You are here

A múlt év eredményeiről és az idén várható újdonságokról kérdeztük Vicsek Annamária oktatási államtitkárt

Az oktatás reformja az oktatás minden szintjére vonatkozóan megkezdődött tavaly – ennek a folytatása várható az idén is – hallottuk egyebek között Vicsek Annamáriától, az oktatási minisztérium államtitkárától. Beszámolt arról, hogy az idén esedékes újdonságok között várható az új tankönyvtörvény meghozatala. Ennek a legfontosabb feladata hatékony és fenntartható megoldást találni a kis példányszámú tankönyvek, így a kisebbségi tannyelvű és a középiskolai tankönyvek folyamatos kiadására.

Előrelépés várható a magyar és a szerb kormány, illetve az oktatási tárcák közötti kétoldalú egyezmény terén, ennek egyszerűsítenie kellene a felsőoktatási oklevelek honosítási folyamatát, valamint javítania a kisebbségi tannyelvű oktatás színvonalát.

– A 2017-es évet az oktatási minisztérium államtitkárának pozíciójából szemlélve eseménydúsnak és sikeresnek tartom, annak ellenére, hogy a nyár folyamán néhány hétig szünetelt államtitkári szerepem, ugyanis a tavaszi elnökválasztás következtében új kormányalakításra is sor került.

A múlt év kapcsán mindenképp beszélni kell azokról a témákról, amelyek a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt közötti koalíciós szerződésben lettek megfogalmazva, ugyanis ezek adják meg államtitkári munkám legfontosabb célkitűzéseit is. Ezek pedig a szerb mint nem anyanyelv tanításának, a külföldön megszerzett felsőoktatási diplomák honosításának, valamint a kis létszámú osztályoknak a kérdése, ami a vajdasági magyarság szempontjából fontos. A történések és eredmények másik csoportját pedig azok a témák képezik, amelyek államtitkári feladatkörömhöz kapcsolódtak az óvodai, általános iskolai és középiskolai oktatás terén, amelyek országos, átfogó jellegűek, de az oktatás teljes egészére, így áttételesen a magyar oktatásra is hatással vannak – hangsúlyozta Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára, aki a következőket is elmondta:

– Ami a szerb mint nem anyanyelv tanítását illeti, ebben az évben – sok éves munka eredményeként – végre meghozta a minisztérium a tantárgy hatékonyabb tanításához nélkülözhetetlen standardokat. Emlékeztetőül megjegyezném, hogy a Vajdasági Pedagógiai Intézet még 2006-ban a minisztérium elé terjesztette a szerb mint nem anyanyelv differenciált tantervét, de ezzel érdemben éveken át nem foglalkoztak.

Az EBESZ által támogatott munkacsoport, melynek tagja volt a 2006-ban közzétett differenciált tanterv szerzője is, kidolgozta a standardokat. Ezek 2017 tavaszán a hivatalos közlönyben meg is jelentek. Egy nagy előrelépés történt, hiszen a munkacsoport most már az új tanterv megírásán dolgozhat, amit követően új tankönyvekre is szükség lesz. Belátható időn belül várható, hogy a szerb mint nem anyanyelv tantárgyat új tanterv szerint, új módszerekkel taníthatják majd, ami figyelembe veszi a tanuló anyanyelvét, valamint azt a nyelvi környezetet is, amelyben a tanuló él. Ugyanis nem mindegy, hogy például magyar vagy szlovák, esetleg bosnyák, ruszin a tanuló anyanyelve, és az sem, hogy zömmel magyarlakta helységben él a tanuló, ahol csak ritkán találkozik a szerb nyelvvel, vagy zömében szerb környezetben, ahol nap mint nap érintkezik az államnyelvvel, így környezetnyelvként könnyebben el is sajátíthatja azt.

A kis létszámú osztályok jóváhagyása terén eredményes volt-e az óesztendő?

– Amellett, hogy fontosnak tartjuk az államnyelv magas szintű elsajátítását, ugyanis csak annak ismeretében lesz zökkenőmentes a vajdasági magyaroknak a szülőföldön való elhelyezkedése, megmaradása is, számunkra elsődleges jelentősége van az anyanyelven folyó oktatásnak, esetünkben a magyar tannyelvű iskoláztatásnak, amelyet egyrészt az oktatási törvények tesznek lehetővé, másrészt azonban – a kis létszámú osztályok esetében – külön miniszteri jóváhagyás szükségessége teszi olykor nehezebbé. A 2017-es év a kis létszámú osztályok jóváhagyása vonatkozásában mindenképpen eredményesnek tekinthető, hiszen a korábbi évekhez viszonyítva jóval korábban, a tanév kezdete előtt, vagy még a legelején sikerült az iskoláknak eljuttatni a jóváhagyást, és olyan iskolák is voltak ezek között – mind az általános-, mind a középiskolák között –, ahol a szükséges 15-nél jóval kevesebb, 5–7 diák volt csak, mint például a zombori, a maradéki, a zentagunarasi általános, vagy a nagybecskereki középiskola esetében a kereskedő szak vagy a szabadkai vegyészeti-technológiai középiskola esetében is, ahol sikerült engedélyeztetni a kis létszámú osztályokat.

Habár a magyar sajtóban nagy visszhangja volt a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium második osztályának az év közben történő beszüntetése, fontos tudni, hogy itt egyedi esetről van szó a magyar oktatási intézmények között (ugyanakkor szerb intézményekben is történt hasonló), és mint azt több helyütt is nyilatkoztam, ez a szituáció sajnos várható volt, ugyanis 2016 szeptemberében az iskola csupán feltételesen kapta meg a jóváhagyást a társadalmi osztály megnyitására, hiszen mindössze 4 tanuló iratkozott be erre a szakra, és mivel az első osztály tanterve szerint a társadalmi és a természettudományi szak azonos tantárgyakat tanul, ez a négy tanuló a másik szakkal tanult egész évben, és ahhoz, hogy önállósuljon az osztály, szükség lett volna még legalább egy tanuló beiratkozására. Mivel azonban 2017 őszén már csupán 3 tanuló volt ebben az osztályban, elkerülhetetlen volt az osztály végleges beolvasztása a természettudományi szakba. Ez a történet mindenesetre tanulságos volt. Az látszik belőle, hogy nagyon körültekintően kell majd eljárni a 2018 szeptemberétől jóváhagyandó szakok, osztályok jóváhagyásakor, hiszen fontos, hogy a lehető legszélesebb skálából választhassanak a leendő középiskolások, akik anyanyelvükön szeretnének tanulni, de ezeket a jóváhagyott osztályokat meg is tudjuk tölteni elegendő létszámú tanulóval, hogy hasonló kellemetlenségek ne történhessenek.

Hogyan halad a külföldön megszerzett oklevelek hazai elismertetésének folyamata?

– A külföldön megszerzett oklevelek hazai elismertetésének folyamata a minisztérium felsőoktatási szektorán belül működő ENIC-NARIC Központ megalakulása óta rámutatott azokra a problémákra, amelyek miatt sok, Vajdaságba visszatérő, a szülőföldön elhelyezkedni akaró diplomás fiatal szembesült a honosítás során. A 2017-es év azért jelentős ebből a szempontból, mert az új felsőoktatási törvény már felismeri a rövid ciklusú stúdiumokat is. Így az elkövetkező hónapok fogják megmutatni, hogy ez a törvényi módosítás elegendő volt-e a probléma orvoslására, vagy még másra is szükség van.

A köztársasági költségvetésből finanszírozott oktatási projektumok közül melyeket emelné ki?

– A köztársasági költségvetésből különböző oktatási projektumokra szánt pénzek esetében megemlíteném a civil szervezetek számára kiírt pályázatot, amelyre a 160 jelentkezőből 44 egyesület között lett szétosztva a 8,8 millió dinár támogatás, melyek között 3 magyar vonatkozású civil szervezet is volt, s ezek összesen félmilliónyi dinárt kaptak a támogatásból. A 2017-es év végén járt le az oktatási intézmények kisebb karbantartó, felújító beruházásaira vonatkozó pályázat, amellyel kapcsolatban a döntés majd csak ezt követően fog megszületni. Figyelemmel fogom kísérni, hogy magyar tannyelven működő iskolák is legyenek majd a nyertes pályázók között. A vajdasági, magyar tannyelven is működő iskolák egyébként a minőség-ellenőrzés során kiemelten jól teljesítettek, ennek eredményeként a 66 jutalmazott iskola között 11 magyarul is tanító iskola volt, amelyek 80 ezer dinárnyi támogatást kaptak.

Ebben az évben milyen újdonságok várhatók?

– Az egyik nagy feladata a minisztériumnak az oktatási intézmények hálózatának az ésszerűsítése, azaz racionalizálása és optimizálása lesz, ami a Világbank átfogó elemzése és javaslata alapján fog történni, amely figyelembe veszi a tanítás nyelvét is, és külön kategóriaként méltányosan kezeli a kisebbségi tannyelvű osztályok esetében az elvárt tanulói létszámot. Erre az ésszerűsítésre legfőképp azért van szükség, mert az elmúlt években nagymértékben csökkent a lakosság száma, így az iskoláskorú gyermekek száma is, ugyanakkor sem a tanügyi dolgozók (a tanításban közvetlenül dolgozók és az egyéb személyzet vonatkozásában), sem az oktatási intézmények száma nem csökkent ezzel arányosan. Ebben a folyamatban várható a kisebb iskolák, legfőképp a kihelyezett tagozatok egybeolvasztása, és szükség szerint, ha megoldható, a tanulók utaztatásának a megszervezése, de természetesen az lesz az elsődleges szempont, hogy ne sérüljön a gyermeknek az oktatáshoz való joga, a nemzeti kisebbségek esetében pedig az anyanyelven folyó oktatáshoz való jog maradjon érintetlen.

Az oktatás reformja az oktatás minden szintjére vonatkozóan megkezdődött tavaly – ennek a folytatása várható az idén is. Az óvodai nevelés és oktatás terén tavasszal várható az új óvodai nevelés és oktatás alapjainak meghozatala, ami valójában az óvodákban érvényes tanterv, amivel kapcsolatosan az óvodapedagógusok kiképzésére, továbbképzésére is szükség lesz.

Az általános iskolában az új tantervek bevezetése felmenő rendszerben fog történni, tehát elsőként az első és az ötödik osztályosok fognak eszerint tanulni. A tavalyi tapasztalatok alapján ezen a téren a legnagyobb kihívást a tantervek, az oktatáshoz kapcsolódó dokumentáció (naplók, bizonyítványok, stb.) idejekorán történő fordítása és az ehhez szükséges pénzforrás megteremtése fogja elénk támasztani, ugyanis az állami költségvetésben ez a tétel eddig nem szerepelt.

A következő tanévtől kötelező lesz-e az úgynevezett projektoktatás az általános iskolák első osztályában? Mi a lényege és célja ennek az oktatásnak?

– Habár a sajtóban a kötelező projektoktatás bevezetéseként jelent meg a hír, itt nem csupán egy, a szűkebb értelemben vett módszertani megközelítésről, tanulás-szervezésről van szó, hanem tágabb értelemben az informatika és az internet-használat bevezetéséről különböző témakörök, projektek sokoldalú, több tantárgy szempontjából történő feldolgozásáról. A projektmódszert már sok helyütt alkalmazták eddig is a tanítók, tanárok, sőt az óvodában is valójában ilyen módon dolgozzák fel a különböző témaköröket.

Az újdonság itt valójában abban van, hogy a magolás és az ismétlő, repetitív tanulás helyett a kutató, elemző, értelmező, következtető, felismerő tanulás kell, hogy előtérbe kerüljön, amiben az interneten való kutatás, információkeresés is szerepet fog kapni, és nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a különböző tantárgyak összekötésére, az ún. tantárgyközi kompetenciák fejlesztésére, amire a projektoktatás kiváló lehetőséget biztosít.

Újdonság várható az oktatási törvények vonatkozásában is, ugyanis a 2017-ben meghozott új törvények, az oktatás alapjairól szóló törvény, az óvodai, az általános, valamint a középiskolai, továbbá a duális oktatásról, a felsőoktatásról szóló törvény vonatkozásában több olyan szabályzat és útmutató meghozatalára lesz szükség az idén, amely az új törvények betartását teszik majd lehetővé. Ugyanakkor várható az új tankönyvtörvény meghozatala is, amely egyik, a számunkra legfontosabb feladata a kis példányszámú tankönyvek, így a kisebbségi tannyelvű és a középiskolai tankönyvek vonatkozásában egy hatékony és fenntartható megoldás megtalálása lesz.

Az EU-s csatlakozás 23-as tárgyalási fejezetéhez kapcsolódó kisebbségi cselekvési terv is bőven tartogat feladatokat a minisztérium számára ebben az évben, amely feladatok előkészítése tavaly megkezdődött, így várható előrelépés a magyar és a szerb kormány, illetve az oktatási tárcák közötti kétoldalú egyezmény terén, ami a felsőoktatási diplomák honosítási folyamatát kell, hogy egyszerűsítse, valamint a kisebbségi tannyelvű oktatás minőségén kell, hogy javítson az anyanyelven tanítók anyanyelvi és szaktantárgyi-szaknyelvi kompetenciáinak fejlesztésével a tanárképzés és -továbbképzés által.

A tavalyi év a csapatmunka fontosságát bizonyította számunkra az oktatás terén is. Szinte minden említett témában – szükség szerint napi kapcsolattartás révén – kiváló együttműködés jellemezte az elmúlt évet, melyben a tartományi oktatási titkársággal, a Magyar Nemzeti Tanáccsal és a VMSZ köztársasági parlamenti frakciójával együttesen sikerült elérni célkitűzéseinket, vagy jelentős mértékben előremozdítani a vajdasági magyarság számára fontos ügyeket.

Szerző: 
Magyar Szó, Bozsoki Valéria