Aktuális mezőgazdasági témákról tanácskoztak Adán
A gépkörök, mint mezőgazdasági együttműködési lehetőségek meghonosítása Vajdaságban elnevezéssel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezete és az Észak-vajdasági Agráregyesületek Szövetsége Adán. A találkozón először Dr. Tóth Barna Elvira, a VMSZ községi szervezetének elnöke számolt be a községben végzett felmérések eredményeiről, miszerint az aktív mezőgazdasággal foglalkozó családi gazdaságok száma körülbelül 4250-re tehető a községben, ezeknek mintegy fele van csak bejegyezve, vagyis 2100 gazdaság. A gazdaságos termelés követelményeinek nem tesz eleget a családi gazdaságok zömének gépellátottsága, a gépállományok átlagéletkora 18 év. Egy traktorra mindössze 400 órás évi használati idő és átlagosan 12 hektárnyi terület jut, ami nagyon kevés a kihasználhatóság szempontjából. A rendszerváltás és a földműves szövetkezetek felszámolása után a családi gazdaságok magukra maradtak, ezután nem alakult meg semmilyen összefogásra épülő szövetkezeti forma Adán. A szövetkezeti gépparkok felszámolásával pedig megszűntek a kisgazdaságoknak nyújtott kooperációs szolgáltatások.
Dr. Tóth András a gépkörökről tartott előadást, amelyek közös géphasználatot és gazdálkodást segítő formák a mezőgazdaságban:
- A magángazdaságok többsége nem rendelkezik megfelelő munkagépekkel, a kis birtoknagyság nem teszi indokolttá a kapacitás növelését. Ilyen kényszer alatt keresték azokat a formákat, amelyben lehetne a gép körül tömörülve és a munkaerő körül olyan egyesüléseket létrehozni, amellyel tudnák talán a gazdaság hatásfokát növelni, a költségeket csökkenteni és egymást segítve egy rendszert létrehozni. Így jöttek létre ezek a géptársulások, tehát ezek a formák vannak kialakulóban a nyugati országokban, amiket gyakorlatilag a gépkörök keretében találunk meg. Ha saját gépet vásárolunk, kedvező vásárlási kreditre, 9 vagy 8 évi törlesztésre veszünk traktort egy 10 hektáros parcellára, és 100-200 órát dolgozunk vele. Nem kellene ezt csinálni, mert ha lenne ilyen gépköri társult rendszerünk, akkor annak, egy csoport tulajdonosnak két gépet veszek és az a két gép egy hatalmas területet lefed. A géptársulások a gépkörök tipikus társulása, 3-4 gazda társul, megtartják privát tulajdonban a gépet, de ha négyen társulva vették meg a gépet, akkor csak annyi részben terhelték saját magukat.
Szerbiában egyetlen ilyen gépkör létezik, mégpedig Péterrévén. Erről a társulásról beszélt Pece Károly, aki elmondta, hogy 2005-ben alakították meg az Agrokör Gépgyűrűt, először összeírták, hogy a társulásban résztvevők milyen gépekkel rendelkeznek. Szükségük volt kétsoros kukoricatörőre és búzakombájnra, ezeket már gépköri társulással vették, magántulajdonban vannak, tehát hat tulajdonosa van ezeknek a gépeknek. A társulásnak köszönhetően sokkal nagyobb a gépek kihasználtsága.
A kerekasztal-beszélgetésen jelen volt Fremond Árpád köztársasági képviselő, aki az aktuális mezőgazdasági kérdéseket taglalta. Beszédében kiemelte a szövetkezetek fontosságát, mivel a kisgazdák csak úgy tudnak majd versenyképesek lenni, ha összefognak, mert önállóan nem tudnak majd megmaradni, miután Szerbia belép az Európai Unióba. Elmondta továbbá, hogy a törvény szerint minden mezőgazdasággal foglalkozó kaphat majd támogatást 100 hektárig. Tehát azok a gazdák is, akik nem fizetik a nyugdíjalapot, de ugyanígy a szövetkezetek is, amelyek eddig semmilyen támogatást nem kaptak az államtól. A vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatban elmondta:
- Ami nagyon pozitív, hogy elfogadásra kerül a módosítási indítványunk, ami azt fogja eredményezni, hogy a tartománynak és az önkormányzatoknak is a különböző hiteltámogatások mellett lehetőségük lesz arra, hogy vissza nem térítendő támogatásokat adjanak a mechanizációra a kertészetben, a gyümölcstermelésben, az állattenyésztésben, itt gondolok a fejőgépekre, a hízóbikák vagy pedig borjúk vásárlására.
Az előadásokat és beszédeket követően a jelenlevő termelők, illetve a gazdakörök képviselői kérdéseket tettek fel az illetékeseknek.
