Elhalasztották a Szerbiáról szóló jelentés ismertetését

Újabb Belgrád–Pristina-párbeszédforduló – Štefan Füle: Az elvárások óriásiak, de a legjobbakban bízunk

Az Európai Bizottság elhalasztotta kedden a Szerbiáról szóló jelentést elfogadását, ugyanis kíváncsi, miként végződik szerdán a Belgrád-Pristina-párbeszéd következő fordulója. Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő kompromisszumkészséget vár el a tárgyaló felektől. Štefan Füle uniós biztos szerint sikeres megállapodás esetén Szerbia megkaphatja a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját, Koszovó pedig aláírhatja a stabilizációs és társulási megállapodást.

Štefan Füle uniós biztos kedden bejelentette, hogy az Európai Bizottság elhalasztotta a Szerbiáról szóló jelentést elfogadását, ugyanis kíváncsi, miként végződik szerdán a Belgrád–Pristina-párbeszéd következő fordulója. Arra kérte Szerbia és Koszovó vezetőit, hogy használják ki az előttük álló történelmi pillanat lehetőségeit, hiszen az polgáraik érdeke. Az EB csupán a Macedóniáról szóló jelentést fogadta el.

– Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel abban bízunk, hogy Belgrád és Pristina egyezségre jut, amely annak a jele lesz, hogy Szerbia és Koszovó ki kívánják használni a közöttük lévő viszony rendezésének történelmi pillanatát és az Európai Unió ajánlatát, amely Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások kezdetét, Koszovó számára pedig a stabilizációs és társulási megállapodást jelenti. Az elvárások óriásiak, de a legjobbakban bízunk – mondta Füle.

Szavai szerint az EU el szeretné kerülni, hogy a megoldatlan bilaterális kérdések az EU-s csatlakozások során „robbanjanak”, hiszen az uniót erősíteni kívánják, nem pedig új problémákkal terhelni.

Štefan Füle európai biztosnak kedden délután kellett volna beszámolót tartania az Európai Bizottság testülete előtt a Szerbiában az utóbbi hat hónapban bekövetkezett belső reformokról, a regionális együttműködésről, a korrupcióellenes és a szervezett bűnözés elleni harc terén tett erőfeszítésekről.

A jelentés rövid áttekintést ad a hónap elején eredmény nélkül zárult Belgrád és Pristina párbeszédéről és az észak-koszovói szerbek autonómiájáról is. Szerdán az EB képviselőinek egyébként arról a Szerbiáról szóló határozattervezetről kellett volna tárgyalniuk, amelyet Jelko Kacin, a biztosság szerbiai jelentéstevője állított össze. A határozattervezetre már rábólintott az Európai Tanács külügyi bizottsága, és várhatóan jelentősebb változtatások nélkül kerül majd elfogadásra. A dokumentumban Kacin felkéri az Európai Tanácsot, hogy „amint megfelelőek lesznek a körülmények” jelölje ki Szerbia számára az EU-s csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját.

A jelentések elfogadása után, április 22-én, Catherine Ashton részletekbe menően tájékoztatja az EU-tagországok diplomáciai vezetőit a Belgrád–Pristina-párbeszéd eddigi folyamatáról, majd pedig júniusban a tagországok eldöntik, hogy teljesítette-e Szerbia a dátum kijelöléséhez szükséges feltételeket. Amennyiben a szerdai brüsszeli párbeszéd az unió elvárásai szerint zárul, az EB elfogadja a jelentéseket, amelyekről az EU-s külügyminiszterek már hétfőn vitáznának.

Ashton, aki egyébként egy rövidebb balkán-félszigeti körúton tartózkodik, Pristinában, kijelentette, hogy Brüsszel – a jelenlegi kihívásoktól függetlenül – az Európai Unióban látja a Nyugat-Balkán országainak jövőjét, valamint felszólította Ivica Dačić szerb kormányfőt és Hashim Thaçi koszovói kormányfőt, hogy szerdán folytassák a megkezdett párbeszédet.

– Ivica Dačić szerb kormányfőt és Hashim Thaçi koszovói kormányfőt szerda délutánra hívtam meg Brüsszelbe. Arra kértem őket, hogy konstruktív párbeszédre törekedjenek, vagyis különböző feltételekkel érkezzenek és kompromisszummal távozzanak – mondta Ashton.

A Belgrád–Pristina-párbeszéd legutolsó, nyolcadik fordulója a hónap elején megrekedt, azonban az elmúlt napokban mindkét tárgyalófél készséget mutatott a párbeszéd folytatására.

Hashim Thaçi mielőtt elindult volna Brüsszelbe kijelentette, hogy Koszovó az Ahtisaari-terv elfogadásával mutatta ki kompromisszumkészségét.

– A megállapodás történelmi lenne, hiszen egy évszázados ellenségeskedés érne véget a két ország között és elkezdhetnénk a jószomszédi viszony kiépítését – hangoztatta Thaçi.

Guido Westerwelle német külügyminiszter kijelentette, hogy Belgrád és Koszovó megállapodása az előfeltétele annak, hogy Szerbia megkezdhesse az EU-s csatlakozási tárgyalásokat.

– A kapcsolatok rendezése a közeledés előfeltétele. Az európai uniós csatlakozási tárgyalások Szerbia által nyárra remélt megkezdése jelentősen késne, ha nem sikerül megállapodnia Koszovóval – mondta Westerwelle Enver Hoxhaj koszovói külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.

Westerwelle hozzátette, biztos abban, hogy „elszántsággal és bátorsággal leküzdhetők a különbségek, és erre kell összpontosítani minden erőfeszítést”.

Hoxhaj kijelentette, Koszovó azzal számol, hogy Belgrád „észhez tér” és elfogadja a megállapodást.
A koszovói külügyminiszter ugyanakkor kifejezte reményét, hogy ezt követően Brüsszelben olyan döntések születnek, amelyek lehetővé teszik az EU-val történő stabilizációs és társulási szerződés aláírását.
– Koszovó minden követelésnek eleget tett. Elvárjuk, hogy Európa jutalmazzon, ne pedig büntessen bennünket – mondta Hoxhaj.

Westerwelle szavai szerint Koszovó elé nem fognak akadályt gördíteni Szerbia hajthatatlansága miatt.
– Ha egy állam eredményeket mutat fel, egy másik pedig nem, akkor az eredménnyel rendelkező országot nem tehetjük felelőssé a másik ország hajthatatlanságáért. Tévedés azt hinni, hogy a tárgyalások bojkottálásával megakadályozható a másik ország fejlődése – mondta a német külügyminiszter.