You are here

Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottsága kedden Budapesten, a tanácskozás napirendjén többek között külhoni magyarokat érintő jogsértések és az erre adott kormányzati lépések szerepeltek.

A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára az ülésen aktuális külpolitikai kérdésekről számolt be.

Kiemelte: Magyarország az idén ünnepli az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulóját, s az abban foglaltak mentén a külhoni magyarság megmaradásának és megerősítésének ügye nap mint nap terítéken van a magyar külpolitikában.

Hangsúlyozta: 2016 kritikus éve a világpolitikának, magyar szempontból azonban sok területen rendkívül sikeres.

Mikola István a sikerek között említette a V4 megerősödését, a héten zajlott magyar-szerb kormányülést, a keleti és a déli nyitást, valamint Magyarország utóbbi időszakban elért kiváló gazdasági eredményeit.

Hozzátette: Magyarország az elmúlt időszakban kilépett az európai porondra, és bebizonyította, hogy nem csak passzív szemlélője az Európában zajló történéseknek - olvasható a közleményben.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a kormány külhoni magyarokat érintő jogsértések ügyében tett lépéseiről számolt be. Kiemelte: a magyar nemzetpolitika alapvető célja a külhoni magyar közösségek jogi gyarapodása, és sajnálatosnak nevezte, hogy az utóbbi időben egy-két szomszédos országban a magyarságot érő jogsértések száma növekszik.

Erdély esetében példaként említette a székely zászlót kitűző önkormányzatok és intézmények ellen indított pereket, a nyelvi jogok korlátozását, valamint a román korrupcióellenes ügyészség rendszeres fellépését az erdélyi magyar vezetők ellen.

Felvidék tekintetében kiemelte a kettős állampolgárság ügyét és a magyar iskolák helyzetét, a Vajdaság esetében pedig bizakodásának adott hangot a Kisebbségi Akcióterv elfogadásával kapcsolatban.

Szilágyi Péter a kárpátaljai magyarságot továbbra is a legveszélyeztetettebb közösségek között említette, amelyre a magyar kormány fokozottan odafigyel.

Kiemelte, hogy Magyarország nemzetközi szinten is segíti a magyar kisebbségek jogainak érvényesülését: számos szervezeten keresztül, így az Európa Tanács és az EBESZ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó találkozóin is folyamatosan felhívja a figyelmet a jogsértésekre.

Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke elmondta: a nemzeti kisebbségben élők védelme - akiknek száma Európában 60 millióra tehető - közös európai felelősség.

Rámutatott: a FUEN a maga lehetőségeivel és eszközeivel élve aktívan harcol az őshonos kisebbségek jogaiért, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az Európa Tanács is mindent megtegyen helyzetük rendezése és az őket megillető jogok biztosítása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok érvényesítése szempontjából elengedhetetlen a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok erősítése.

Nyilas Mihály, a Vajdaság Autonóm Tartomány Kormányának alelnöke a szerbiai Kisebbségi Akciótervről számolt be.

Kiemelte, hogy a dokumentum nagyon sok fontos területet érint, többek között előírja a nemzeti kisebbségek tagjainak arányos számú alkalmazását a közszférában, a nyelvi jogok széles körű biztosítását és a nemzeti tanácsok intézményrendszerének megerősítését. Hangsúlyozta, hogy a dokumentum azért is különösen jelentős, mert azt maga a szerb kormány fogadta el.

Szerző: 
Vajdaság Ma, (MTI)