You are here

Pásztor István: Azon kell dolgoznunk, hogy 2025-re az Unió tagállamává váljunk

A kapcsolatteremtésre, újabb megbeszélések lefolytatására és megállapodások megkötésére kiváló alkalom az európai városok és régiók éves közgyűlése. Vajdaság is jelen van évről évre ezen az eseményen, a parlamenti küldöttséget Pásztor István házelnök vezette Brüsszelben az elmúlt néhány napban. Arra kértük, foglalja össze az idei konferencia Vajdaság szempontjából legfontosabb eredményeit.

Először arról kérdeztük, milyen fogadtatásban részesült Vajdaság, milyen a tartomány és az ország megítélése. Pásztor közölte, hogy az elmúlt évekhez képest jelentős változást tapasztalt. Sokkal kedvezőbbnek mondta a megítélésünket, amihez több tényező járulhatott hozzá, bizonyára az is, hogy Vajdaság mindvégig jelen volt küldöttsége és parlamenti képviselője révén Brüsszelben, emellett olyan kijelentéseket tettek a politikusok, amelyekhez tartják is magukat. A nagyvállalkozókkal és az európai régiókkal megvalósított együttműködések is mind pozitív tapasztalatot eredményeztek – értékelte.

– Hozzájárult a pozitív megítéléshez az uniós bővítéssel kapcsolatos junckeri kijelentés is, mely szerint a nyugat-balkáni integrációnak egyfajta prioritást kell élveznie. Ma úgy tűnhet, hogy 2025 nagyon messze van, de ha figyelembe vesszük, hogy a 35 tárgyalási fejezetből eddig tíz nyílt meg, akkor ambiciózusnak is tűnhet e terv.

Említenek-e kifogásokat, mi az akadálya Szerbia gyorsabb integrációjának?

– Azokat a mondatokat szokták elismételni, amelyeket már számtalanszor hallottunk az elmúlt időszakban. Például: „A csatlakozás gyorsasága Szerbiától függ és nem az Uniótól.” Persze ez igaz is, meg nem is. A jogállamiságról és a korrupcióellenes harc fontosságáról is beszélnek, de ez is csak részben fedi a valóságot. Az elmúlt években sok esetben láthattuk, például Románia vagy Bulgária példáján, hogy az uniós tagság részben a feltételek teljesítésének eredménye, részben pedig politikai döntés következménye.

Mire számíthatunk ezen a politikai téren?

– Számunkra az lenne a fontos, hogy a jelenlegi politikai nyitottság továbbra is fennálljon Szerbiával szemben. Hosszú ideig tartott a csaknem 25 éves várakozás, sokszor egy helyben toporgás. Ha most létezik egy ilyen lendület, akkor azzal élni kell, és az Uniónak is tartania kell magát a megfogalmazottakhoz. Alkalmam volt részt venni most az Európai Parlament külügyi bizottságának az ülésén is, Ana Brnabić miniszterelnök mondott beszédet először megválasztása óta, és közölte a kormány prioritásait. Elsőként említette az uniós csatlakozást. Elégedettnek láttam az uniós képviselőket, elkötelezettnek Szerbia csatlakozásának támogatása kapcsán. Jobban áll az integráció ügye ma, mint néhány évvel ezelőtt. Ez számomra azért fontos, mert azok közé tartozom, akik ilyen irányú politikai nézeteket képviseltek már akkor is, amikor kisebbségben voltak a meggyőződésükkel.

Franco Frattini, az Eurázsiai Tanulmányok Intézetének vezetője mondta: nem látja, miért ne zárhatná le Szerbia a tárgyalásokat már 2021-ben. 2021 vagy 2025 a realitás?

– Nem szeretem a „dátumháborúkat”. A 2021 jóformán lehetetlen. Azt jelentené, hogy 2019-ben le kell zárni a tárgyalásokat, alá kell írni a megállapodást, hisz két évig el szokott tartani a tagállamokban a megállapodás ratifikálása. Nem hiszem, hogy ez megtörténhet. Még több mint 20 fejezetet meg kell nyitnunk. Eléggé nehéz – igaz, teljesíthető – feladatnak tartom én ma azt is, hogy ezt 2025-ig megvalósítsuk.

Szerző: 
Magyar Szó, Virág Árpád