Ugrás a tartalomra

Meg kell oldani Vajdaságban a szennyvíztisztítást

Vajdasági-magyarországi vízgazdasági fórumot tartottak Újvidéken, ahol kiemelték a Dunai-régiót az idegenforgalom és a áruszállítás szempontjából is minél vonzóbbá kell tenni.

Elkészült a Bács községhez tartozó Bácsújlak és Palona települések szennyvízelvezetésének megvalósíthatósági tanulmánya. Mindkét falu a Duna mellett fekszik. A talajvizekbe beszivárgó szennyvíz már az ivóvízellátást is veszélyezteti - emelte ki Farkas Péter. A magyarországi Aqra Projekt menedzsere szerint a szerbiai kollégáikkal közösen elkészített tanulmányt most a konkrét tetteknek kell követnie.

Farkas Péter, Aqra Projekt Kft., Magyarország: „A szükség, az igény erre a létesítményre megvan, amit mi vizsgáltunk, tehát a szennyvíztisztítás megoldására szükség van. A lehetőség megvan. Műszakilag nem lehetetlen a dolog. Tehát nem egy hihetetlenül nagy műszaki kihívás, én csak reménykedni tudok, hogy ez a tanulmány jó kezekbe kerül, a döntéshozók pedig úgy gondolják majd, hogy erre érdemes finanszírozást találni.”

A magyarországi Kristály Kft. szakemberei Apatin új szennyvíztisztító telepének létesítésére készítettek tanulmánytervet. Nyikos Gábor igazgató kiemelte: erre a magyar Külgazdasági és külügyminisztériumtól is kaptak támogatást illetve második körben az adai község szennyvíztisztító telepének bővítésére kezdték meg a munkát, ami még folyamatban van. Hozzátette: ”Sok más településsel is kapcsolatban állunk, és például Zenta város ivóvízminőség-javítását célzó tanulmány elkészítésén dolgozunk, az is egy folyamatban levő dolog, és ezek ugyan tanulmányi szinten foglalkoznak a problémákkal, de jó alapot adhatnak finanszírozási források megszerzésére, illetve projektek beindítására.”

A két ország között fennálló nagyszerű viszonyt jellemzi, hogy a Vajdasági-magyarországi vízgazdasági fórumra 90 szerb és magyar cég 120 képviselője jött el - emelte ki Pintér Attila. Magyarország belgrádi nagykövete hozzátette: minden évben újabbnál újabb magyar gazdasági befektetések érkeznek Szerbiába, ezek most a vízgazdálkodásra is kibővülnek.

A 2034-ig előlátott tervek szerint Vajdaság másodpercenkénti vízigénye legalább 13 köbméter. Ehhez szükséges a Száva, a Duna és a Tisza vízgyűjtő területeinek kiaknázása is - emelte ki Pásztor István. A Tartományi Képviselőház elnöke szerint nagy gondot okoz, hogy a szennyvíznek mindössze a 10 százalékát tisztítják meg Vajdaságban: „Mintegy 500 vízszennyező van regisztrálva Vajdaság Autonóm Tartomány területén. A mai valóság az, hogy a lakosságnak mindössze a 12 százaléka van lefedve szennyvízelvezető rendszerrel, azzal, hogy a gyáriparnak több mint a 65 százaléka nem tisztítja meg a saját szennyvizét.”

Ezért is fontos a víztisztító-rendszerek mielőbbi kiépítése és Vajdaság szoros együttműködése ebben a dologban a tapasztalt magyarországi szakemberekkel. Tartományi forrásokból négy vajdasági község, Topolya, Kishegyes, Szenttamás és Temerin szennyvíztisztítását oldják meg. A szennyvíztisztítás megoldása fontos szempont az EU-s csatlakozás szempontjából is, de ugyanúgy a vízgazdálkodás témaköre a nemzetközi áruszállítás tekintetében is létfontosságú - emelte ki Joó István, Magyarország külgazdasági- és külügyminisztériumának export növelésért felelős helyettes államtitkára.

 

Szerző (Forrás)
Pannon RTV
Többi hír