You are here

Négynapos néprajzi és történelmi előadássorozat

A Nagykunság történelme és népművészete címmel kezdődik négynapos elméleti előadássorozat, illetve gyakorlati oktatás szeptember 17-én Bácskossuthfalván. A rendezvényen, melynek házigazdája az Ady Endre Magyar Művelődési Központ, neves magyarországi néprajzosok előadásai hangzanak el. A műhelymunkák 15 órakor kezdődnek majd a Művelődési házban, este 18 órai kezdettel pedig a színházteremben várnak minden érdeklődőt.

Mint azt Bece Angélától, az Ady Endre Művelődési Központ, Tarkavirág Kézimunkacsoportjának elnök asszonyától megtudtuk, hat éve kezdtek el a bácskossuthfalvi szorgos ujjak megismerkedni őseik hímzéstechnikájával. Kezdetben idegenkedtek az asszonyok ezektől a motívumoktól és színektől, de miután osztatlan sikert arattak a különlegességével, bárhova is vitték, mára már megszerették.

– A kunsági hímzés igazából feledésbe merült technika keletkezésének színhelyén is, csupán néhány ruhadarabról sikerült a szakembereknek rekonstruálniuk, és ismét köztudatba emelni. A különlegessége a minta-, és színvilágában, valamint a nyersanyagában rejlik. Matt, pasztell színeit abból nyerték valaha, hogy természetes anyagokkal festették a gyapjút, és attól függően kaptak bordó, rózsaszín és mályva árnyalatot, hogy mennyi ideig tartották azt a festékben.

Ehhez jött még egy kis barna és egy kis zöld a vászonra. Hamis öltéssel, spórolósan hímeztek. Elsősorban a tisztaszobában, párnavégeken, lepedőszéleken jelentek meg ezek a minták: a kun rózsa, a tulipán, a gránátalma – tudtuk meg Bece Angélától.

A házigazda Ady Endre Művelődési Központ elnök asszonya, Gogolyák Gabriella elárulta, hogy az előadók nemcsak ismertetni jönnek a témaköröket, hanem kutatni is szeretnének a falu anyakönyveiben, illetve összefüggéseket keresni az elszármazottak és a kunsági családok között.

– Az előadássorozatunk alapvető célja, hogy a hímzőasszonyaink a puszta technika mellett annak a történelmével is foglalkozzanak. Ez pedig nyilvános a falu múltja és a történelem iránt érdeklődők számára.

A Honismereti Egyesület közreműködésével kialakult ismeretségnek köszönhetjük ezt a szakmai körökben neves előadók közreműködésével megszervezett találkozót – nyilatkozta Gogolyák Gabriella, aki elmondta azt is, hogy nemcsak a kézimunka-technikák iránt érdeklődőket várják az előadásra, hanem valamennyi falubelit, vagy távolabbról érkezőt.

Szeptember 17-én, 18 órai kezdettel Bán Andrea törökszentmiklósi néprajzkutató a kun hímzés jelenéről és a festőnövényekről, illetve azok használatáról szól hallgatóságához, majd a budapesti–karcagi dr. S. Kovács Ilona néprajzkutató a 18–19. századi nagykunsági szőrhímzésekről mesél.

Kedden dr. habil Örsi Julianna nyugalmazott múzeumigazgató, társadalomkutató szól a Nagykunságról és a Bácskába költözött nagykunsági származású családokról. Szerdán szintén 18 órai kezdettel S. Kovács Ilona a karcagi fedeles kiskapukat mutatja be hallgatóságának.

A rendezvényt a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságán keresztül a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatja, a falu helyi közössége közreműködésével, a főszervező pedig az Ady Endre Művelődési Központ.

Szerző: 
Magyar Szó, K.P.D.