Ugrás a tartalomra

Márpedig egyeseknek menniük kell!

A Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között létrejött készenléti megállapodás egyik kitétele az állami foglalkoztatottak számának csökkenése

A kormány által elfogadott pénzügyi stratégia is előirányozza az állami szektorban dolgozók számának évi 5 százalékos csökkentését 2017-ig. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 25 ezren kapnának felmondást évente a közszférában, amelyben jelenleg csaknem félmillióan dolgoznak.

Az IMF-fel múlt héten megkötött készenléti megállapodás egyik feltétele – amit a politikum igyekezett volna szépszerével elhallgatni – a közszféra foglalkoztatottjainak évi ötszázalékos csökkentése. Az államvezetés képviselői a szerződés alárása után is úgy nyilatkoztak a sajtónak, hogy tömeges elbocsátásokról szó sem lehet, sőt a nemzetközi pénzintézettel sem állapodott meg a kormány ilyesmiben.

Dušan Vujović pénzügyminiszer a minap újságíróknak nyilatkozva kifejtette:

– Az IMF-fel folytatott tárgyalások során nyomatékosítottuk, hogy az előirányzott ötszázalékos elbocsátások nagy részét természetes módon, tehát nyugdíjaztatással kívánjuk elérni. Igaz azonban, minimális mértékben ugyan, de felmondást is kapnak néhányan az év folyamán – magyarázta a tárcavezető.

Ezzel ellentétben a kormány által nemrég elfogadott pénzügyi stratégia is előirányozza az állami szektorban dolgozók számának évi 5 százalékos csökkentését 2017-ig. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 25 ezer ember kapna felmondást évente a közszférában, amelynen jelenleg csaknem félmillióan dolgoznak. A kormány a stratégiában arról is ír, hogy e téren is jobbára a nyugdíjaztatásra fekteti a hangsúlyt, emellett arról is, hogy csupán korlátozott számban kívánja feltölteni a megüresedett helyeket.

A Politika napilap újságrója a szerb kormány idei költségvetését tanulmányozva egy olyan adatra is ráakadt, amely arról tanúskodik, hogy az elbocsátásokkal járó költségek fedezésére az állam az idén 20 milliárd dinárt irányozott elő.

Az adatokból tehát könnyen kikövetkeztethető, hogy nem alaptalanok az elbocsátásokról szóló spekulációk.

Sőt, ez magyarázatként szolgálhat arra a jelenségre is, hogy az illetékes állami képviselők miért kerülték a túlméretezett közsférában dolgozók sorsát illető kérdéseket már tavaly november óta, amikor először asztalhoz ült az állam a nemzetközi pénzintézet embereivel. Egyes újságírók szerint ez érthető is, hiszen a munkaerőt övező problémák a legfontosabbak ebben a válságos időszakban, a népszerűtlen lépések kihirdetése pedig csökkentheti a politikai támogatottságát az éppen hatalmon lévő garnitúrának.

Miodrag Zec gazdasági szakember szerint eddig az összes IMF-es szerbiai megállapodásban érintették az elbocsátások témáját.

– Az ilyen dokumentumokban általában mindig egyeztetnek a lehetséges elbocsátásokról is. Ez most sincs másképp, viszont tudni kell, hogy az ilyen intézkedésekért kell a legnagyobb politikai árat fizetni, ezért próbálja az állam elodázni az ügyet – magyarázta a szakértő.

A napvilágot látott adatokra és sajtóhírektre először Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter reagált. Ő arról biztosította a közvéleményt, hogy tömeges ebocsátások nem lesznek, csupán a közszféra „racionalizásáról” van szó.

Megismételte Vujović tárcavezető szavait, vagyis, hogy a kormány leginkább a nyugdíjaztatással fogja elérni a kitűzött célt, valamint arra is rámutatott, hogy körültekintően fog eljárni az államvezetés ebben a témában.

– Olyanok is állás nélkül maradhatnak, akik eddig sem végeztek helytálló munkát, ám a kormány nem fogja a hasára csapva szélnek ereszteni az embereket. Sőt, megfelelő szociális programot szavatolunk azok számára is, akik még aktívak lehetnek a munkaerőpiacon – fejtette ki a miniszter.

 
Szerző (Forrás)
Sz-cs, Magyar Szó
Többi hír