You are here

Bunford Tivadar: Nemsokára folyamatosan látogatható lesz a szabadkai Zsinagóga

A Múzeumok Éjszakáján először nyílt meg a látogatók előtt a nemrég felavatott szabadkai Zsinagóga.

Az eseményt óriási érdeklődés övezte, rengetegen voltak kíváncsiak a csodaszép épületre. Vasárnap a Zsinagóga ismét megnyílik és tíz napig lesz látogatható, a szükséges procedúrák lebonyolítása után pedig folyamatos jelleggel nyitva tart majd, szakrális, kulturális és idegenforgalmi tartalmakat kínálva.

Minderről Bunford Tivadar,a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke számolt be lapunknak: 

– Mi szabadkaiak több évtizedet vártunk arra, hogy megtörténjen e gyönyörű épület felújítása. Most, hogy erre sor került, nemcsak Szerbiából és Európából, hanem a világ összes tájáról érdeklődnek és szeretnék látni ezt a csodát, hiszen ez a magyar szecesszió egyik remekműve és talán az egyetlen szecessziós stílusban épített zsinagóga.

A mérete is impozáns, a budapesti Dohány utcai után nagyságban a második. Ha már, hála a magyar államnak, a Magyar Nemzeti Tanácsnak, a Zsidó Hitközségnek és Szabadka város önkormányzatának, ez az épület elkészült, kötelességünk karbantartani és megőrizni.

A Szabadkai Zsinagóga Alapítvány néhány évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy a Zsinagóga felújítása után, annak működtetésére, megőrzésére és felügyeletére vonatkozó feladatait ellássa.

Most, miután megtörtént az átadása és felszentelése, elérkezett az idő, hogy a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány, annak igazgatóbizottsága megtegye a szükséges lépéseket. Kedden tartottuk meg ötödik értekezletünket, amelyen több határozatot is hoztunk. Egyik az, hogy vasárnaptól, tehát 10-étől 20-áig, 10 napra megnyitjuk a nagyközönség, a szabadkai polgárok és a turisták előtt.

Azzal, hogy a holokauszt emlékünnepe 16-a, a megemlékezéseket 15-én tartjuk meg, ezen a napon nem lehet majd látogatni, de a többi napon szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A Zsinagóga 10-től 18 óráig lesz nyitva, a maximum 50 főből álló csoportok óránként mehetnek be idegenvezetés mellett, a megtekintés időtartama megközelítőleg 30-40 perc. A belépés díjtalan, de a látogatók szimbolikus és tetszetős belépőjegyeket kapnak, hiszen ezek lesznek az első jegyek. Ez számunkra a statisztikai adatok gyűjtése miatt fontos, hogy utána kiszámoljuk hányan tekintették meg a Zsinagógát, és felmérjük mekkora az érdeklődés – ismertette Bunford Tivadar, aki arról is szólt, hogy a látogatóknak különböző szabályoknak kell eleget tenniük, a ruházatra és a viselkedésre vonatkozóan.

– Arra kérjük a férfiakat, hogy fedett fővel, tehát sapkában, kalapban vagy kipában, a férjezett hölgyek pedig kendővel a fejükön menjenek be és semmiképp sem csupasz vállakkal, miniszoknyában vagy rövidnadrágban. Arra is kérjük a látogatókat, hogy viselkedjenek illendően, az épülethez méltón és hallgassanak az idegenvezetőre. A szentélybe nem lehet bemenni.

A helyszínen őrző-védők is ügyelnek majd a látogatókra és az épületre. Tíz nap alatt négy-ötezer ember látogathat el a Zsinagógába, így bízom benne, hogy ezzel egyelőre kielégítjük a szabadkaiak és a távolabbról érkező turisták érdeklődését, mi szervezők pedig értékes tapasztalatokat szerzünk. Egyebek közt felmérhetjük, mit kell még megtennünk az épület és a látogatók biztonsága érdekében ahhoz, hogy hosszú távon, zökkenőmentesen tarthassuk nyitva a Zsinagógát. Miután ugyanis megszerezzük a kellő engedélyeket és elkészítjük a szabályzatokat, megnyitjuk és folyamatosan nyitva tart majd a turisták számára. A Zsinagógának a jövőben három funkciója lesz.

Az első, hogy kiszolgálja a Zsidó Hitközség szakrális igényeit. A második, hogy magas szintű kulturális tartalmakat kínáljon. Komolyzenei hangversenyeket tartanánk, színvonalas produkciókat, úgy szerbiai, magyarországi, mint a világ más tájáról érkező művészek részvételével, és mivel a Zsinagóga nagyszámú közönséget fogadhat be, távolabbról érkező vendégeket is várunk.

Ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy az igazgatóbizottság minőségben gondolkodik és nem annyira mennyiségben. A harmadik a turisztikai szempont, a fennmaradt időben, adott időközben megnyitjuk a Zsinagógát a látogatók előtt, erre viszont várni kell néhány hónapot, hiszen szeretnénk, hogy minden elő legyen készítve és maximálisan jól működjön. Ehhez részletesen ki kell dolgoznunk a Zsinagóga működtetésének a szabályzatát, beleértve az épület, a bútorok és a felszerelés karbantartását is, hogy semmilyen fennakadás ne történjen.

Ha például kiégne egy villanyégő, azt egy órán belül kicseréljék, ha pedig valamilyen sérülés keletkezne a falon, azt már a következő napon helyreállítják. Ez vonatkozik a Zsinagóga épületéhez tartozó gyönyörű kertre, udvarra is, a fűnyírásra, az elektromos készülékek üzemben tartására stb.

A Zsinagóga jelenlegi állapotát tehát folyamatosan szeretnénk megtartani. A Szabadkai Zsinagóga Alapítvány igazgatóbizottságában helyet kaptak a Zsidó Hitközség, az önkormányzat, valamint az MNT képviselői, a szabályzatunk szerint pedig minden döntést konszenzussal hozunk meg.

A következő ülésen az igazgatóbizottság döntést hoz az állandó tárlatról is, amely minden bizonnyal a mai kornak megfelelően interaktív, digitális formában mutatja be a szabadkai és vajdasági zsidók történetét.

Fontosnak tartom tudatni azt is, hogy a felmerülő költségeket, az őrzés-védést, a takarítást, a jegyek nyomtatását a városi képviselő-testület vállalta magára, a Zsinagóga működését érintő koncepciót pedig Lovas Ildikó író és Hajnal Jenő, az MNT elnöke dolgozta ki. Ezt a Zsidó Hitközség véleményezte és elfogadta – fejtette ki Bunford Tivadar.

Szerző: 
Magyar Szó, L. M.