Épül az emlékpark
Csúrogon a múzeum már készen áll, a tervezett emlékhelyen pedig még folyik a munka
Körülbelül egy hónappal ezelőtt jártam utoljára Csúrogon. A falu szélén az egykori dögtemető területén derékig érő gazban igyekeztünk Teleki Júliával a keresztekhez. Útközben állatkoponyákba, szeméthalmokba botlottunk. Az 2011-ben felállított kereszt még ott volt,ahová leállították, igaz mint tudjuk tavaly vörös festékkel leöntötték, de ez legalább évek óta itt áll. Meg a másodikként felállított kőtábla is. Azt akartuk akkor megnézni, elkezdték-e az emlékpark kiépítését. De sehol nyomát sem leltük az építkezésnek. Akkor a falu központjában lévő Topalov raktárból kialakított múzeum már szinte készen volt. A napokban ismét felkerestük a történelmi helyszínt, ahol a második világháború magyar és szerb ártatlan áldozatainak is emléket állítanak.
A Topalov raktár Múzeummá alakítását a magyar kormány pénzelte.100 ezer eurót hagytak jóvá az épület felújításárara. Mint Milan Radomir,a Razzia 42 nevet viselő civil szervezet elnöke elmondta eddig ebből az összegből 46 ezer eurót kaptak meg, amit továbbutaltak a kivitelezőnek. Kicserélték a tetőt, felújították és befestették a külső falakat, a belső tereket pedig átalakították.
A Múzeum szinte teljesen kész, a napokban várják a maradék összeg érkezését, mert hátra van még az udvar rendezése meg a panók felállítása. Az egykori raktárban a falakat meghagyták eredeti állapotukban, amelyeken még a golyónyomok is látszanak. Milan Radomir szerint azért, hogy szemléltessék a régi és a korszerű ellentétjét. A világítás illetve az építészeti megoldás ugyanis korszerű. A Razzia 42 elnöke rendkívül elégedett az elvégzett munkával, a kivitelezéssel és a határidők betartásával. Ez a szervezet felügyelte az építkezést és viseli majd gondját a múzeumnak.
A falu szélén az egykori sintérgödörben is folyik az építkezés. A területet mintegy 50 méteres szélességben kitisztították és csaknem egész hosszában a holt Tisza partján elkészült a sétány is.
Már áll a szobor talapzata. A félkör alakú betonfalat majd kővel borítják be. A betonfal elé kerül majd Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész szoboregyüttese. A bronzból készült alkotás összesen 500 kilogrammot nyom. Az eredeti tervek szerint térfigyelő kamerákkal védik majd a szobrot. Ugyancsak a tervekben szerepel, hogy az emlékhely környékét parkosítják, a sétányt fák övezik, padokat és kandellábereket helyeznek el ide. Ez a munkának az első fázisa, amelynek el kell készülnie június végéig.
Milan Radomir a szervezetükkel folyó egyeztetésből tudja, hogy a közös főhajtást június 26-ra tervezik. Először a dögtemetőben a magyar áldozatok emlékére kialakított emlékhelyet nyitja meg és itt adózik az ártatlanul kivégzett magyarok emléke előtt a két államelnök, Áder János és Tomislav Nikolić ezt követően pedig megnyitják a falu központjában lévő múzeumot, ahol a szerb áldoztak emléke előtt róják le kegyeletüket.
Az ártatlanul kivégzett magyarok emlékére kialakítandó emlékhelyet a szerb kormány pénzeli. Összesen fél millió eurót különítettek el erre a projektumra. A tervek szerint június végére csak az első fázis készül el, amelybe a sétány kialakítása, a szobor felállítása és környékének rendezése tartozik. A második fázisban az emlékhelyhez vezető másik utat is kiépítik, parkolókat alakítanak ki az emlékhely közelében, és a közeli utcában megoldják a közvilágítást.
A helybeliek rendkívül örülnek az új járdának, mert mint mondják, eddig nyakig érő sárban jártak. Tudják, hogy azért épült a holt Tisza mellett ez a hosszú járda ( mintegy 800 méter), mert emlékhely épül az ártatlanul kivégzett magyarok emlékére. A környéken lakók kivétel nélkül mind azt mondták ideje volt már a megbékélésnek. El kell felejteni a magyar és a szerb bűnöket is és meg kell bocsájtani. Háború volt és történt, ami történt, a tényekkel szembe kell nézni. Arra a kérdésre, vajon beszélnek-e Csúrogon az 1942-ben meg az 1944/45-ben történtekről, a megkérdezettek az válaszolták, az idősebbek tudják mi történt, de általában ezek halk beszélgetések, a fiatalok meg nem törődnek a múlttal. Milan Radomir abban reménykedik, hogy a magyar emlékhelyre ezután nem csak a Razzia 42 nevet viselő szervezetük képviselői mennek el a halottak napján szokásos főhajtásra, hanem a helybeliek is. És abban is bízik, hogy a magyarok közül is egyre többen keresik majd fel a faluszéli emlékhelyet, mert azzal, hogy itt elkészül egy emlékhely és rendezett körülmények között emlékezhetnek a túlélők meg a hozzátartozók, minden megváltozik azzal, hogy a magyar állam felsorakozott a szerb áldozatoknak kialakított múzeum mögé, a szerb állam pedig a magyar emlékhely mögé. A június 26-ra tervezett államfői főhajtás ezért történelmi jelentőségű lesz.
