You are here

Vajdaságban jelenleg mintegy 200 magyar vállalkozás áll készen a dinamikus exporttevékenységre távolabbi országokba

Kerekasztal-beszélgetéssel Szabadkán zárult ma a Magyar Nemzeti Kereskedőház tavaly kezdődött Kárpát-medencei körútja és projektuma, a Csillagtúra. Utóbbi keretében az MNKH képviselői összesen hét helyszínre látogattak el Kárpát-medence-szerte, és több száz határon túli vállalkozóval, cégvezetővel, valamint a helyi gazdasági élet véleményformálóival folytattak tárgyalásokat annak reményében, hogy ezúton sikerül lefektetni a jövőbeni együttműködés főbb irányvonalait. A Csillagtúrához kapcsolódóan az intézmény Eszéken és Révkomáromban képzést is szervezett, összesen 100 helyi vállalkozó részvételével.

A Csillagtúra keretében az MNKH képviselői az elmúlt két hónapban minden olyan magyar térségbe ellátogattak, ahol külképviseleti irodát működtet a kereskedőház – emelte ki a nem sajtónyilvános kerekasztal-beszélgetés után Oláh Zsanett vezérigazgató. Mint hozzátette, a cél egyrészt az volt, hogy találkozzanak azzal a több mint 3 ezer vállalkozás képviselőjével, akikkel az elmúlt két és fél évben kapcsolatokat építettek ki, és megvitassák a tapasztalatokat, illetve a terveket.

A Csillagtúra során az MNKH lehetőséget kapott a személyes párbeszédre az exportképes termékekkel rendelkező vállalatokkal, hiszen enélkül nehezen lehetne feltérképezni ezen vállalatoknak a valós igényeit – hangsúlyozta Oláh Zsanett.

Ami a vajdasági mutatókat illeti, az MNKH Vajdaságban eddig több mint 800 vállalattal épített ki kapcsolatot, köztük olyan is van, amely különböző magyarországi rendezvényeken vett részt, de olyan is, amelynek az MNKH segített vállalatot alapítani külföldön, például Erdélyben. Vajdaságban elsősorban a fémipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari vállalkozásokkal való együttműködésben sikerült eredményeket felmutatni – mondta Oláh Zsanett.

– Az elmúlt másfél–két évben számos fejlesztés valósult meg Vajdaságban. Ennek köszönhetően érdemi javulás állt be mind a termelői kapacitás, mind a minőség szempontjából, ez pedig ahhoz vezet, hogy a vajdasági vállalatok számára elérhetővé válnak a harmadik országok piacai. Mi ezzel nemcsak a határon túli magyarok szülőföldjükön való megmaradását tudjuk segíteni, hanem a vajdasági és a magyarországi vállalakozások együttműködését is. Hiszünk benne, hogy Vajdaságban és a többi határon túli magyar térségben számos olyan vállalkozás működik, amely össze tud kapcsolódni magyarországi vállalkozásokkal, és közösen tudnak távoli piacokon – akár konzorciumot alapítva – megjelenni. Ebben rejlik a Kárpát-medence gazdasági ereje. Az általunk végzett munka ennek az együttműködésnek az alapját teremti meg – fogalmazott Oláh Zsanett.

Az elmúlt két és fél év munkájának köszönhetően most állt fel az a keretrendszer, amelybe be tudják illeszteni a vajdasági magyar vállalkozásokat is – nyomatékosította a vezérigazgató, aki szerint Vajdaságban jelenleg már mintegy 200 vállalkozás áll készen a dinamikus exporttevékenységre távolabbi országokba.

Lapunk azon kérdésével kapcsolatban, hogy hol tart a vajdasági élelmiszeripari vállalatok bekapcsolása az Áldomás projektumba, azaz az ernyőmárka családba, Oláh Zsanett elmondta, hogy eddig egy vállalat, az újvidéki Aretol kapcsolódott be, amely fagyasztott gyümölcs és zöldségféle forgalmazásával foglalkozik. Az Áldomás projektum keretében néhány héten belül tartják meg a következő minőségellenőrzési ülést, amelyen több mint tíz határon túli vállalkozás – ezek között vajdasági is van – termékeit értékelik – tette hozzá a vezérigazgató.

A rendezvényen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is részt vett. A sajtónak nyilatkozva kifejtette: a tegnapi eseményen azért volt fontos részt vennie, mert maga az ügy rendkívül fontos. Aki egy ilyen ügyet támogatni tud, annak jelen kell lennie az ehhez hasonló rendezvényeken – tette hozzá a VMSZ elnöke, megjegyezvén, hogy egyik alapvető feladatának éppen az ehhez hasonló folyamatoknak a segítését tekinti. Az egzisztenciateremtés és a szülőföldön való megmaradás segítése a határon túli magyar politikum egyik alapvető feladata – emelte ki. Szavai szerint a magyar kormány támogatásának köszönhetően megerősödött az a vajdasági magyar vállalakozói réteg, amely eddig is létezett, ám most egy eddig soha nem látott lehetőség közelébe került. Az elmúlt több mint két év azt bizonyítja, hogy rengeteg olyan kis-, közepes és nagyvállalkozás működik, amelynek van piaci részesedése akár Szerbiában, akár külföldön. Mindemellett fejlesztési elképzeléseik vannak, és élni kívánnak azzal a lehetőséggel, amit a Prosperitati Alapítvány közvetítésével a magyar kormány több mint két és fél éve felkínált – taglalta Pásztor István.

– Persze a kereskedőház szerepe is fontos. A kereskedőházat egyfajta gazdaságpolitikai és nemzetpolitikai infrastruktúraként élem meg. Több mint 70 országban van jelen. Nekünk elemi érdekünk, hogy a nemzeti kereskedőház rendszerével vállalakozóink olyan kapcsolatot építsenek ki, amely által könnyebben tudják elérni azokat a piacokat, amelyeken ebben a pillanatban nincsenek jelen, vagy ahol már jelen vannak, ott bővíteni tudnák piaci részesedésüket. Az elmúlt két és fél, három évben sikerült leraknunk az alapokat, most pedig ezeket az alapokat használva kell elkezdenünk közlekedni ezen a gazdaságpolitikai és nemzetpolitikai infrastruktúrán – nyilatkozta Pásztor István.

A kerekasztal-beszélgetésen a meghívott vállalatvezetők mellett Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának képviselői és Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője is részt vett.

Szerző: 
Magyar Szó, P.E.