Ugrás a tartalomra

A mangalicatenyésztés mint kapcsolódási pont

A szerb és a magyar népet egyebek között a mangalica is összeköti. Az őshonosnak tekintett magyar fajta kialakításában ugyanis sumadiai és szerémségi sertéseket is felhasználtak.

A második világháború után a fajta a kihalás szélére sodródott. Az utóbbi években viszont ismét reneszánszát éli a mangalicatenyésztés. Az anyaországban a nyilvántartott kocák száma mára elérte a tízezres nagyságrendet. A vajdaságban is sokan próbálkoznak a tenyésztésével, és a magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt a tevékenységet nyereségessé lehet tenni.

A mangalicatenyésztésről szerveztek szakmai fórumot tegnap a Topolyai Múzeum épületében. A rendezvényt hatalmas érdeklődés övezte.

A szakmai fórum résztvevői között ott voltak a magyarországi és a vajdasági, illetve a szerbiai kormányzati döntéshozók, szakmai partnerszervezetek és háttérintézmények képviselői, valamint az itteni tenyésztők és a tenyésztés iránt érdeklődők is. Balassa Endre, Topolya Község Fejlesztési Társulásának programkoordinátora a szervezők nevében elmondta, hogy a rendezvény célja megosztani egymás között a tapasztalatokat. A magyarországi mangalicatenyésztők sikereinek megismerése hozzásegítheti az itteni tenyésztőket az eredményesebb piaci fellépés megvalósításához. A helyi tenyésztők általában azért hagynak fel a mangalica tartásával, mert nem kifizetődő. Az ilyen rendezvényeken viszont a tapasztalatszerzés mellett partnerségeket is ki lehet alakítani, ami hozzájárulhat a sikeresebb piaci fellépés kialakításához is. Ez a második ilyen jellegű határon túli konferencia, az elsőt a Felvidéken tartották meg decemberben. Mindez jól illeszkedik abba a stratégiai elképzelésbe, ami a Kárpát-medencén belül működő hálózat kialakítását célozza meg.

Fremond Árpád parlamenti képviselő, a Szerb Parlament Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke szerint a sertéstenyésztés éppen egy nagy átalakuláson megy át, és a konferencia ebből a szempontból kiválóan van időzítve. A tenyésztőket érintő állami támogatásokat megnövelték, a hamarosan elfogadásra kerülő kistermelői rendelet pedig kedvezőbb feltételeket teremt majd a kistermelők piaci fellépéséhez is.

Dr. Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy Magyarországon az állattenyésztés fejlesztése kiemelt célkitűzés.

A vidéki munkahelyek megőrzése mellett fontos cél még a hozzáadott érték arányának a növelése.

Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke szerint a rendszerváltás utáni magyar állattenyésztésen belül kiemelkedően sikeresnek mondható ágazat a mangalicatenyésztés.

A tevékenység valódi reneszánszát éli. A tenyésztők ernyőszervezetének tekinthető országos egyesületnek már 230 tagja van, a termelő kocák száma pedig elérte a tízezres nagyságrendet.

Az egyesületben azon dolgoznak, hogy a mangalica sertés az állattenyésztés hierarchiájában, a táplálkozási szokásokban és kultúrában ismét a megillető helyet foglalja el. A termékértékesítés terén a spanyolországi piac mellett megjelentek az amerikai és japán vásárlók is. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a mangalicából kiváló minőségű, úgynevezett prémiumtermékek készülnek. A mangalica sertés a 19. században, a Kárpát-medencében „kialakult” zsírsertés. A szőke változat kialakításában a göndörszőrű szerbiai sumadiai sertés vett részt az 1830-as években. A fecskehasú a mangalica sertés és a szerémségi sertés keresztezéséből jött létre. A legkésőbbi változat a vörös, melyet a szalontai sertés, illetve a mangalicával keresztezett újszalontai sertés felhasználásával alakítottak ki.

Gulyás O. Péter, a Mangalicatenyésztők Vajdasági Egyesületének az elnöke elmondta, hogy a helyzet valamelyest javult az utóbbi időben, de a mangalicatenyésztőknek még több állami támogatásra lenne szükségük. Amikor a vajdasági egyesület megalakult, abból a szempontból is kedvezőbb volt a támogatási rendszer, hogy akkor még a mangalicából készült termékek népszerűsítését célzó rendezvények szervezésére is lehetett támogatást igényelni. Gulyás szerint a hazai állomány vérfrissítésre szorul, ajánlatos lenne tenyészállatok behozatala az állomány javítása érdekében.

A magyarországi Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete és a topolyai Község Fejlesztési Társulás társszervezésében, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szakmai támogatásával tartották meg a topolyai szakmai fórumot. A rendezvényt a Darányi Ignác Terv keretében szervezték meg, mely a génmegőrzést és az őshonos állattenyésztés népszerűsítését célozza meg.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, Tóth Péter
Többi hír