Ugrás a tartalomra

Áldozatvállalással őrizni nyelvünket és kultúránkat

A Magyar Nemzeti Tanács az Újvidéki Színházban tartotta meg ünnepi műsorát államalapító István király szentté avatásának évfordulóján

Az Újvidéki Színházban elhangzott beszédek a gyökerek megőrzésére és ápolására helyezték a hangsúlyt a tegnap esti ünnepségen, és a magyar–szerb barátság fontosságát emelték ki. Hajnal Jenő magiszter, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke alkalmi beszédében arra emlékeztetett, hogy 980 évvel ezelőtt hunyt el István király, és 1083. augusztus 20-án szentté avatták, s akinek a küldetése a pogányság és a kereszténység mezsgyéjén volt igazán tetten érhető.

Hajnal kiemelte, egy nemzet történetét sokféleképp értelmezhetjük, figyelembe vehetjük a gazdasági, politikai, a szokásokon alapuló, gondolkodások szintjén megnyilvánuló sajátosságokat is, de ezen az ünnepnapon minden más jellegzetesség eltörpül, s a középpontba az ember és az uralkodó Szent István kerül, aki múltunkat és jelenünket is meghatározta egyedülálló történelmi személyiségként.

Hajnal rámutatott arra, hogy nyelvünket és kultúránkat, értékeinket az isteni gondviselésben bízva őrizhetjük meg igazán, akkor, ha azon munkálkodunk, hogy az isteni ajándéknak tekintett kultúrát, nyelvet, akár áldozatvállalással is, óvjuk. A nemzeti tanács elnöke szerint nekünk maguknak is tudnunk kell, mit kell tennünk megmaradásunkért, a ránk bízott értékek megtartásáért. Nincs fontosabb feladata egyetlen közösségnek sem annál, hogy megőrizze saját identitását, hagyományát, értékeit, nyelvét, kultúráját – szögezte le.

Elődeink független és keresztény államot alapítottak – folytatta Hajnal, majd meggyőződésének adott hangot, hogy nem válna a hasznára egyetlen európai államnak sem, ha lemondana keresztény gyökereiről. Párhuzamot vont Magyarország és Szerbia között, s kifejtette, ha nem viselnének gondot ezek az országok a határon túli nemzettársaikra, az egyik államnak sem válna a javára, ahogyan az sem, ha feladná a gyökereit. A két országnak barátinak kell lennie – hangsúlyozta, hiszen számtalan szál köti őket össze, ezt a történelem is bizonyítja.

Értékeinket újra fel kell fedeznünk, be kell mutatnunk, mutatott rá feladatként Hajnal, majd közölte: az egyik legnagyobb kincsünk éppen az, hogy itthon maradjunk, még akkor is, s főleg akkor, ha immár egy megváltozott, kifordult világ részének érezzük azt a teret, ahol élünk, mert ennek a világnak van igen nagy szüksége ránk és értékvilágunkra.

Igor Mirović tartományi kormányfő úgy fogalmazott, minden nemzet történetében vannak olyan személyiségek, akiknek a jelentősége túlhaladja korukat, meghatározza a nemzet egészének az öntudatát és kultúráját. A magyar kultúrában kétségkívül ilyen volt István királynak a szerepe és jelentősége. Olyan személyek ők, akiknek volt elegendő erejük, bátorságuk és elszántságuk ahhoz, hogy elképzeléseiket valóra váltsák.

Emlékeztetett arra, hogy a Tartományi Képviselőház döntése alapján augusztus 20-a most már Vajdaság és ezáltal Szerbia számára is kiemelt jelentőségű dátum. Mindez az egymás iránti tiszteletnek, a demokratikus döntéshozás magas szintű érvényesülésének a jele – húzta alá Mirović.

Mint közölte, a kormányok és a geopolitikai körülmények folyamatosan változnak, de ami ezeknél fontosabb, az az, hogy milyen kapcsolatok alakulnak ki az itt élő szerbek és magyarok között. Úgy vélekedett, hogy a két nemzet közötti kapcsolatok meglehetősen magas szinten vannak, ami minden bizonnyal köszönhető a jenlegi államvezetésnek is, de minden egyes polgárnak is. Ezek a kapcsolatok azok – mondta Mirović –, amelyek meghatározzák majd a jövőnket: az együvé tartozás, az együttműködés, a keresztény testvériség az, ami az alapokat adja a kapcsolatokhoz. Számos kihívással szembe kell nézni majd a jövőben is – állapította meg –, ezekkel azonban fel lehet venni a harcot, ha az említett alapokon működik együtt az előttünk álló időkben is a két nemzet – zárta gondolatait Igor Mirović.

A műsor folytatásában az új búzából készült kenyeret Dolinszky Gábor,a vajdasági evangélikus egyház püspökhelyettese, Orosz Attila, a Bácsfeketehegyi Református Egyházközség lelkipásztora, bácskai református esperes és Paskó Csaba kelebiai katolikus plébános áldotta meg a színpadon.

A rendezvényen jelen volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Tartományi Képviselőház elnöke, a magyar és más hazai kisebbségi nemzeti tanácsok, a magyarországi Szerb Nemzeti Tanács képviselői, Magyarország nagykövetségének és főkonzulátusának, a tartományi parlamentnek és kormánynak, a történelmi egyházaknak a képviselői, tagjai.

Az ünnepi műsorban felléptek az óbecsei Schola Cantorum énekkar, a szintén óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Kiscimbora és Csiperke táncegyüttesének, valamint a szabadkai Juhász zenekarnak a tagjai is. Az érdeklődők a színház előcsarnokában megtekinthették a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Az aracsi kő című alkalmi tárlatát is.

 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, v-ár
Többi hír