You are here

Európában csak néhány ország, köztük Magyarország és Szerbia ismeri el az őshonos nemzeti közösségeket államalkotó tényezőként, amit az alaptörvényében is rögzítenek.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az Európai Unió a tagállamok jogkörébe helyezi ennek a kérdésnek a szabályozását – emelte ki Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott Tusnádfürdőn.

A magyarok jogvédelme az európai színtéren című panelbeszélgetésen elhangzott, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésének hatáskörét az Unió az Európa Tanácsra ruházza át. Az Európa Tanács határozatai pedig nem kötelező érvényűek az országok tekintetében. A beszélgetésen Kovács Elvira, a VMSZ alelnöke, az Európa Tanács Parlamenti közgyűlésének tagja elmondta, hogy az ET munkájának egyik konkrét eredménye Szerbia tekintetében a kisebbségi akcióterv volt, mivel itt köteleztek egy EU-s tagjelölt országot arra, hogy kisebbségi cselekvési tervet készítsen. Kovács Elvira kiemelte, hogy amíg Szerbia nem teljesíti az ebben foglaltakat, addig nem tudja lezárni a 23-as csatlakozási fejezetet, és addig nem tud tovább haladni az EU-tagság felé. Ennek köszönhetően pedig sok kisebbségeket érintő törvénymódosítás és kormányhatározat került elfogadásra Szerbiában – hangsúlyozta a VMSZ alelnöke.
Kovács Elvira, alelnök, VMSZ: „Nagyon fontos, hogy nemcsak az egyéni, hanem a kollektív jogok is bele kerültek Szerbia alkotmányába. A jogi háttér tekintetében Szerbia igen jó, de mindig vannak javítási lehetőségek. Azonban számon kell kérni ezeknek az alkalmazását, mert a gyakorlati alkalmazásban vannak problémák. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében nehéz megmagyarázni a képviselőknek a különbséget az őshonos kisebbségek, és az úgynevezett új kisebbségek között. Vannak olyan európai országok, amelyek nem is ismerik el a kisebbségeket. Fontos, hogy az anyaországi és a Kárpát-medencei képviselőkkel folyamatosan együttműködve napirenden tartsuk ezt a kérdést.”
Szerző: 
Pannon RTV (Fotó: Ótos András)