Ugrás a tartalomra

Ferencváros is megemlékezett a Nemzeti Összetartozás Napjáról

Nem siratni, hanem emlékezni jöttünk, nem gyászolni, hanem értékelni azt, amit újra megleltünk, s amit alaptörvénybe is foglaltunk: a nemzeti összetartozást – fogalmazott Bácskai János polgármester, aki felidézte: az anyaországnak a nemzeti összetartozás mellett a legékesebb újabb hitvallása a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotása volt, mellyel Magyarország régi adósságát törlesztette az összes magyar ember felé, aki a világon él.

Emlékeztetett: a magyar állampolgárságot kapottak száma mára jóval meghaladta az 1 milliót, ebből több mint kétezren a Bakáts téren tettek állampolgársági esküt. A polgármester beszélt arról is, hogy „a nemzeti összetartozás mi vagyunk. Nem egy életidegen fogalom, politikai porhintés. Nem más, mint az egymás iránt érzett szeretetünk, ragaszkodásunk, hűségünk, a barátainkért, szomszédainkért végzett jó cselekedet, a városunkért hozott áldozat”.

Az ünnepségen Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerbiai parlamenti frakcióvezetője, a VMSZ alelnöke arra emlékeztetett, hogy a gyász mellett azért van helye az ünneplésnek, mert „megmaradtunk, magyarként maradtunk meg”. A magyar kultúrához, nyelvhez és identitáshoz való ragaszkodást segítette a magyarságot jellemző kitartás, és az a 2010-től indult új nemzetpolitika, intézkedéscsomag, melynek köszönhetően egyenrangú magyarok lettek a határon kívül élők.

Az új nemzetpolitika fontos része az anyagi segítség is – folytatta –, amely erőt ad és megerősít. Mint sorolta, a határon túli magyarokra is érvényes például a babakötvény, az óvoda- vagy az ösztöndíjprogram, a kollégiumi rendszer vagy a gazdaságfejlesztési támogatások. „Mindez hozzásegít ahhoz bennünket, hogy egyszerűbb legyen szülőföldünkön megőrizni önazonosságunkat, és gazdaságilag is megerősödhessünk.”

A politikus felidézte: a Délvidéken az elmúlt 3 évben a magyar kormány gazdaságfejlesztési tervének köszönhetően 38,2 milliárd forint támogatásban részesültek az ott élő gazdák és vállalkozók, ami több mint 75 milliárd forint befektetést generált.

Ferencváros önkormányzatának képviselő-testülete 2013-ban alkotta meg a Magyar nyelvért emlékdíjak alapításáról szóló rendeletet. Az emlékdíjak azon végzős diákoknak adományozhatók, akik általános iskolai tanulmányaik során kimagasló eredményt értek el a magyar nyelv tanulásában és művelésében, valamint tanulmányaikat gimnáziumban vagy középiskolában kívánják folytatni. Idén Magyar Nyelvért Karádi László Díjat vehetett át Popovics Eszter a testvérvárosi Beregszászból, Magyar Nyelvért Hajdók Géza Díjat kapott Lázár Anna Magyarkanizsáról, Magyar Nyelvért dr. Papp György Díjat Magyarkanizsáról Kása Krisztina, Sepsiszentgyörgyről pedig Magyar Nyelvért Barabás Samu díjat kapott Krech Hanna Regina.

Polgármesteri elismerő oklevelet vehetett át Puskás Károly magyarkanizsai nyugalmazott építészmérnök, amatőr fotós, a közélet ismert és aktív tagja.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Szerző (Forrás)
www.orientpress.hu
Többi hír