Az egymásra találás ünnepe
Tordai esttel zárult a XII. Tordai Művelődési Napok rendezvénysorozat
Tordai esttel, a magyarországi Bihartorda, az erdélyi Aranyostorda és a bánáti Torontáltorda találkozójával szombaton befejeződött a XII. Tordai Művelődési Napok rendezvénysorozat. A három országban levő, különböző nagyságú településeket (Bihartordának ezer lakosa van, Aranyostordán 55 ezren élnek, abból 9 százalék magyar, míg a Torontáltordán élők száma másfél ezer) a Torda név köti össze, és immár több mint egy évtizede testvéri kapcsolatot ápolnak. Mint szokott lenni a kapcsolatteremtés a művelődési élet terén indult, újabban pedig ezt megpróbálják a gazdasági együttműködésre is kiterjeszteni.
A barátság jeléül Aranyostorda és Torontáltorda képviselői egy platánt ültettek el a falu központjában, majd a három Torda küldöttsége megkoszorúzta a művelődési otthon előtti kopjafát. Az ünnepi műsor kezdete előtt megtartották a hagyományos kalács- és sütemény versenyt.
A művelődési otthonban teltház előtt zajlott az ünnepi műsor, amelyet március 15-e szellemiségében állítottak össze. A három Torda amatőrjei mellett felléptek a törzsudvarnoki és a csókai műkedvelők is. A műsor a magyar Himnusz éneklésével kezdődött, majd felolvasták Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntő levelét.
Dobai János, Torda tanácselnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy az idei Tordai Művelődési Napokra is színvonalas műsorral várhatták a közönséget. A közösségépítés fontosságát hangsúlyozva rámutatott, hogy csakis az összefogás ad erőt a megmaradáshoz itt a szórványban. Torontáltorda az idén ünnepeli fennállásának 215. évfordulóját, ami arra kötelezi az itt élőket, hogy kitartsanak a megmaradásért folyó küzdelemben.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a VMSZ elnöke szerint a Tordai Művelődési Napok az egész vajdasági magyar közösség ünnepe is, mert azt bizonyítja, hogy egy bánáti kis faluban is lehet tartalmat szervezni és kimozdítani otthonról az embereket. Elmondta, hogy az elmúlt napokban szinte nem volt magyarlakta település Vajdaságban, ahol ne emlékeztek volna az 1848/49-es szabadságharcra.
– Ez azt bizonyítja, hogy bármilyen nehezek is a mindennapjaink, a közös történelmi múlthoz való kötődöttségünk az nem hogy lazulna, hanem erősödik. Az egymásra találás, az egymásba kapaszkodás mindannyiunk számára azért fontos, mert megnöveli a talpon maradásunk, előrehaladásunk esélyét. A nemzeti ünnepek azért fontosak, mert rádöbbentenek bennünket arra, hogy csak akkor tudott a mi közösségünk, nemzetünk nagy lenni, amikor egymásra találtak a nemzetet alkotó egyének, mondta Pásztor István, hangsúlyozva, hogy nem azt kell meglátnunk egymásban, amiben különbözünk, hanem azt keressük, ami összeköt bennünket, mert egymásra támaszkodva könnyebben tudunk boldogulni.
