A jövőbe vetett remény színei
A gyökerek, a kultúra, vallásunk tisztelete és hagyományaink azok, amelyek együttesen az erőt és a magyar embert jelentik – hangzott el a március 15-éhez kötődő fogadáson
– A történelemben ritka fényjelenségnek számítanak az olyan események, amelyek az idők során nem veszítenek tisztaságukból. Ilyen az 1848–49-es szabadságharc, mely akkor és ma is minden magyar összetartozását és szabadságvágyát hirdette, s napjainkban éppúgy meghatározza életünket, mint azt a múltban tette – fogalmazott Orbán Viktor magyar miniszterelnök a március 15-éhez kötődő ma esti fogadáson a palicsi Vigadóban a dr. Babity János szabadkai főkonzul által tolmácsolt üzenetében.
A kormányfő véleményének adott hangot, hogy a szabadságharc egyben azt is bizonyította egyszer s mindenkorra, hogy amikor kiállunk egymásért, semmi sem számít lehetetlennek.
Napjaink aktualitásaira kitérve közölte, eljött az idő, amikor sajnos ismét együtt kell védenünk szabadságunkat, kultúránkat. Vágyaink továbbra sem változtak, emelte ki, közösen akarjuk megünnepelni hőseinket, szabadon akarjuk használni nyelvünket. Az erő, a hűség és a jövőbe vetett reménység színeiben akarunk élni a Kárpát-medencében, húzta alá. Végezetül azt kívánta mindenkinek, hogy még sok száz évig zengjen, éljen a magyar szabadság és haza.
Dr. Babity János köszöntőjében a reformkor eredményeire tekintett vissza, melyek, mint mondta, a mai napig érvényesek, a beszélt és leírt magyar nyelv is ekkor keletkezett. Feltette a kérdést: mi adta az erőt elődeinknek, s válaszként azt a lehetőséget kínálta fel, amelyet immár 1.100 éve tanítanak nekünk: a gyökerek, a kultúra, vallásunk tisztelete, hagyományaink azok, amelyek együttesen az erőt és a magyar embert jelentik. Úgy fogalmazott: 1848–49 megmutatta azt, hogy a hazaszeretet a legnagyobb áldozatot is követeli olykor, a feltűzött kokárdát éppen ezért büszkeséggel viseljük ma is, érezzük, bennünket is kötelez hőseink példája.
Babity János közölte: a magyar–magyar közeledés szívügye a magyar kormánynak, ezt bizonyította az egymilliomodik állampolgár, továbbá a választójog, s a gazdaságfejlesztési programok is. Januártól a határon túli gyermekeket és az anyaországot a köldökzsinór program is összeköti, emlékeztetett.
A Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa által szervezett, 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékét idéző fogadáson a vajdasági magyarság politikai életének képviselőit, a diplomácia tagjait, az egyházi élet képviselőit, közéleti személyiségeket, civil szervezeti képviselőket láttak vendégül. Jelen volt Csallóközi Eszter, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője is. A rendezvény kezdetén a topolyai Kodály Zoltán Művelődési Egyesület Csörgő citerazenekara a Himnuszt és a Kossuth-nótát adta elő, a beszédeket követően pedig elhangzott a Szózat és katonadalok egy válogatása is.
