You are here

Szerény gazdálkodási lehetőségei ellenére a torontálvásárhelyi helyi közösség az elmúlt esztendőben is igen figyelemreméltó eredményeket mutatott fel.

Összefoglaló évértékelést Horti Lászlótól, a helyi közösség tanácsának elnökétől kaptunk.

— Helyi közösségünk lehetőségei, önálló pénzforrás hiányában, már évek óta csekélyek. Ennek ellenére 2017-ben is igyekeztünk — több-kevesebb sikerrel — azokban a szükséghelyzetekben is helytállni, amelyek felszámolása rendeletileg már jó ideje a hatáskörünkön kívül áll.

Szerencsére változatlanul jó viszonyt ápolunk a falu közművesítési vállalatával is. Erre a hathatós segítségre a január-februári hóeltakarítástól kezdve lényegében az egész esztendőben felmerülő, halasztást nem tűrő munkálatok során számíthattunk. A határt télvíz idején is aktívan járó, túlnyomórészt zöldségtermesztéssel foglalkozó nagygazdáinkkal karöltve, a dűlőutak és a falu aszfaltútjai közötti lejárókat is sikerült rendbe hozni. A vállalkozáshoz szükséges üzemanyag megvásárlását a községi önkormányzat is támogatta.

Néhány hónappal ezelőtt kapott aszfaltburkolatot Torontálvásárhelyen az Ivo Lola Ribar utcának a korábbi esztendőkben végzett felújításból kimaradt szakasza, illetve a Svetozar Marković utca egy része.

Az Újsor, vagyis az Engelsz Frigyes utca, továbbá a falu délnyugati részében lévő Ady Endre utca sorsa — bizonyos tervdokumentációs hiányosságokból adódóan — továbbra is bizonytalan. Nemkülönben a Moša Pijade utcáé, melynek a helyi téglagyár és a halastavak felé vezető főutcától számított jobb oldali leágazása lényegében az Ópávát Antalfalvával összekötő regionális (tranzit)út szerves része lenne. Általa a faluközponton átvezető forgalom intenzitása is mérséklődne. Viszont az utcai jelzőtáblák már megérkeztek.

— A táblák elkészíttetésének és kihelyezésének költségeit a tartománytól kapott pályázati pénzösszegből teremtjük elő. És ha már az eredményes pályázásokról beszélünk, mindenképp meg kell említenem falunk hagyományossá vált májusi pörköltfőző versenyét.

Megrendezéséhez a tartományi kasszából tavaly is kaptunk bizonyos pénzösszeget. Reményeink szerint az idén, a jubileumi huszadik szervezésekor sem lesz ez másképp.

Fontos tudni, ehhez az eseményhez egy hangulatos, gyermeket és felnőttet egyaránt sikeresen mozgósító karneváli felvonulás is kapcsolódik. Ilyenkor nemcsak a fMint ismeretes, Torontálvásárhelyen évek óta működik a szervezett szemétkihordás. Ettől eltekintve a falu polgárainak lehetőségük van az építkezéseik során keletkező, illetve egyéb háztáji hulladékukat a focipálya melletti gödrökbe kihordani. Persze, e lakossági melléktevékenység is igényel bizonyos mértékű és dinamikájú utómunkálatokat. Noha a torontálvásárhelyi helyi közösség e gödrök kultiválása fölött sem rendelkezhet, a közismert szükség törvényt bont elv alapján a munkát néhány alkalommal önállóan szervezte meg.

Hasonlóképp volt tavaly is, amikor a saját, megtakarított pénzösszegéből is „adott be a közösbe”. Az utcai közvilágítás, az említett gödrök karbantartása, az utak sártalanítása, az útpadka javítása, az utcák magas fáinak szakszerű metszése, a köztulajdonban levő épületek tatarozása... — mindezen tételek kérdésében a falu megválasztott elöljárói egykoron önállóan is dönthettek. O tempora, o mores... A legtöbb gondot mégis a település utcáin kóborló ebek okozzák. 

— Bármennyire szeretnénk is, szinte semmit sem tehetünk, már a vonatkozó renkből adódóan sem. Legfeljebb reménykedhetünk, hogy polgártársaink közül senkinek sem esik bántódása. Főleg az ebek időnkénti begyűjtését, kötelező ivartalanítását és az állatok „hazaengedését” követő másfél-két hétben, amíg a falkán belül ki nem alakul az új hierarchia. Mert gyakran megesik, hogy nem azokat az egyedeket hozzák vissza, amelyeket elvittek. Értelmetlen körforgás ez, vajmi kevés eredménnyel. 

A „községháza” épületében 2017 decembere és 2018 januárja között folyó külcsíni munkálatok a folyosók és az illemhelyek „felfrissítésén” kívül két fontos irodahelyiség, köztük az anyakönyvvezetői iroda teljes felújítását is felölelték.

Történt mindez két helyi magánvállalattal karöltve. Ezzel is igazolva, hogy noha e település lakosainak száma is rendületlenül fogyatkozik, az egymás és a közösség iránti segítőkészségből azért még idehaza is maradt.alunkból, de az anyaországi testvértelepüléseinkről is érkeznek részvevők. 

— A legutóbbi népszámlálás idején 5009 lakosa volt falunknak. Jelenleg legfeljebb 3500-an vagyunk. Az elhalálozottak száma az újszülöttekéhez viszonyítva minden évben jóval nagyobb. Ehhez adódik még hozzá az elvándorlás. Fiatalok, olykor egész családok mennek el. Újabban a középkorúak, sőt, a náluk idősebbek is. Helyüket pedig nem tölti be senki.

Mit szépítsük, gazdaságilag igencsak le vagyunk rongyolódva. A készülődő ópávai út — mint azt sokan remélik — lényegében nemcsak a fővároshoz hozna bennünket közelebb, hanem akár az ipari övezet kialakításában is szerepet kaphatna. Egykor. Talán. Majd meglátjuk. A korábbi években emlegetett, a falunkat is érintő gazdasági kis- és nagyberuházási tervek sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Kérded, az egykori, ledózerolt Novi Dom faipari vállalat sorsát? Nem tudjuk. Csupán annyit, hogy a kerítésen kívül eső zöld felület gondozása a mi feladatunk.

A már említetteken túl a torontálvásárhelyi helyi közösség által védnökölt, jelentősebb tételt igénylő évi munkálatnak számított még az épület esővízcsatornájának kitakaríttatása is. Az objektum ugyanis magas fákkal van körülvéve. Ezek lombkoronáinak formázására ugyancsak a lombhullást követő időszakban került sor. 

Fanyakalásra azokban az utcákban, illetve azok kereszteződéseinél is szükség volt, ahol az ágak akadályozták az arató-cséplők meg a nagyobb tehergépkocsik biztonságos fordulását, közlekedését. Ezenkívül a helyi közösség tagsága humanitárius megmozdulásokon is részt vesz. Legutóbb karácsonykor az antalfalvi község által szervezett, a nehezebb sorsú családokat megsegítő csomagosztás idején volt mindenki egy emberként jelen. 

— Az egyre beszűkülő lehetőségek között tervezni sem könnyű. A 2018. esztendőben végre az épületünket is szeretnénk tatarozni. Felújítani a járdákat, rendezni a meglevő kanálist a Táncsics Mihály utcában, a falu vízlevezető ütőerének számító Dózsa György utca és a Monoki-rámpa között. Szeretnénk, viszont... Noha nemcsak reális közösségi igényünk, hanem kidolgozott tervünk is van mindehhez, mégis úgy látszik, a megvalósítás felé egy jó ideig sajnos még nem igazán tudunk lépni.

Szerző: 
Hét Nap, Martinek Imre