Miből s mi épül a Kertekben?

A tervek szerint 12 millió dinárt költenek a csatornahálózatra

A zentai községben hosszú éveken keresztül a helyi járulék szolgált a legfontosabb és legnagyobb pénzforrásként a beruházásokhoz. Így volt ez a Kertek helyi közösségben is, ahol még számos utcában nem épült ki a szennyvízcsatorna, a településfejlesztési járulék viszont tavaly megszűnt.

Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere a hétfőn este tartott lakossági fórumon elmondta a jelenlévőknek, hogy míg a korábbi években a községi költségvetésből csupán a helyi közösségek működési költségeit fedezték – s ezt a továbbiakban is megteszik –, az idén 35 millió dinárt hagytak jóvá a község hét helyi közösségének beruházásokra, ami legalább részben pótolja a helyi járulék megszűnése miatti bevételkiesést.

A Kerteknek a költségvetésből 7 millió dinár jut beruházásokra. A 35 milliós keret egymás közötti felosztását a helyi közösségek maguk végezték el az általuk fölállított mérce alapján.

A polgármester azt is elmondta, hogy Velimir Ilić miniszter ígérete szerint köztársasági forrásból további 5 millió dinár jut a helyi közösségnek, így a 12 millió dinár összességében nagyjából megfelel a korábban helyi járulékból befolyt összegnek, tehát a beruházások az eddigiekhez hasonló ütemben folytatódhatnak.

Rácz Szabó Márta, a helyi közösség tanácsának elnöke térképen mutatta be az utóbbi egy évtized beruházásait – amíg fizették a járulékot – a mintegy hatezer lakost felölelő helyi közösségben. Azért is tette ezt, mert vannak, akik azt állítják, hogy semmi sem történik, nincs fejlődés a kerületben. Ebben az időszakban megközelítőleg 13 kilométeren épült ki a csatornahálózat, s erre a célra 90 millió dinárt költöttek.

Épült víz- és gázvezeték, járda, valamint 4,2 kilométeren szilárd út, ez utóbbi javarészt a községi önkormányzatnak köszönhetően. Ennek ellenére még 29 utcában nincs szilárd útburkolat. Az idén a csatornázást folytatják, s utána következhetnek az útépítések.

A csatornázási tervek 4,5 kilométerre készültek el, de van olyan része is a helyi közösségnek, amelyre terv sem készült.
Rácz Szabó Márta megjegyezte, hogy tíz év alatt 94 millió dinár folyt be helyi járulékból, s az eredmény elsősorban, több mint 90 százalékban a munkaviszonyban levőknek köszönhető. Ennél is gyorsabban haladhattak volna az építéssel, ha a kisiparosok és a földművesek is eleget tesznek kötelezettségüknek.