Három lehetséges forgatókönyv

EURÓPAI INTEGRÁCIÓ

A „zöld jelzést” mindenki számára elfogadható kompromisszumként kellene értékelni, véli Boško Jakšić külpolitikai elemző

Vincent Degert-nek, az Európai Unió szerbiai küldöttsége vezetőjének hétvégi nyilatkozatát követően, hogy az Európai Tanács június 28-án csupán zöld jelzést ad a csatlakozási tárgyalások megnyitására Szerbiának, a pontos dátumot azonban nem tűzi ki, Peter Stano, Štefan Füle bővítési biztos sajtófelelőse hétfőn kifejtette: „A csatlakozási tárgyalások megkezdése dátumának kitűzéséről nincsen egységes álláspontja az uniónak, a tagállamok egyenként határoznak ebben a témában.”

Az EU tagállamainak állam- és kormányfői eltérő véleményt alkothatnak Szerbia előrehaladásáról, magyarázta Stano, hozzátéve: nem létezik „hagyományos” döntés, a határozatok egyenként születnek meg.

A Večernje novosti belgrádi napilap szerint Szerbiának három lehetőséggel kell számolnia június végén. Egy biztos: az unió tagállamai számára a Belgrád és Pristina kapcsolatait rendező brüsszeli megállapodás alkalmazása a legfontosabb feltétel, írta a Novosti.

– Ha az EU tagállamai elégedetlenek a megállapodás alkalmazása során felmutatott eredményekkel, akkor a csatlakozási tárgyalások megkezdésének elhalasztása mellett dönthetnek. Ebben az esetben Szerbia akkor kezdhetné meg a tárgyalásokat, ha felmutatja az elvárt eredményeket a megállapodás alkalmazásának tekintetében. Az is megtörténhet, hogy az EU állam- és kormányfői egy meghatározott időpontig halasztják el a dátum kitűzését.

Erre a forgatókönyvre akkor van esély, ha a tagállamok részben elégedettek a brüsszeli megállapodás végrehajtásával. A harmadik és egyben legkedvezőbb forgatókönyv mentén az állam- és kormányfők kitűznék a csatlakozási tárgyalások megnyitásának időpontját – elemezte a Novosti.

Degert szerint egyébként értelmetlen találgatni, hogy mi fog történni június 28-án. A legfontosabb, hogy Szerbia minél jelentősebb eredményt mutasson fel a koszovói kérdés kezelésének tekintetében, nyomatékosította Degert, majd kifejtette: megérti, hogy a szerb államvezetés bízik a dátum júniusban történő kitűzésében.

Szerbia további integrációs folyamatáról akkor születik döntés, amikor az EU minden illetékese egy asztalnál ül majd, magyarázta Degert, hozzátéve, hogy még nagyon sok lépést kell megtenni. Ha Szerbia mindent megtesz, amit meg kell tennie, akkor zöld jelzést kap, szögezte le az unió szerbiai küldöttségének vezetője.

Boško Jakšić, a Politika napilap külpolitikai elemzője szerint a zöld fényt valamiféle kompromisszumként kellene értékelni. Ezzel a megoldással azok az államok is elégedettek lehetnének, amelyek szerint az EU-nak még nem kellene megkezdenie Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokat, ugyanakkor a zöld fénynek pozitív jelzésértéke is lenne Szerbia számára, magyarázta Jakšić.

– Ha az ország csupán zöld jelzést kapna, az nem jelentené azt, hogy időt veszteget el az ország, már csak a közelgő nyári szabadságidőszak miatt sem. Ha június 28-án esetleg el is nyernénk a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, maguk a tárgyalások biztosan nem kezdődnének meg ősz előtt. Így csak kitolják a dolgokat, és várhatóan valamikor a következő év januárjában nyithatjuk meg a tárgyalásokat. Csupán néhány hónapról van szó, ez szerintem nem szörnyű – érvelt Jakšić.

Ivica Dačić szerb miniszterelnök nem ért egyet a Politika elemzőjével, és ennek szellemében kifejtette, hogy Szerbia nem közlekedési rendőr, és nem érdekli semmiféle zöld jelzés. Ha az ország nem nyeri el a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát, akkor az komolyan veszélyeztetheti a brüsszeli megállapodás alkalmazását, szögezte le Dačić.

– A feltételek egyértelműek voltak: jussunk megállapodásra Koszovóval, fogalmazzuk meg a megállapodás alkalmazásának tervét, kezdjük el az alkalmazást, és akkor elnyerjük a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját.

Ha a dolgok mégsem eszerint alakulnak, akkor azt Szerbia biztosan nem fogadja el egykönnyen. Ha mindezek után most sem érdemeltük meg a dátumot, akkor fogalmam sincsen, hogy kiérdemelhetjük-e valaha – fogalmazott a miniszterelnök.

Petar Petković, a Szerbiai Demokrata Párt sajtófelelőse megismételte pártjának álláspontját, hogy az EU csak zsarolja Szerbiát. Az ország európai uniós tagsága nem más, mint ábránd, tolmácsolta az SZDP álláspontját Petković, mondván: „Az aktuális szerb államhatalom a brüsszeli megállapodás elfogadásával nagyon messzire ment, cserébe viszont semmit nem kapott.” Az európai integráció folyamata gazdaságilag leépítette Szerbiát, hangsúlyozta Petković.

Kifizetődő döntés

Hétfői belgrádi látogatásakor Donald Tusk lengyel kormányfő országának támogatásáról biztosította Szerbiát az uniós integráció során. A brüsszeli megállapodás bizonyítja, hogy Szerbia olyan utat választott, amely biztosan kifizetődik a jövőben, hangsúlyozta Tusk, mondva, hogy Szerbia közelmúltbéli lépései az EU bővítését támogató tagállamokat bátorítja. Az utóbbi éveket felülvizsgálva megállapítható, hogy most a legnagyobb Szerbia tekintélye, emelte ki Tusk.

Dačić megköszönte a lengyel támogatást, majd elmondta, hogy Tuskkal elsősorban az európai integrációról és a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erősítéséről beszélgetett. A nap során a lengyel és a szerb külügyminisztériumok képviselői európai integrációs együttműködési memorandumot írtak alá.