BRÜSSZELI LEVELEK
Az Európai Unió és a kisebbségvédelem: történelmi lehetőség Ha végigtekintünk az európai országok jogi rendszerein, megállapíthatjuk, hogy kisebbségvédelmi szempontból igen eltérő álláspontokat képviselnek. Vannak államok úgy Nyugat- és Kelet-Európában is, amelyek jogi értelemben nem vesznek tudomást a kisebbségek létezéséről. Ennek főként történelmi és politikai okai vannak. Majd van egy második csoport, amely egyéni jogosultságokkal ruházza fel a kisebbségi nemzeti közösségek tagjait. A harmadik típusú jogi rendszer pedig az, amely az egyéniek mellett kollektív jogokat is elismer az oktatás, tájékoztatás, nyelvhasználat és kultúra területén. E jogok általában egy választott vagy delegált képviseleti szerven keresztül valósulnak meg. Az utóbbi csoportba tartozik Magyarország és Szerbia is. Az Európai Unióban a polgárok több mint tíz százaléka, 50-60 millió európai polgár őshonos nemzeti vagy nyelvi kisebbségi közösség tagja, viszont az említett megosztottság miatt az EU-nak nincs egységes álláspontja a kisebbségvédelem területén. Az Alapító Szerződés 2. cikke értelmében „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul”. Továbbá az EU Alapjogi Chartája 21. cikkében kimondja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a nemzeti vagy nyelvi kisebbségekhez való tartozás alapján. Ennek alapján azt gondolhatnánk, hogy a kisebbségek védelme kiemelt helyen szerepel az EU intézmények napirendjén, viszont a valóságban ez nem így van. Tennék egy kis kitérőt a csatlakozni kívánó országok tekintetében. Az úgynevezett koppenhágai kritériumok, amelyeket minden csatlakozni kívánó államnak teljesíteni kell, tartalmazzák az emberi- és kisebbségi jogok érvényesülését és védelmét, mint teljesítendő feltételt. A 23-as tárgyalási fejezeten belül az EU számon kér egy bizonyos fokú kisebbségvédelmi minimumot a tárgyalásokat folytató államtól. Viszont a tárgyalások lezárása és a csatlakozás után, már nincs ilyen követelmény a tagállamok felé, a kisebbségek védelme kizárólagos nemzeti hatáskör marad, és az EU-nak nincs továbbá beleszólása. Ezért is hangzik el olyan sokszor, hogy a nemzeti kisebbségnek a tárgyalások során kell kiharcolnia minél több és szélesebb jogosultságokat, a későbbiekben erre már nem lesz lehetőség. Ilyen szempontból a belgrádi kormány által elfogadott Kisebbségi Akcióterv nagy jelentőségű számunkra, a vajdasági magyarok és a többi itt élő kisebbség számára is. 2013-ban az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést nyújtott be az Európai Bizottságnak. A dokumentum tizenegy EU-s intézkedést és jogszabályt javasolt, amely az európai őshonos nemzeti- és etnikai kisebbségek védelmét és érdekét szolgálja a következő területeken: regionális és kisebbségi nyelvek, kultúra és oktatás, regionális politika, közképviselet, egyenlő bánásmód, audiovizuális és egyéb média, regionális támogatás. Az európai polgári kezdeményezés értelmében legalább 7 tagállamból származó 1 millió aláírás összegyűjtése esetén az Európai Bizottságnak meg kell fontolni a jogalkotási folyamat elindítását a FUEN és a polgárok által javasolt témákban. Az aláírások összegyűjtésére 12 hónap áll rendelkezésre, és bárki aláírhatja a kezdeményezést, aki rendelkezik EU-s állampolgársággal. Első körben a Bizottság uniós kompetenciahiányra hivatkozva elutasította a kezdeményezés bejegyzését, így nem kezdődhetett meg az 1 millió aláírás gyűjtése. Válaszként a FUEN eljárást indított a bizottsági döntés ellen az Európai Unió bírósága előtt. 2017 februárjában a luxembourgi bíróság a kezdeményezők oldalára állt, és kötelezte a Bizottságot, hogy a 11 javaslat mindegyikét külön mérlegelje és részletesen indokolt döntést hozzon. Tekintettel a Bizottság eddigi elutasító magatartására a bírósági döntés több volt mint egy egyszerű hatásköri vita megnyerése, a FUEN erkölcsi győzelmet aratott az európai őshonos kisebbségek nevében. Pár napja hozta nyilvánosságra a Bizottság az új döntését a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzéséről. Részlegesen, 9 pontban jóváhagyta a bejegyzést, így nemsokára kezdetét veheti az 1 millió aláírás összegyűjtése, majd a jogalkotási folyamat beindítása.
