You are here

Homokot akár harminc évre is

A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén elfogadták az idei évre vonatkozó mezőgazdasági programot, amelynek egyik sarkalatos pontját az állami földterületek bérbeadása képezi. Mint ismeretes, az utóbbi években az állami földekre vonatkozó bérleti szerződést csak egy évre köthették meg a termelőkkel, és ez több szempontból is nehézségeket okozott; egyrészt a termelők nem tudtak hosszútávra tervezni, másrészt pedig egyik termelőnek sem állt érdekében a földterület gondozása, és aratás után nem végezték el a szükséges agrotechnikai eljárásokat. Az új program lehetővé teszi, hogy az állattartók 5–8 éves időtartamra is bérbe vehessék a földeket, míg a gyengébb minőségű, homokos területekre vonatkozóan akár 25–30 éves bérleti szerződések is születhetnek, hisz ezen területek a többéves kultúrák termesztéséhez felelnek meg a leginkább.

Osztrogonác Simon, a Szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja elmondta, hogy a programot ezúttal sikerült időben elfogadni, és ennek köszönhetően a gazdák is fel tudnak készülni az őszi munkálatokra.

– A program elfogadása lehetőséget nyújtott arra, hogy elkezdjük a földterületek bérbeadásának folyamatát, ami már részben meg is történt, hisz az állattartóknak ezúttal is előbérleti joguk van. Fontos, hogy az éves programot még a nyáron sikerült elfogadtatni, hisz a földterületek bérbe vétele október 31-e után történik meg, tehát azok az állattenyésztők, akik pontosan tudják, hogy melyik parcellákat tudják megművelni, időben elkezdhetik a felkészülést, és tervezni tudnak, annál is inkább, mivel hosszú idő után először történik meg, hogy hosszabb időre adjuk bérbe a földterületeket. Jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy 5 és 8 év közötti időtartamra köthetnek bérleti szerződéseket az állattenyésztők, attól függően, hogy milyen állatokkal foglalkoznak. A baromfitartók esetében azonban továbbra is egyéves időtartamra szól a bérleti szerződés. Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy a gazda nyolc évre elkapja a földterületet, és utána lecsökkentheti az állatállományát, hanem minden évben bizonyítania kell a köztársasági állategészségügyi felügyelőségnél, hogy adott pillanatban is meghatározott állattal rendelkezik – fogalmazott Osztrogonác.

A tanácsostól megtudtuk, hogy Szabadka Város területén az állattenyésztők részéről nagy az érdeklődés az állami földterületek bérbevételére. A város területén kicsivel több, mint 12 000 hektár állami föld van, ami megfelel mezőgazdasági célokra, és a pályázók összesen körülbelül 14 000 hektárnyi földterületet igényeltek, éppen ezért minden termelő esetében körülbelül harminc százalékkal kisebb területet ítéltek oda.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az idén nem lesz licitáció, mivel a felkínált földterületeket a termelőknek joguk van elfogadni, részben elfogadni vagy visszautasítani. A város területén olyan földterületek is vannak, amelyek nem igazán alkalmasak a mezőgazdasági kultúrák termesztésére. Itt elsősorban a homokos területekre gondolhatunk, amit a termelők leggyakrabban visszautasítanak. A visszautasított földek licitációra kerülnek, amit az idén szintén időben le tudnak bonyolítani, talán még szeptember folyamán, így azok a termelők is időben hozzá tudnak jutni a földekhez.

Osztrogonác Simon kifejtette, hogy az idei évtől az is lehetővé vált, hogy bizonyos földterületeket 25–30 évre is bérbe adhassák.

– A hosszabb távú bérbeadás Szabadkán különösen fontos a homokos területek végett. Tavankúttól, Kelebián és Palicson keresztül Hajdújáráson és Királyhalmán megközelítőleg 2000 hektár homokos terület van, amik vagy régi gyümölcsösök, vagy jelen pillanatban parlagon állnak. Ezen területek rövidebb távú bérlése nem vonzó a termelők számára. Remélem, hogy most ezek is bérlőre találnak, sőt Királyhalmán egy 62 hektáros területet adunk bérbe 25 évre egy burgonyatermesztőnek, akivel a szerződést is hamarosan aláírjuk – mondta Osztrogonác. A bérleti díjak évek óta változatlanok, és igen kedvezőnek mondhatóak, hisz ez az első osztályú földterületek esetében körülbelül 200 euró, míg a magánterületek esetében a hektáronkénti 300–350 eurót is elérik.

A vagyon-visszaszármaztatás a mái napig nem ért véget, és az eddigiek során éppen ezen okból kifolyólag nem tudták hosszabb időre bérbe adni az állami földterületeket. A szabadkai közigazgatási hivatalba is szinte naponta érkeznek végzések, amelyek értelmében a korábbi tulajdonosok visszakapják a földterületeket. Fontos elmondani, hogy a bérleti szerződés azután is érvényben marad, ugyanazokkal a feltételekkel, miután a kérdéses földterület magánkézbe került. Ez esetben a bérlő a bérleti díjat a továbbiakban nem az államnak, hanem a tulajdonosnak fizeti.

 

Szerző: 
Magyar Szó, B.em (Fotó: Gergely Árpád)