You are here

Vicsek Annamária: Az új tartalmak elsajátításának folyamatos ellenőrzése mellett nem kell majd meghosszabbítani a tanévet

Hétfőn bezárták kapuikat az óvodák és az iskolák, keddtől az elkövetkező időszakban távoktatásban tanulnak a diákok. Új helyzetben van a tanügy, számos megválaszolatlan kérdés merült fel a koronavírus terjedésének megfékezését szolgáló rendkívüli állapot miatt az oktatásban. Mint arra Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára lapunknak rámutatott, az ilyen válságállapotban, sok minden, ami egyébként az állam feladata lenne, az egyénre, kisebb csoportra hárul. A család feladata, hogy megvédje a családtagok egészségét, illetve hogy mindeközben a gyerekek tanulása zökkenőmentesen folytatódjon.

– A család feladata megnő. Abban az esetben nagyon nehéz az elvárásoknak eleget tenni, amikor a szülők olyan munkát végeznek, amit nem tudnak otthonról megoldani. A termelőmunka nem végezhető íróasztal mellől, megoldást kell majd találni ebben az esetben is, de az, amiben a szülők most segíteni tudnak, nagyon fontos.

Az óvodák kapcsán az oktatási minisztérium nem szervez távoktatást. E korosztály esetében többek között aggodalmat váltott ki a szülőkben, hogy a tanintézmények bezárása után hogyan zajlik majd az első osztályba induló gyerekek beíratása?

– A minisztérium most olyan intézkedéseken és feladatokon dolgozik, amelyek prioritást élveznek, vagyis hogy a lehető legjobb minőségben és lehető legnagyobb mértékben beindulhasson a digitális, távolról történő tanulás. Minden ami ezen kívül van – gondolok az óvodai nevelésre és oktatásra, a középiskolai érettségire, vagy a záróvizsgára – ebben a pillanatban nem prioritás, de ezekkel is fogunk foglalkozni.

Az óvodások esetében a 0–5,5 éves korosztálynak nincs kötelező óvodai nevelése és oktatása, csak az iskolai előkészítősök esetében az egy év kötelező, ami megelőzi az iskolába indulást. A 0–5,5 évesek számára a minisztérium nem ír elő követelményeket, tananyagot, elvárásokat. A szülők feladata és felelőssége megoldani az otthoni biztonságos mindennapi életet a gyerekek számára. Sokak esetében ez nagyon bonyolult szervezést igényel, hiszen a szülőknek dolgozniuk kell, habár az országos instrukció az, hogy a lehető legtöbb munkát otthonról végezzük. Bizonyos esetekben ez lehetetlen. De miután az idős korosztály az, amely a leginkább veszélyeztetett ebben a szituációban, biztos vagyok benne, hogy a szülők a nagyszülőket sem fogják annyira igénybe venni, mint azt egyébként szokták. Az óvodás gyerekek felügyelete nagy kihívás, amit a családoknak kell megoldani. Ha néhány család összefog, és az egészségügyi minimális követelményeket betartják, egymást kisegítik, ez is megoldható. Az iskolai iratkozás különben is áprilisban történne. Online iratkozásra nyílik lehetőség az e-Közigazgatáson keresztül, vagyis nem kell majd a szülőnek bemenni a tanintézménybe, hogy beírassa a gyerekét. De, hogy mennyire fog az egész kitolódni, és miként zajlik majd le, most még nem tudjuk. Arról, hogy lesznek olyan gyerekek, akik nem érik el az iskolaérettséget szeptemberre, mert nem lesz olyan óvodai előkészítő foglalkozás, ami ehhez hozzásegítené, nem most kell gondolkodnunk. Szeptembertől nagyon rugalmasan működik majd az iskolakezdés is, ez szerintem nem kell, hogy problémát jelentsen – hangsúlyozta az oktatási államtitkár.

A prioritást élvező általános és középiskola esetében oktatóműsorok sugárzását emelte ki az államfő. A kisebbségek nyelvén ez hogy oldódik meg?

– Az RTS (Szerbiai Rádió és Televízió) fogja ezeket a műsorokat sugározni. Elsősorban a szerb nyelvű műsorokat biztosítják. Az RTS végzi ezeknek a tanóráknak a felvételét is. A mi esetünkben pedig az RTV (Vajdasági Rádió és Televízió) fogja a magyar tannyelvű műsorokat sugározni. De miután az RTV 5 kisebbségi nyelven sugároz majd műsorokat, miközben nem korlátozódhat a csatorna kisebbségi sémája sem, nem várható el, hogy ugyanakkora mértékben és kapacitásban, illetve óraszámban történjen a műsorok sugárzása, mint az RTS-en a szerb nyelvű műsorok esetében. Egy csatornát kell 5 kisebbségi nyelv között elosztani, illetve a hírműsorok közé kell majd betűzdelni azokat az oktatási tartalmakat, amelyek az anyanyelv tananyagával, vagyis a mi esetünkben a magyar nyelv és irodalom tanórákkal napi rendszerességgel foglalkoznak. De ezek a műsorok YouTube-on is és az RTS planeta portálon is elérhetők lesznek. A Pannon RTV is az egész Vajdaságra kiterjedő frekvenciával rendelkezik és a Magyar Nemzeti Tanácsnak a közbejárásával és segítségével azon dolgozunk, hogy az anyanyelv órákon kívül a többi tantárgyat is biztosítsuk, így a magyar tannyelvű oktatás nem fog csorbát szenvedni. A másik lehetőség pedig, hogy minden olyan tananyag-kiegészítőt, online és digitális tartalmat, amelyet a magyar kormány, illetve az oktatási hivatal a magyarországi iskolák számára felkínál, azt Maruzsa Zoltán, Magyarország köznevelésért felelős államtitkárának közbenjárásával mi is megkapjuk. Így a vajdasági magyar tanárok azokból a tartalmakból és eszközökből is válogathatnak, amelyeket a magyar portálokon az oktatási hivatal közzétesz.

Milyen eszközök állnak még a tanárok rendelkezésére, hogy kapcsolatot tudjanak tartani a diákokkal?

– Az oktatási minisztérium leküldött egy nagyon részletes instrukciót az iskoláknak arról, hogy mik az elvárások az igazgatók és a tanárok, osztályfőnökök iránt. Az ő felelősségük, hogy kapcsolatba lépjenek a szülőkkel és a diákokkal, és megszervezzék a rendszeres mindennapi tanulását. Néhány nap el fog telni, mire kialakul egy olyan gyakorlat, ami a gyerekek rendszeres tanulását és a tanulási folyamatról való visszajelezést biztosítja. Ha a tanárok megfelelőképpen tartják a kapcsolatot a diákokkal és a megfelelő módon ellenőrzik, hogy a diákok hogyan sajátítják el a tartalmakat, akkor nem lesz szükség arra, hogy ennek az időszaknak a lezárása után a tanévet meghosszabbítsuk. Most az a legfontosabb, hogy a tanárok felelősségteljesen követeljék meg a diákoktól, távoktatáson keresztül a rendszeres tanulást, a tananyag elsajátítását, illetve ellenőrizzék, kérjék számon és vezessenek nyilvántartást arról, hogy a diákok hogyan haladnak a tananyag elsajátításában. Ez azt jelenti, hogy a tanárok iránti elvárás, hogy naponta a naplóba beírják, melyik tanegységhez milyen kisegítő online tananyagot, vagy digitális tartalmat ajánlottak a gyerekeknek és ők mekkora mértékben sajátították el azt. Az osztályozás folyamatos kell, hogy legyen, mert ha a gyerekek megfelelő számú osztályzatot kapnak a tanév végéig, le tudjuk zárni az évet. Természetesen az online kapcsolattartás a kisebb (1. és 2. osztályos) korosztály esetében a szülők bevonásával történik, hiszen náluk még nem alakult ki az önálló tanulás, sem pedig az ilyen jellegű internet-felhasználás sem. A gyerekek és a tanárok zöménél most már egy olyan digitális írástudás alakult ki, hogy az esetek zömében ez nem okoz gondot. Természetesen tudunk olyan tanárokról is, akik esetében nincsenek meg a megfelelő kompetenciák ezeknek az eszközöknek a használatára. Az ő esetükben kapnak szerepet azok a tanárok, akik most a nem prioritást élvező tantárgyakat (például a műszaki oktatást, az informatikát, a képzőművészetet) tanítanak. Ők tudják majd segíteni azok munkáját, akik tantárgya prioritás: anyanyelv, matematika és azok a tantárgyak, amelyek a záróvizsgán szerepelnek. Eddig is jól működtek a Facebook-csoportok, a Viber-csoportok, mindazok az e-mailes, vagy Google-megosztások, vagy online kitölthető tesztek és egyéb kommunikációs módszerek. Most pedig sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak, sokkal jobban kihasználják azokat. Fontos, hogy kialakuljon egy olyan rutin a tanárok és a diákok életében, hogy naponta egy megbeszélt időpontban kezdjenek a gyerekek tanulni. Két óra intenzív munkával naponta, az a tananyag, amit egyébként az iskolában sajátítanak el a diákok, az otthoni egyéni tanulás esetében gyorsabban elsajátítható. Tudatosan és a távolabbi célt szem előtt tartva kell, hogy dolgozzanak keményen azon, hogy az otthoni tanulás ne szenvedjen csorbát, mert akkor nem kell később pótolni a tananyagot, az órákat, hanem meglesz a tudásuk, és sikeresen tudjuk lezárni a tanévet – magyarázta Vicsek Annamária.

A nyolcadikosok ilyenkor már a kisérettségire készülnének. Most ez a záróvizsga nem élvez prioritást, mégis fontos a folyamatos felkészülés. Hogyan lehet ezt a felkészítést folyamatban tartani?

– A nyolcadikosok esetében a tudatosságukra és a felelősségükre lehet apellálni, hiszen az ő érdekük az, hogy elsajátítsák a tananyagot és jól szerepeljenek a záróvizsgán, hogy abba a középiskolába iratkozhassanak, ahol szeptembertől folytatni szeretnék tanulmányaikat. Arról, hogy hogyan fog zajlani a záróvizsga, most még nem beszélünk, hiszen most még „tüzeket oltunk”, és megpróbálunk felkészülni azokra a mindennapokra, amelyek beindítják az általános folyamatokat. Hiszem azt, hogy megtaláljuk annak a módját, hogy leteszteljük a gyerekek tudását. A záróvizsga valamikor júniusban kell egyébként is, hogy legyen.

Most a próbazáróvizsgáról maradnak le, nem fogják megtapasztalni, hogy mi vár rájuk, ez az élmény nem lesz meg. Nem is tudjuk pontosan, hogy meddig fog tartani a válságállapot, ezért fontos, hogy a tananyagot elsajátítsák.

Amíg az 1–7 osztályig naponta 2 óra műsort sugároznak a gyerekeknek, a nyolcadik osztályosok esetében napi 3 órát. Amíg az 1–7 osztályosok esetében négy napon keresztül az anyanyelv és matematika a kötelező tantárgy, az ötödik napon pedig az anyanyelv mellett az alsósok esetében a környezetismeretet, illetve a természet és társadalomismeretet, a felsősök esetében pedig az ötödik osztályban a földrajzot, hatodikban a fizikát, hetedik osztályban pedig a kémiát tanulják egy-egy órában. A nyolcadikosok esetében a harmadik tantárgy naponta változik abból az ötből, ami a záróvizsgán is szerepel: fizika, kémia, biológia, történelem és földrajz. Amennyiben végigcsinálják a gyerekek azt az órarendet, amit most a televíziós csatornán keresztül sugárzott műsorok esetében dolgozott ki a minisztérium (az órarend elérhető a minisztérium honlapján), az egy meghatározott ritmust ad a gyerekeknek ahhoz, hogy tudják mi az elvárás és kialakul egy olyan rutin, aminek köszönhetően a záróvizsgán sem kellene, hogy gond legyen – adott hangot a véleményének az államtitkár.

 

Szerző: 
Magyar Szó, mh