You are here

A szerb kormányon a sor, hogy elfogadja a külön kisebbségi akciótervet

Pénteken tizennegyedik rendes ülését tartotta a Magyar Nemzeti Tanács. A korábbi gyakorlattal ellenben a tanács nem Szabadkán, a Magyar Házban, hanem Újvidéken, az Európa Kollégiumban ülésezett. Mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnökének elmondása szerint az idén még legalább két-három alkalommal tervezi más-más településen megtartani az ülést. Mindegyik helyszínt a legidőszerűbb napirendi pontok témája fogja megszabni. Ezzel az elhatározással összhangban a pénteki ülésen az Európa Kollégium két napirendi pont erejéig is téma tárgya volt.
Az ülés az Európa Kollégium idei évi pénzügyi tervének és munkatervének megvitatásával, illetve elfogadásával kezdődött. Mindkét beterjesztést egyhangúlag fogadta el a tanács.
Snejder-Sára Ildikó, a kollégium igazgatója röviden ismertette mindkét tervet. Az intézmény az idén mintegy 91,52 millió dinárból gazdálkodhat. Az összeg java részét – 84,34 százalékot – Magyarország kormánya biztosítja.
– Mindenféleképpen folytatni kívánjuk a tavalyi évben megfogalmazott irányelveket, annak ellenére is, hogy a kollégium mindössze négy hónapja működik. Ebben az évben a szakkollégiumi tevékenységre fektetnénk a hangsúlyt. E téren eddig a közösségépítési szempontokat helyeztük előtérbe, ettől az évtől viszont a szakmai programok is jelentős teret kapnak, vagyis konkretizáljuk azokat a szakköröket, amelyek a diákok szakmai tudásának fejlődését szolgálják. A munkatervben és a költségvetési tervben az épület fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközök, illetve projektumok is helyet kaptak, valamint az intézmény technikai felszereltségének és gépparkjának bővítésére előirányzott terveket is megfogalmaztuk – taglalta az igazgatónő.
A folytatásban felszólaló Hajnal Jenő kifejtette: felettébb elégedett az Európa Kollégium terveivel, látszik ugyanis, hogy azok a tavaly év végén elfogadott oktatásfejlesztési stratégiában megfogalmazottak szellemében készültek.
Mgr. Hajnal Jenő (Magyar Összefogás) az Európa Kollégium pénzügyi és munkatervének vitája során aláhúzta: fontos, hogy az épület ne csupán egy egyszerű diákszálló, hanem a felhasználható és kamatoztatható szaktudás megszerzésének egyik alapja is legyen. Megjegyezte, ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, nemcsak a megfelelő szakemberek alkalmazása szükséges, hanem médiaközponttal és gépparkkal is rendelkeznie kell az intézménynek.
Végül az MNT elnöke rámutatott, a kollégiumnak segítő kézként kell támogatnia az Újvidéken tanuló fiatalokat – akik gyakran szerb nyelven tanulnak –, hogy korszerű ismeretekre tegyenek szert szakterületeiken, és ezeket az ismereteket mindkét nyelven gond nélkül hasznosítsák a későbbiekben. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy szülőföldjükön maradjanak, nyomatékosította Hajnal.
Tari István (VMDK–Csonka Áron) áttekinthetőnek és példásnak nevezte a pénzügyi tervet, viszont túlságosan magasnak találta a reklámra és propagandára előirányzott összeget. Tari abbéli félelmének adott hangot, hogy egy ekkora összeg – 600 ezer dinár – akár politikai célokat is szolgálhat, mivel az ország választások előtt áll.
Linka B. Gabriella (MÖ) megfogalmazása szerint az Európa Kollégium nemcsak életteret ad a diákoknak, hanem szellemiséget és műveltséget is. Ehhez hasonló az álláspontja Paskó Csabának (MÖ), a Végrehajtó Bizottság tagjának: „Az Európa Kollégium a nemzet megőrzését segíti itt, a Délvidéken, Vajdaságban.”
ÚJ SZABÁLYOK, ÚJ ÜNNEPEK
A továbbiakban az MNT támogatásainak eljárási rendjéről szóló határozat javaslata került napirendre.
Az eddig hatályos eljárási rendet még 2012-ben fogadta el az MNT, így a dokumentum már nem tükrözte a tanács belső szervezésében azóta beállt szerves változásokat, indokolt beterjesztőként Jerasz Anikó (MÖ), a Végrehajtó Bizottság elnöke, mondván, hogy a dokumentum nemcsak a változásokat, hanem az eddigi tapasztalatokat is figyelembe veszi. A támogatások célja a vajdasági magyarság szülőföldön való megmaradásának és boldogulásának támogatása, emelte ki Jerasz, kitérve arra, hogy az eljárási rend egyértelműen szabályozza, illetve meghatározza azokat a mércéket, amelyek alapján a különböző területeken elbírálják a pályázatokat.
Tari István három módosítási indítványt terjesztett be, amelyek indoklása szerint az esélyegyenlőség és az igazságosság megvalósulását hivatottak szolgálni. Mint kiemelte, fontos, hogy amikor a támogatások szétosztásáról van szó, akkor működőképes és igazságos határozatot dolgozzanak ki.
A módosító indítványok kapcsán felszólaló Hajnal nyomatékosította: a napirendre tűzött dokumentum éppen ezt az esélyegyenlőséget és igazságosságot támogatja.
Tari módosítási indítványait nem fogadta el a tanács, magát az eljárási rendről szóló határozatot viszony igen.
A vajdasági magyarság nemzeti jelképéről és ünnepeiről szóló határozatot módosítását is megszavazták a képviselők. A módosított dokumentum értelmében a jövőben november 13-a, a magyar nyelv napja és november 15-e, a magyar szórvány napja hivatalosan is a vajdasági magyarság egyik ünnepnapja.
Az ülés folytatásában oktatáshoz kapcsolódó beterjesztések szerepeltek napirenden: a szabadkai iskoláskor előtti intézmények hálózatának meghatározása, a kátyi Đura Jakšić Általános Iskola igazgatóválasztási eljárása, a sándoregyházi Moša Pijade Általános Iskola igazgatóválasztási eljárása, a szabadkai Zeneiskola iskolaszéki tagcseréje, a nagykikindai Fejős Klára Általános Iskola iskolaszéki tagcseréje, az antalfalvi Kolibri Iskoláskor Előtti Intézmény igazgatóbizottsági tagcseréje, a nagybecskereki Angelina Kojić Gina Középiskolai Diákotthon igazgatóbizottsági tagcseréje, a nagykikindai Nikola Vojvodic Középiskolai Diákotthon igazgatóbizottsági tagcseréje.
A továbbiakban a tanács megszavazta a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatóválasztási eljárása kapcsán hozott végrehajtó bizottsági döntést. Az MNT ezzel támogatta, hogy a levéltár élén Stevan Mačković történelemtanár, az eddigi igazgató maradjon. A döntéshez kapcsolódóan Jerasz Anikó megjegyezte: az igazgató beszél magyarul, és az MNT-nek kiválóak a kapcsolatai a levéltárral, ami javarészt az igazgatónak köszönhető.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóbizottsági tagjának javaslatáról szóló záradékot, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2016. évi munka- és pénzügyi tervének, valamint a 2015. évi pénzügyi terve módosításának véleményezéséről szóló záradék módosítását és a magyarkanizsai CNESA Oktatási és Művelődési Intézmény 2016. évi pénzügyi tervét is megszavazta a tanács.
RÉSZLETEK A KISEBBSÉGI AKCIÓTERVRŐL
Az utolsó napirendi pont megvitatását követően Hajnal Jenő beszámolt a tanács tagjainak az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23. tárgyalási fejezetének akciótervéhez tartozó külön kisebbségi akciótervről, amelynek tervezetét a megbízott munkacsoport tavaly december utolsó napjaiban továbbította elfogadásra a szerb kormánynak.
– A munkacsoport, amelynek én is tagja voltam, tavaly áprilisában tartotta meg alakulóülését. A munkacsoport mintegy tíz ülést tartott. Az akcióterv 75 oldalas és 112 külön akciót tartalmaz. A dokumentum korábbi változatához képest a végső változat jobban tükrözi a vajdasági magyar közösség igényeit, jobb megoldásokat kínál fel problémáinak megoldására. Az MNT korábban két alkalommal szervezett zártkörű értekezletet a kisebbségi akcióterv témájában. Ezekre a találkozókra a legjobb szakembereket hívtuk meg, hogy megvitassák a lehetséges megoldásokat. A kormány eddig nem fogadta el az akciótervet. Ennek egyik oka az, hogy a tervezetet az Európa Tanács szakértői már most felülvizsgálják. A dokumentum tervezete több területen irányoz elő cselekvést: a nemzetiségi hovatartozásról szóló nyilatkozás lehetővé tételét és ennek az adatnak a nyilvántartását a születési anyakönyvi kivonatokban; a kisebbségi választási külön névjegyzék állandó frissítését; a gyűlöletbeszéd és más etnikai alapon elkövetett bűncselekmények kapcsán indított bírósági eljárások hatékonyságának növelését; a kisebbség nyelvén történő tájékoztatásra való jog biztosítását; a kulturális programok és projektumok finanszírozását; a nyelvhasználat hivatalossá tételét a településeken; a bírósági eljárások kisebbségi nyelven történő lefolytatását; fordító szolgálatok létrehozását; az elektronikus közigazgatás anyanyelven való alkalmazását; a bírósági hálózat átszervezését, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek nyelvén történő eljárások bevezetésére vagy megőrzésére; a kisebbségi nyelven történő oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztését; a szerbet mint nem anyanyelvet oktató tanárok képzését; az oklevelek honosítását – taglalta Hajnal.
Tari István sokadszorra megismételte abbéli véleményét, hogy Szerbia uniós csatlakozásának és a magyar közösség érdekérvényesítésének vonatkozásában ebben a folyamatban az MNT-nek kellene megfogalmaznia a hivatalos álláspontot, illetve a közösség alapérdekeit. A közösségre nézve nem a legelőnyösebb, ha Belgrádban dőlnek el a magyarság alapérdekei, emelte ki Tari.
Ezt a felszólalást követően Hajnal emlékeztetett: az EU keretben szabta meg, hogy mi kerülhet bele egy akciótervbe, és mi nem, és kit mikor lehet megszorongatni.

Szerző: 
Sz-cs , P.E. (Fotó: Dávid Csilla)