Ugrás a tartalomra

Disznótoros kolbász egyházaskéri fokhagymával

A 220 lakost számláló kis bánáti településen, Egyházaskéren, több civil szervezet működik: a Gyöngyvirág nőegylet és az Aranybogár művelődési egyesület mellett a fokhagymatermesztők is csoportba tömörültek. A hétvégi hagyományos disznótort, amelynek a helybeli Őzbak vadászegyesület hangulatos tanyája adott otthont, az Aranybogár tagsága rendezte.

Az eseményt, amelyhez a szükséges anyagiakat a tartományi mezőgazdasági titkárság pályázatán nyerték, első alkalommal tartották meg, de hagyományt szeretnének belőle teremteni. A tervük az, hogy a nagyvárosokból, sőt akár külföldről is idevonzzák azokat a turistákat, akik hamisítatlan falusi disznótort szeretnének látni.

Olyat, ahol megelevenednek a régi szokások, a sertést szalmán pörkölik, a húst kézzel dolgozzák fel, a kolbászba pedig a híres egyházaskéri fokhagyma kerül.

Ehhez azonban a hozzájuk vezető, több kilométer hosszú, rendkívül rossz állapotban lévő bekötőutat is meg kellene javítani. Mivel a Naftagas nemrégiben fúrótornyokat telepített a közelben, felcsillant a lehetőség, hogy esetleg az utat is megcsinálják.

A rendezvényre ellátogatott Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, és Balázs Ferenc csókai polgármesterrel meg az egyházaskéri vezetőkkel a problémákról is elbeszélgetett. A falu ugyanis rohamosan öregszik, alig van gyermek, a lakosság fele nyugdíjas. Munkalehetőség híján mindenki a saját kis gazdaságából próbál megélni, rendszeres, ámde szerény jövedelmet a tejtermelés biztosít.

Míg a hentesek a levágott disznó feldolgozásával foglalatoskodtak, a vendégeknek finom reggeli készült. Később megkezdődött a hurka és a kolbász betöltése — az utóbbit a kora délutáni órákban meg is kóstolhattuk —, a falubeli asszonyok pedig a paprikást főzték.

Burány Zoltán, az Aranybogár Művelődési Egyesület elnöke reményét fejezte ki, hogy ezzel az eseménnyel is sikerül megalapozni a falusi turizmust, melyben sokan a kis közösség jövőjét és fellendülését látják.
— Azt szeretnék, ha jönnének a csoportok, kifizetnék a sertést, a munkát, mi ellátnánk őket, jól éreznék magukat és egy kellemes napot töltenének el ebben a csendes, nyugodt környezetben, a jó levegőn — magyarázta az elképzelésüket Burány Zoltán.

Az egybegyűltek örömmel fogadták Fremond Árpádot, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselőjét, aki előadást tartott a legidőszerűbb mezőgazdasági eseményekről, az esedékes köztársasági támogatásokról, és válaszolt a gazdák kérdéseire is.

— Jó dolognak tartom, hogy a helyi termelők egyesületet hoztak létre, melynek már csaknem húsz tagja van. Úgy vélem, csakis ezzel az összefogással tudnak előrehaladni, hiszen közösen jelenhetnek meg a fesztiválokon, rendezvényeken, a terményeiket is szervezetten értékesíthetik, együtt könnyebben vásárolhatnak gépeket, sikeresebben pályázhatnak. Remélem, hamarosan felveszik a kapcsolatot más hasonló egyesületekkel, amelyek növénytermesztéssel, konyhakertészettel foglalkoznak.

Ajánlhatom nekik az Észak-Vajdasági Agrár Egyesületek Szövetségét, vagy a Vajdasági Fejlesztési Hálót, de nyitniuk kell a tartomány és a mezőgazdasági minisztérium felé is. Itt már hatalmas a tét, hiszen a település megmaradása forog kockán — mondta az újságíróknak Fremond Árpád.  

Miközben a jelenlévők az ebédet várták, Csókáról megérkezett a Bánság tamburazenekar. Megszólaltak a hangszerek, táncosok is akadtak, jóféle házi pálinka, bor és finom falatok kerültek az asztalra, így aztán igazán kellemes szórakozással telt el a délután.

Szerző (Forrás)
Hét Nap, Tóth Lívia
Többi hír