Ugrás a tartalomra

Gyökeres változtatás várható a szerb oktatási rendszerben

9 osztályos általános iskola és kötelező középiskola – ez várhat ránk 2030-ig Szerbiában. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének programját követve számos oktatáspolitikai változtatás léphet életbe – jelentette be Slavica Đukić Dejanović tárca nélküli miniszter. Utánanéztünk annak, hogy milyen hatásai lehetnek a változásoknak.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 17 különböző pontban határozta meg, hogy melyek azok a területek, amelyek mentén változtatniuk kell a tagállamoknak. A 17 pont közül a negyedik foglalkozik a közoktatás témakörével. Itt az általános iskolák osztályait eggyel kibővítenék, és kilenc osztályosra emelnék, emellett pedig a középiskolai oktatást kötelezővé tennék. Nem lehet tudni, hogy ez Szerbiában mikor valósulhat meg. Az ajánlás foglalkozik egyébként az egyenlő bánásmóddal az oktatásban, valamint azzal is, hogy mindenki olyan színvonalú ingyenes oktatásban részesüljön, amely felkészíti az egyetemi és középiskolai képzésekre.

“2030-ra számos változtatás várható a szerb oktatási rendszerben. Egyebek között kötelezővé kell tenni a középiskolai oktatást, emellett pedig be kell vezetni a kilencedik osztályt az általános iskolákban. Ebben segítségünkre lesz az ENSZ, továbbá egyszerre több minisztériumnak kell dolgoznia a változtatásokon.” – nyilatkozta Slavica Đukić Dejanović tárca nélküli miniszter.

A szerb oktatási rendszer átalakítása a szakemberek szerint elkerülhetetlen, felvetődik azonban a kérdés: elbírna-e a rendszer egy ilyen jellegű közoktatási reformot. Nyilas Mihály, tartományi oktatási titkár:„Hogy ennek milyen lesz a struktúrája, ennek a 8+3 vagy 8+4 évnek, az a törvénymódosításoktól, illetve attól a modelltől függ, amit elfogad Szerbia. Elképzelhető itt akár egy 9 vagy 10 éves általános iskola is, és utána a megmaradt év a középiskolai oktatásra, de mindenképp a cél az, hogy kiszélesedjen az oktatás ilyen értelemben.

A kilenc osztályos általános iskolai oktatásra jó példa Lengyelország, ahol már a 90-es évek óta így működik a rendszer. Magyarország várhatóan 2019-ben vezeti majd be, és a tervek szerint egy nulladik évet hoznak létre, amely 4+1 évre bővíti az alsó tagozatok számát. A nulladik évfolyamban még nem tanulnak majd a gyerekek írást és olvasást, mindez előkészítő jellegű lesz.

Szerbiában egyelőre nincs részletes terv arra vonatkozóan, hogy a plusz egy általános iskolai osztály hogyan működne a gyakorlatban, az azonban biztos, hogy a középiskolai oktatást is reformálni kell majd. Szemléletváltásra van szükség a szakemberek szerint. Perpauer Attila, elnök, Oktatási bizottság, MNT: „Nagyon fontos az élethosszig való tanulás biztosítása, a felnőttek átképzése, hiszen a megváltozott világunkban egy egészen más koncepcióval kell előállni, mint ami eddig volt a gyakorlat.”

A középiskola kötelezővé tételével kapcsolatban lényegesen több a kérdőjel. A tankötelezettség ezzel 19 éves korra emelkedne – Németországhoz hasonlóan -, azonban Szerbiában már az általános iskolában is nagy a lemorzsolódás aránya, sokan nem jutnak el a középiskoláig sem. Nagy Varjas Árpád, középiskolai tanár: „Az irány pozitív, de nézzük meg ennek a reális megvalósítását. Ha a szakiskolákat nézzük, rendben van, ha jobban a szakmára fekszünk rá. Tehát többet tanítjuk a szakmát, sokkal több gyakorlatot adunk a diáknak.”

Szerbiában jelenleg 15 éves korig tart a kötelező oktatás, Magyarországon pedig nemrégiben csökkentették azt 16 éves korra.

Szerző (Forrás)
Pannon RTV
Többi hír