vajdasági Magyar Szövetség szerint az új szobortörvény-javaslatnak hiányosságai vannak. Azok a szobrok, amelyek nem egyeznek a Szerbiát felszabadító partizán felkelés ideológiájával, nem épülhetnek fel vagy a meglévő emlékműveket emiatt le kellene bontani – akár így is értelmezhetők a jogszabályjavaslat bizonyos rendelkezései. Ezt szeretné megelőzni a VMSZ, ezért kilenc módosító javaslatot nyújtott be a törvény megváltoztatására.

Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője: “Szerbia egy olyan ország, amelyben nemzeti kisebbségek is élnek. Ezeknek a nemzeti kisebbségeknek vannak történelmi személyiségeik, kultúrájuk, hagyományaik. Teljesen természetesnek tartjuk, hogy ezeknek az embereknek, események tiszteletére szobrokat emelünk. Szóba sem jöhet az, hogy valakinek a fejében megforduljon az, hogy ezeket a szobrokat ledöntse azért, mert például a népfelszabadító szerb háborúk szellemiségével nem állnak összhangban.”

A VMSZ most azt várja, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a törvény módosításáról. Reményeik szerint addig a jelenlegi formában a jogszabály nem kerül a parlament elé.