Tudnivalók a jól ismert pályázatról

A Bethlen Gábor Alap pályázatának keretében Vajdaságban 80 millió forint támogatást osztanak szét
 

Kiírta a magyar kultúrát és oktatást támogató pályázatát a határon túli civil szervezeteknek és egyházi jogi személyeknek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., mintegy egymilliárd forint értékben. A pályázat vajdasági lebonyolító szervezete a Szekeres László Alapítvány.

Az alapítvány kimutatása szerint tavaly a 612 pályázóból 445-en jutottak támogatáshoz. Az idei pályázat gyakorlati tudnivalóiról Fejsztámer Róbert, Szekeres László Alapítvány kuratóriumának elnöke nyilatkozott lapunknak.

Mekkora keretösszeg jut a vajdasági pályázóknak, milyen projektumokkal lehet pályázni?

– Ismétlődő pályázatról van szó, ugyanabban a kilenc kategóriában lehet pályázni, mint korábban is. Ezek a területek kitérnek a civil élet szinte minden területére, az egyházi, oktatási, tudományos és közművelődési aktivitásokra, valamint a médiára is.

Nemcsak a magyar önazonosság megőrzését célul kitűző szervezetek pályázhatnak, hanem azok is, amelyek például környezetvédelemmel vagy esetleg emberi jogokkal foglalkoznak, a szervezetek tevékenységének nem muszáj a kultúrához kapcsolódnia.

A civileknél több alkategória is van, pályázhatnak például rezsiköltségekre, programokra és eszközbeszerzésre. A teljes keretösszeg tavaly 40 millió forintról 80 millió forintra növekedett, ez az összeg kerül kiosztásra az idén is.

A programonként igényelhető minimális összeg 120 ezer forint – árfolyamtól függően ez nagyjából 50 ezer dinárnak felel meg –, a felső határ pedig 600 ezer forint – nagyjából 250 ezer dinár. Persze a program értéke lehet nagyobb is, a megpályázandó összegnek viszont ezek között a keretek között kell mozognia.

Pályázhat-e ugyanaz a szervezet több programmal ugyanazon a kategórián belül?

– Mindenki pályázhat több projektummal, egyrészt több kategóriában több pályázattal, másrészt pedig ugyanabban a kategóriában is átadhat több pályázatot. Természetesen minden a pályázatok komolyságától függ, van amikor prioritásokat kell felállítani, és megtörténhet, hogy ha valaki nagyon sok pályázatot ad be, akkor nem nyer mindegyikkel, ha mellette ugyanabban a kategóriában ugyanarra a tevékenységre mások is beadtak pályázatot.

Mit mutat a korábbi évek tapasztalata, mely kategóriákban folyik a legnagyobb versengés?

– Természetesen a közművelődés és a civil szervezeti kategóriák a legtömegesebbek. Éppen ezért az elbírálás folyamatában ezeknél a kategóriáknál időzünk a legtöbbet, ezek okozzák a legnagyobb fejtörést, hiszen különösen oda kell figyelni az elbírálásnál, az objektív mércék felállításánál.

Hol, hogyan kell átadni a szükséges dokumentációt?

– Azok, akik már korábban is pályáztak, nem kényszerülnek minden kötelező dokumentumot mellékelni, hiszen azok már megtalálhatók az elektronikus rendszerben, a NIR-ben.

Ez a rendszer már tavaly is működött, ezért a tavaly feltöltött dokumentumokat az idén nem kell újra feltölteni. Akik viszont az idén pályáznak először, minden kötelező dokumentumot kötelesek feltölteni a rendszerbe.

A rendszer összetettsége miatt azt javaslom az először pályázóknak, hogy vegyék igénybe a Szekeres László Alapítvány szabadkai irodájának segítségét, munkanapokon délelőtt kilenc és délután három óra között hívhatnak telefonon, de személyesen és elektronikus levél formájában is választ kapnak a kérdéseikre. A kérdéseket jobb előre feltenni, nem pedig utólag, hiszen ha valaki téved a NIR-ben, a hiba csak nehezen javítható ki.

A pályázati anyagot nem elég elektronikusan feltölteni, hanem ki is kell nyomtatni – fénymásolatot nem tudunk elfogadni –, aláírni, lebélyegezni, majd eljuttatni a Szekeres László Alapítvány szabadkai irodájába, vagy személyesen, vagy postai úton. Mindennek február 20-án 14 óráig meg kell történnie, ez a benyújtási határidő.

Hogyan, milyen formában bonyolódik le az elbírálás, mikor számíthatnak az érintettek eredményre, majd pedig a támogatás átutalására?

– Az elbírálás ugyanúgy zajlik, mint ahogyan eddig is. Mind a kilenc szakterületen szakbizottsági csoport alakult. Ezek tagjait a Szekeres László Alapítvány jelölte ki nyilvános pályázat útján. A felhívásunkat tavaly jelentettük meg, bármelyik civil szervezet vagy magánszemély jelentkezhetett, hogy szeretne részt venni a szakbizottságok munkájában.

A szakbizottságok elnökei a Szekeres László Alapítvány kuratóriumából kerülnek ki. Így mindig pontosan tudjuk, hogy mi történt a szakbizottságok ülésein, és melyik pontozáshoz milyen indoklás és érvek kapcsolhatók.

Ezt követően a kuratórium fogalmazza meg a támogatandó pályázatok listájának a javaslatát, ezt elküldjük Budapestre, s ott születik meg a végleges döntés. A szerződéskötés és a pénz átutalása általában valamikor az év második felében történik meg, pontos dátumot nem szeretnék mondani.

A pályázati kiírásban is olvasható, hogy a programok természetesen az idei év január 1-től megvalósíthatóak, függetlenül attól, hogy a pénz mikor jut el a támogatottakhoz. A programokat legkésőbb december 31-ig kell megvalósítani.