Maradnak a földek az egyházaknál
A szabadkai képviselő-testület döntése szerint az állami tulajdonban lévő földterületek az egyházaknál maradnak
A tegnapi városi képviselő-testületi ülésen a legfontosabb napirendi pontok között az állami tulajdonban lévő földterületek intézményeknek, egyházaknak és vallási közösségeknek való használatba adásáról szóló rendelet semmisé nyilvánítása, a 2015-re vonatkozó helyi foglalkoztatási akcióterv és a Zsinagóga kezeléséről és használatáról szóló megállapodás szerepelt, továbbá ezenkívül több közvállalat élére is kinevezték az igazgatókat, elfogadták a közvállalatok 2015. évi működési tervét és a Környezetvédelmi Alap eszközeinek idei évi felhasználásáról szóló programot is. A Szerbiai Szocialista Párt kérésére levették a napirendi pontok közül a Gázművek és Távfűtőművek igazgatóinak kinevezésére vonatkozó határozat meghozását.
A Kéményseprő Közvállalat igazgatójának kinevezése kapcsán több képviselő is felszólalt, mivel a Kinevezési Bizottság javaslata ellenére a Városi Tanács nem a legtöbb pontot kapott jelentkezőt, hanem a második helyen szereplő Predrag Mastilovićot javasolta a Kéményseprő Közvállalat élére. Maglai Jenő a napirendi pont ismertetésekor elmondta, a koalíciós partnerekkel való megbeszélés után döntöttek így, jobb megoldásnak tartották ugyanis, hogy a lista második jelöltjét nevezzék ki, akit a többség is támogat. Az ellenzék azzal vádolta meg a hatalmi koalíciót, hogy nem veszik figyelembe a bizottság döntését, és ígéreteik ellenére nem szakmai szempontok alapján választják ki az igazgatókat, hanem politikai alapon, de Maglai Jenő polgármester szerint inkább a Demokrata Pártot kellene megkérdezni, ők milyen alapon nevezték ki az igazgatókat.
– Nyilvánosan folytattuk le a pályázatokat, s bár természetesen van politikai ráhatás az igazgatók kinevezésére, de sokkal minőségibb módon lettek kiválasztva, mint az előző időszakban – mondta Maglai.
Nagy vitát váltott ki a Zsinagóga kezelésére és használatára vonatkozó megállapodás, mely az önkormányzat, a zsidó hitközség és a Magyar Nemzeti Tanács között jött volna létre. A felszólaló képviselők többsége nehezményezte, hogy a megállapodás értelmében a Zsinagógában megtartásra kerülő kulturális és egyéb közművelődési rendezvényeket az MNT koordinálja és felügyeli, amely egyben a magyar kormány 500 millió forintos támogatásának kedvezményezettje, mely összeget az épület belső terének felújítására fordítják majd. Ezzel a jogával minimum 99 évig élhet, illetve a turisztikai tartalmakat az önkormányzat koordinálja, de az MNT-vel egyeztet róla. Egyesek szerint ez emberi jogaikban sérti a szabadkai zsidókat, és dönt a sorsukról. Mivel többen is azt kérték, hogy a kérdés kerüljön le a napirendről, a hatalmi koalíció félrevonult egyeztetni. Ennek keretében felhívták Szabados Róbertet is, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnökét is, akinek szavait Gojko Radić, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője tolmácsolta.
– Szabados Róbert kijelentette, hogy tisztában vannak a megállapodás szövegével, és egyetértenek azzal, hogy egy ilyen döntést meg kell hozni, mely biztosítja és gyorsítja a Zsinagóga munkálatainak befejezését, egyben ad egy biztonságot is az épületben megvalósuló tartalmak kapcsán, s ha olyan rendezvényt terveznek tartani, mely nem egyezik annak szellemével, akkor azt megakadályozhatják – mondta.
A megállapodás megkötését a képviselők jóváhagyták, Maglai Jenő szerint pedig inkorrekt volt az a csúsztatás, mely szerint az MNT veszi át az épület irányítási jogait, és kisajátítja az épületet, ez ugyanis továbbra is a város és a Zsinagóga Alapítvány hatáskörébe fog tartozni.
Elfogadták a Környezetvédelmi Alap eszközeinek felhasználásáról szóló programot is, melynek keretében a környezet, pontosabban a talaj, levegő, vizek állapotának és a zajszint folyamatos ellenőrzése van tervben, a védett területek kezelési programjaira és a diverzitás megőrzésére fordítanak majd pénzt, a szennyvíztisztítás javításának, a tó körüli védősáv kialakításának vagy a tószennyezés megakadályozásának projektumait finanszírozzák majd, de mintegy 25 millió dinárt fordítanak majd a hulladékgazdálkodásra és további összeget az illegális szeméttelepek felszámolására, gyűjtőedények kitevésére stb.
A FÖLDÜGY KÖVETKEZMÉNYEI
A napirend egyetlen pontját nem szavazták meg a képviselők, mégpedig annak a városi határozatnak a semmissé nyilvánítását, mely alapján 2007-ben díjmenetesen az intézmények, egyházak és vallási közösségek rendelkezésére bocsátottak mintegy 700 hektárnyi állami földterületet. Az ötven képviselőből mindössze heten szavaztak amellett, hogy a határozatot helyezzék hatályon kívül, huszonhárom képviselő, köztük a VMSZ is tartózkodott, húszan pedig ellene szavaztak, azaz a határozat továbbra is érvényben van.
Osztrogonác Simon, a város mezőgazdasággal megbízott tanácsosa elmondta, politikai döntés született, s az egyházak továbbra is használhatják ezeket a földterületeket, de, hogy ez milyen következményekkel fog járni, most még nehéz megjósolni.
– Március 31-ig meg kell hoznunk az idei évi programot, mely tartalmazza, hogy pontosan mely földterületek kerülnek licitációra. A Szerbiai Legfelsőbb Bíróságnak érvényes végzése van arról, hogy ezeket a földeket az évi programba bele kell tenni, s nekünk ennek eleget kell tenni. Valószínűleg időközben majd az alkotmánybíróság fogja hatályon kívül helyezni ezt a határozatot, aminek súlyos következményei lehetnek, elsősorban anyagiak, vagyis az állam követelheti a várostól, hogy mindazt a jövedelmet, melytől ilyen formában 2007-ig visszamenőleg elesett, fizessük ki az államnak. Nagyjából egymillió eurós tételről van szó, illetve ha a mezőgazdasági minisztérium nem hagyja jóvá az éves programunkat, akkor a város elesik a negyvenszázalékos bevételtől is, mert akkor a minisztérium hajtja végre a licitációt helyettünk. Ezek egyelőre feltevések, de egyre közelebb kerülünk ehhez a forgatókönyvhöz – nyilatkozta a tanácsos.
Buckó György, a VMSZ frakcióvezetője viszont elmondta, azért tartózkodtak, mert egyelőre az alkotmánybíróság még nem foglalt állást, s az övék az utolsó szó.
– Az alkotmánybíróság még nem döntött, az önkormányzatokról szóló törvényben pedig az áll, hogy amennyiben nem az illetékes minisztérium utasítása szerint jár el az önkormányzat, akkor a minisztérium saját hatáskörében megsemmisítheti ezt a határozatot, azaz a minisztérium ezt bármikor megteheti, és egyelőre korai lenne bármilyen pénzbírságokról beszélni – mondta.
