„A legreálisabb, hogy mindössze egy fejezetet nyitnak meg”
Négy csatlakozási fejezet áll készen arra, hogy az Európai Unió jóváhagyja, és megkezdődhessenek róluk a tárgyalások Brüsszel és Belgrád között. A munkavállalók szabad mozgására vonatkozó 2-es fejezet, a tőke szabad mozgására vonatkozó 4-es fejezet, a közlekedésre vonatkozó 14-es fejezet, valamint a transzeurópai hálózatokra vonatkozó 21-es fejezet is zöld jelzésre vár, ám azt egyelőre nem lehet tudni, mit lép az Európai Unió. Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke: „Hogy megnyitnak-e újabb fejezeteket vagy mégsem, igazság szerint fogalmam sincs. Tőlük függ, ahogy ők döntenek, úgy lesz.”
Belgrád attól tart, hogy a jövő év elején lassulhat Szerbia európai integrációja, januártól ugyanis Horvátország veszi át az Európai Unió soros elnökségét, a Zágrábból érkező kijelentések pedig arra utalnak, hogy a horvát fél a csatlakozási folyamat akadályozására vagy nehezítésére készül. A finn elnökség utolsó heteiben azonban bizonyosan lesz még egy kormányközi konferencia. Kovács Elvira, a Szerbiai Parlament Integrációs Bizottságának VMSZ-es elnökhelyettese: „A legreálisabb, hogy sajnos mindössze egy fejezet megnyitására kerül sor. A maximum a kettő, de az a lényeg, hogy tartsuk a tempót, amennyire az lehetséges. Személy szerint én arra is gondolok, hogy legalább eljutunk a 18 megnyitott fejezethez, tehát legalább a 35 tárgyalási fejezet feléig. De sokkal gyorsabban és sokkal intenzívebben kellene, hogy haladjon ez a folyamat.”
Emmanuel Macron francia elnök elképzelése szerint a jövőben nem fejezetenként, hanem szakaszonként kellene a csatlakozásnak zajlania. Ez azt jelenti, hogy a 35 fejezetet hét csoportba osztanák, és amennyiben az adott ország teljesített egy szakaszt, hozzáférhetne az adott területre vonatkozó uniós pénzekhez és előnyökhöz. Az elképzelésnek azonban két hátulütője is van, az egyik, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben bármikor újranyithatnák a már lezárt tárgyalásokat, a másik pedig, hogy feltehetőleg nem csak azokra az országokra vonatkozna, amelyek még a csatlakozási tárgyalások előtt állnak, hanem azokra is, amelyek Szerbiához hasonlóan már korábban megkezdték a tárgyalásokat Brüsszellel.
