You are here

A köztársasági parlamentbe is ellátogattak az Európa Tanács kisebbségügyi jelentéstevői

A köztársasági képviselőház emberi jogi, kisebbségügyi és nemi egyenjogúsággal foglalkozó bizottságának tagjai Belgrádban fogadták az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottságát, mely korábban már Újvidéken is tájékozódott a keretegyezménybe foglalt kisebbségi jogok megvalósításáról, s többek között a Tartományi Képviselőházba, a Tartományi Ombudsmanhoz, a nemzeti tanácsok képviselőihez és az újvidéki városi önkormányzatba is ellátogatott.

A köztársasági parlamentben folytatott megbeszélésen Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője is részt vett, aki lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a megbeszélésen nem voltak jelen a többségi nemzethez tartozó bizottsági tagok, csupán a kisebbségiek.

– Arra hívtam fel az Európa Tanács bizottságának a figyelmét, hogy bár megfelel az elvárásoknak a kisebbségvédelmet szolgáló jogi keret, az alkalmazással már vannak gondok, s ezen a téren javulásra lenne szükség. Hangsúlyoztam, hogy bár az alkotmány szavatolja, a gyakorlatban mégsem valósul meg a lakosság nemzeti összetételének megfelelő részarányos foglalkoztatás, s ennek elérése érdekében még lépésekre lenne szükség – mondta el a képviselő.

Az ülésen téma volt Szerbia alkotmánya, és megállapításra került, hogy mindenképp jó lenne, ha a szerzett jogok később nem csorbulnának.

– Felmerült az a kérdés is, hogy a jelenlegi szerb kormánynak nincs kisebbségügyi minisztériuma. Véleményemnek adtam hangot, hogy egy olyan rendszernek, gyakorlatnak a kialakítására lenne szükség, ami lehetővé tenné, hogy ne a kormányváltástól függjön az, hogy létezik-e ez a tárca vagy sem – mondta Kovács.

A nemzeti tanácsok munkáját a megbeszélésen a legtöbben pozitívan ítélték meg, s szó esett a tanácsok működéséről szóló jogszabály kilátásba helyezett módosításáról is. A médiaprivatizáció kérdésében Kovács azon véleményének adott hangot, hogy a többségi nemzet továbbra sem tanúsít kellő megértést a kisebbségek kifogásai iránt, nem foglalkozik eleget a kérdéssel.

A parlamenti bizottság tagjai ismertették az ET küldöttségével a nemzeti tanácsok hatásköreit a hivatalos nyelvhasználati szabályozások terén. A VMSZ képviselője kiemelte, hogy a közigazgatásban nagyon kevesen és nagyon ritkán élnek azzal a jogukkal, hogy anyanyelvükön beszéljenek, s hasonló a helyzet a bíróságokon is.

– A nemzeti kisebbség nem csupán egy folklórelem, hanem a társadalom szerves része, s ekképp kellene rá tekinteni – fogalmazott Kovács.

A képviselők az oktatás területén felmerülő problémákról is beszéltek, többek között a bizonyos esetekben megmutatkozó tankönyvhiányról is.

Szerző: 
Magyar Szó, v.ár