You are here

Először szavazhatunk az európai parlamenti választáson

A héten ülésezett utoljára az Európai Parlament a májusi választások előtt. Újabb ötéves ciklus telt el, ismét döntés előtt áll Európa. Ez alkalommal azonban, az európai parlamenti választások történetében először, a vajdasági magyar közösség is beleszólhat Európa jövőjének alakításába.

Deli Andor vajdasági fideszes európai parlamenti (EP) képviselő az elmúlt öt évben azon dolgozott, hogy elősegítse és gyorsítsa Szerbia EU-s csatlakozásának folyamatát. Nagy hangsúlyt fektetett arra is, hogy a vajdasági magyarságot, annak kultúráját és történelmét megismertesse a brüsszeli nagyközönséggel. Parlamenti munkája fontos volt mind Szerbia, mind az országban élő vajdasági magyarság szempontjából. Az elmúlt öt évről, eredményekről és további célokról kérdeztük a képviselőt.

A mandátum végéhez és az újabb európai parlamenti választásokhoz közeledve, hogyan értékelné az elmúlt öt év munkáját?

– 2014-ben, amikor a Fidesz–KDNP nemzeti listájának köszönthetően megválasztottak európai parlamenti képviselőnek, a munkámat szinte a nulláról kellett kezdenem. Nyugati képviselőtársaim sokszor még Szerbiát sem tudták elhelyezni a térképen, nemhogy a vajdasági magyarságot ismerték volna. Elkezdtem építkezni az alapoktól, és öt év után büszkén mondhatom, hogy azok az EP-képviselők, akik a bővítés témakörében mozognak, mára már ismerik a vajdasági magyar közösséget. A közösségünket érintő fontos kérdések helyet kaptak a parlamenti határozatokban és ajánlásokban, amely a jövőben hivatkozási alap lesz. Tanácskozásokon és kiállításokon keresztül sikerült bemutatni mindazt, ami fontos számunkra, amire büszkék vagyunk, és a kihívásokat is, amivel szembe kellett és kell néznünk. Mindent összegezve azt mondhatom, hogy egy olyan pozíciót sikerült kiharcolnunk az európai politikai színtéren is, ami megkerülhetetlen tényezővé teszi a vajdasági magyar közösséget, amikor Szerbiáról, kisebbségi jogokról vagy bővítésről beszélünk.

Ön három területen volt igen aktív: kisebbségi jogok, bővítés- és közlekedéspolitika. Hogyan értékelné az Unió kisebbségpolitikáját?

– Az uniós kisebbségpolitikával az alapvető probléma, hogy nincs. Az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmével nem hajlandó foglalkozni az Európai Unió, habár Európa lakosságának több mint tíz százaléka, több mint ötven millió ember ilyen közösségekhez tartozik. Annak ellenére, hogy az Európai Unió alapszerződése egyértelműen kimondja a kisebbségekhez tartozó személyek védelmét és az emberi jogok szerves részét képezik az uniós joganyagnak, az Európai Bizottság kategorikusan az illetékesség hiányára hivatkozik minden kisebbségvédelmi kezdeményezéssel kapcsolatban. Érdekes, hogy más területeken a Bizottság nem ilyen precíz és formalista. Számos esetben kimondott felhatalmazás nélkül sajátít ki magának hatásköröket. Jellemző példája ez is a kettős mércének. A nagy ellenállás ellenére sikerült eredményeket elérni ezen a területen is, de az igazi áttörés még várat magára.

Az EU bővítéspolitikához való hozzáállása hogyan változott az elmúlt öt évben?

– 2014-ben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkor frissen megválasztott elnöke egy nagyon pesszimista hangvételű üzenettel kezdte székfoglaló beszédét a bővítést illetően. Kijelentette, hogy a nyugat-balkáni államok ne számítsanak teljes jogú tagságra az ő bizottságának mandátuma alatt. Ez akkor összhangban volt a realitásokkal, hiszen Szerbia és Montenegró, a most két élenjáró tagjelölt csatlakozása még gyerekcipőben volt, de az európai bővítéspolitikának Juncker úr kijelentése olyan károkat okozott, amit a mai napig nem sikerült teljes mértékben helyrehozni. A migránsválság viszont rámutatott, hogy a nyugat-balkáni államok kulcsfontosságúak az Európai Unió stabilitása és biztonsága szempontjából. Ekkor kezdődtek a változások. A Bizottság elnöke is felülbírálta a korábban általa mondottakat, és kilátásba helyezte Szerbia és Montenegró 2025-ös csatlakozását. A bővítési politika az utóbbi két évben több figyelmet kapott, mint korábban, de még koránt sem lehetünk elégedettek. A csatlakozás folyamat túl lassú, nincs egyértelmű politikai akarat a tagállamok részéről, és a Belgrád–Pristina párbeszéddel kapcsolatban is csődöt mondott az EU jelenlegi vezetése. Ezt bizonyítja az is, hogy Franciaország és Németország saját javaslattal fog hamarosan előállni ebben a kérdésben.

Mint a Fidesz–KNDP európai parlamenti delegációjának közlekedési szakpolitikáért felelős EP-képviselője, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie, s milyen eredményeket sikerült elérnie ebben az ötéves ciklusban?

– Mi, vajdasági magyarok egy erős anyaországban, egy sikeres Magyarországban vagyunk érdekeltek. Vajdasági magyar képviselőként meg szerettem volna mutatni, hogy határon túliként is hozzá tudunk járulni anyaországunk további sikereihez. Ezért természetes volt számomra, hogy a bővítés és kisebbségpolitika mellett, amelyek a vajdasági magyarság számára a legfontosabbak, részt vállaljak olyan területen is érdekérvényesítésben és érdekvédelemben, amely nem kapcsolódik olyan szorosan a vajdasági magyarsághoz. Úgy gondolom, hogy a közlekedési szakpolitika területén sem vallottunk szégyent. Az érdekérvényesítés igen bonyolult és nehéz feladat az Európai Parlamentben. Gondoljunk csak bele, hogy milyen nehéz közös nevezőre hozni 751 képviselő véleményét, akik 28 különböző országból érkeztek, más és más politikai irányvonalakat képviselve. Ebben a munkában természetesen a kormányzat és a magyar állam szakdiplomatái is segítségünkre voltak, és ez a koordinált csapatmunka mindannyiunk megelégedettségére meg is hozta az eredményét.

Milyen hatással lehet az EP-választások eredménye a bővítésre és a kisebbségpolitikára?

– A következő öt év kiemelten fontos mind a kisebbségi jogok, mind a bővítés tekintetében. A vajdasági magyar közösség szempontjából pedig ez a két terület szorosan összefonódik. Úgy gondolom, hogy azt nem kell külön magyaráznom, miért olyan fontos, hogy Szerbia minél hamarabb váljon az Európai Unió teljes jogú tagjává. A következő öt évben nagyon sok munka vár mind Szerbiára, mind az Európai Unióra, ha a 2025-ös csatlakozási dátumot meg akarják valósítani. Ezért olyan képviselőkre van szükség az Európai Parlamentben, akik valóban szívügyüknek tartják a bővítést, és olyan Európai Bizottságot fognak választani, akik elsőbbséget élvező kérdésként kezelik majd a bővítést.

A kisebbségi jogok szempontjából, van egy Minority SafePack kezdeményezésünk, amelyet több mint egymillió polgár támogatott aláírásával, szintén az új összetételű parlament által megválasztott Bizottság feladata lesz, hogy foglalkozzon ezzel a fontos témával. Az EP új összetétele nagyban meg fogja határozni e kérdések és területek sorsát is. A vajdasági magyarság abban érdekelt, hogy egy a jogaiban és helyzetében megerősödött közösségként kerüljön az Európai Unióba, és hogy a hosszú évek során, nehéz politikai küzdelmek árán megszerzett jogaink az EU-ba jutást követően is biztosítva legyenek.

Az idei európai parlamenti választások során először adhatja le voksát a vajdasági magyarság is. Mit üzenne a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyar választóknak?

– A lehetőség, hogy a vajdasági magyarság is részt vehet az európai parlamenti választáson több szempontból is történelminek tekinthető. Az országgyűlési választáson való részvétel után az össznemzeti politizálás egy újabb mérföldkövéhez érkeztünk, ez mindenképpen történelmi pillanatnak tekinthető. Másodsorban, az Európai Unió, de egész Európa egy történelmi pillanathoz ért el. El kell döntenünk, hogy milyen Európában szeretnénk élni a jövőben. A nyugati baloldal Európai Egyesült Államokat szeretne, ahol a nemzeti identitás és kultúra helyét átvennék a „vegyestársadalmak”. Orbán Viktor miniszterelnök úr viszont egy olyan Európáért száll síkra, amelyben mindenki megőrizheti nemzeti identitását, ápolhatja nemzeti kultúráját és szabadon használhatja anyanyelvét. Ez számunkra, vajdasági magyaroknak természetes, hiszen mi az elmúlt majd száz évben mindennap megküzdöttünk nyelvünkért és kultúránként, hogy magyarként maradhassunk meg szülőföldünkön. A vajdasági magyarság is lehetőséget kap, hogy beleszóljon Európa sorsába. Éljünk ezzel a lehetőséggel mindannyian, és mutassuk meg, mi milyen Európát akarunk!

 

Szerző: 
Magyar Szó, Povázsánszki Csilla (Fotó: Kocsi Zoltán)