Tárgyalások legkorábban 2014 januárjában
A brüsszeli megállapodás maradéktalan alkalmazása a feltétel
A német Bundestag tegnap egyértelműen kimondta, hogy Szerbia csakis abban az esetben kezdheti meg januárban a tagfelvételi tárgyalásokat az Európai Unióval, ha maradéktalanul alkalmazza a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodást. A decemberi EU-csúcson fogják felmérni, hogy Szerbia komolyan vette-e a kikötést. Ivica Dačić szerb miniszterelnök az egyértelmű megfogalmazás ellenére is bizakodónak tűnik, hiszen kijelentette: „Meg vagyok róla győződve, hogy Szerbia kikötések nélkül nyeri el a dátumot.” Szerbia június 28-án hivatalosan is megkezdi a tárgyalásokat – véli Dačić.
Németország támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Szerbiával, de ez legkorábban a jövő év januárjában történhet meg, határozott tegnap a német Bundestag. Az Európai Unió kizárólag abban az esetben kezdheti meg Szerbiával a tagfelvételi tárgyalásokat, ha a Szerbia és Koszovó kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodást maradéktalanul alkalmazzák és az alkalmazást bizonyító jelentést az Európai Tanács decemberi ülésén megerősítik, határoztak a konzervatív CDU/CSU és a liberális FDP hatalmi koalíció képviselői a vonatkozó parlamenti döntésben, majd a folytatásban újfent nyomatékosították, hogy a tárgyalások nem kezdődhetnek meg 2014 januárja előtt.
– A legfontosabb feltételek egyike Szerbia észak-koszovói párhuzamos intézményrendszerének a felszámolása és egy teljesen új biztonsági, valamint igazságügyi rendszer kiépítése. Az új biztonsági és igazságügyi rendszernek a koszovói kormány politikai ellenőrzése alatt kell állnia és csakis a koszovói állami költségvetésből valósulhat meg a pénzelése. Belgrádnak átfogó jelentést kell összeállítania a koszovói intézményrendszer eddigi pénzeléséről – áll a Bundestag döntésében.
A Belgrád és Pristina közötti korábbi megállapodások szintén feltétel tárgyát képezik. A koszovói határrendőrség és vámhivatalnokok számára lehetővé kell tenni, hogy a szárazföldi utakon zavartalanul eljuthassanak az észak-koszovói határátkelőhelyekre. Az észak-koszovói, országhatár átkelésre alkalmas alternatív útvonalakat fel kell számolni, fogalmaztak a német parlament döntésében. A másik fontos feltétel a szabad és igazságos önkormányzati választások megtartása egész Koszovó területén idén ősszel, valamint a szabad mozgás biztosítása az EULEX számára Koszovóban.
A Bundestag tegnapi döntésében utasította a német kormányt, hogy legkésőbb idén november 30-ig állítson össze egy jelentést a Szerbia és Koszovó közötti tizenöt pontos megállapodás alkalmazásáról.
A Bundestag Szerbia európai uniós csatlakozásával kapcsolatos bővebb határozatából kiderül, hogy bár Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Štefan Füle bővítési biztos június 21-i levelükben a brüsszeli megállapodás kielégítő alkalmazására hivatkozva megállapították, hogy semmi akadálya döntést hozni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Szerbiával, a Bundestag úgy véli, hogy Szerbiának még sokat kell tennie a megállapodás maradéktalan alkalmazásának terén.
A Bundestag üdvözli, hogy a brüsszeli megállapodás értelmében Szerbia és Koszovó nem akadályozhatja egymás európai integrációját, ugyanakkor a Bundestag álláspontja szerint a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálódásának túl kell lépnie ezen a kereten. A cél egy jogilag elkötelező erejű megállapodás, amelynek értelmében Szerbia és Koszovó az EU tagállamaiként függetlenül gyakorolhatják jogaikat és tehetnek eleget kötelezettségeiknek. Ennek a szerződéses megállapodásnak a tagfelvételi tárgyalások lezárása előtt kell megszületnie. Koszovó és Szerbia kapcsolatának rendezése terén az Ibaron átívelő Kosovska Mitrovica-i híd minél előbbi felszabadítása is feltétel.
Nyomatékosítani kell, hogy a jogállamiság, a sajtószabadság, a korrupció és a szervezett bűnözés ellenes küzdelem, a kisebbségvédelem, valamint a beruházói biztonság terén Szerbiától az eddigiekhez képest jóval tetemesebb igyekezetet vár el az EU. Biztosítani kell, hogy a 23-as (igazságszolgáltatás és alapvető jogok), valamint a 24-es (jogérvényesülés, szabadság és biztonság) tárgyalási fejezetek már a csatlakozási tárgyalások elején megnyíljanak és a tárgyalások lezárásáig nyitva is maradjanak. A német Bundestag elvárja az Európai Bizottságtól, hogy az EU tárgyalási platformját úgy dolgozza ki, hogy a szóban forgó két tárgyalási fejezet kapcsán pontos megvalósítási határidőket határoz meg. Ezeknek a határidőknek és feltételeknek a teljesítésétől kell függnie annak, hogy Szerbia mikor nyithat meg újabb tárgyalási fejezeteket. A Szerbiával folytatott tárgyalás során az EB-nek rendes évi jelentése mellett rendszeres jelleggel kell jelentéseket összeállítania a tárgyalási platform megvalósításáról.
A Bundestag megállapítja, hogy a tárgyalásokat csakis abban az esetben lehet sikeresen lezárni Szerbiával, ha a szerbiai hatóságok és bíróságok minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy a belgrádi német nagykövetség 2008-ban történő felgyújtására utasító személyeket és az elkövetőket jogerősen elítéljék, valamint felfedjék az ügy összes részletét.
Ha a tagfelvételi tárgyalások megnyitása után Szerbia bármikor akadályozza, halasztja, vagy felfüggeszti a feltételek teljesítését, akkor a tárgyalásokat felfüggesztik, áll a határozatban.
A parlamenti ülést megelőzően Angela Merkel német kancellár megerősítette, hogy a csatlakozási tárgyalások csakis abban az esetben kezdődhetnek meg Szerbiával 2014 januárjában, ha a decemberi EU-csúcson bizonyításra kerül a brüsszeli megállapodás teljes alkalmazása. A Belgrád és Pristina közötti kapcsolatot maradéktalanul, teljesen és fenntarthatóan kell rendezni, hangsúlyozta Merkel, majd a folytatásban elismerte, hogy Szerbia és Koszovó vitathatatlanul sokat tettek a közöttük fennálló kapcsolat rendezésének érdekében.
A Bundestag határozata nem érhette meglepetésként az érintetteket, hiszen a német hatalmi pártok képviselői az elmúlt napokban szintén arról nyilatkoztak, hogy jövő év januárja előtt nem kezdődhetnek meg a tárgyalások Szerbiával.
Catherine Ashton szerdán Ivica Dačić szerb kormányfővel beszélgetve szintén a januári dátumot emlegette. A különbség csupán az, hogy Ashton szerint az unió legkésőbb 2014 januárjában kezdi meg a tárgyalásokat az országgal.
A végső és egyértelmű döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Szerbiával az Európai Tanács mai ülésén születik meg.
A német Bundestag egyértelmű álláspontjának ellenére Dačić továbbra is bizakodik és hiszi, hogy az Európai Tanács feltételek nélkül tűzi ki ma a dátumot Szerbia számára. Elvben sikerült egyeztetni az álláspontokat Németországgal, tette hozzá Dačić.
– Szerbia tántoríthatatlanul halad az EU felé. Ma hivatalosan is megkezdjük a tárgyalásokat. Ez azt jelenti, hogy az előre meghatározottakhoz képest nincsenek új feltételek. Nem lesznek új konferenciák, ülések, egyeztetések, csak a feltételek nélküli dátum. A péntek történelmi nap Szerbia számára, erről meg vagyok győződve. A legfontosabb az, hogy Németország belegyezését adta a tárgyalások megnyitásához. Szerbia pénteken megkezdi a tárgyalásokat – magyarázta Dačić, a folytatásban viszont már arról beszélt, hogy Németország álláspontja miatt 2014 januárja előtt Szerbia nem kezdheti meg a tárgyalásokat.
Szerbia azért írta alá a brüsszeli megállapodást és az alkalmazás tervét, hogy ezeket végre is hajtsa, nyilatkozta a továbbiakban Dačić, mondván, hogy ha Szerbia ezt esetleg mégsem tenné meg, akkor az EU bármikor felfüggesztheti a tárgyalásokat.
– A tárgyalások során Szerbia állami és nemzeti érdekeiért fogok küzdeni. Megszoktuk, hogy Koszovóról tárgyalunk. Mostantól minden egyéb más témával is foglalkoznunk kell és küzdeni Szerbia érdekeiért. Az EU-csatlakozás érdekében komoly tárgyalások folynak. Szerbiának még a látszatra egyszerű tárgyalási fejezetek tekintetében is igyekeznie kell, hogy megvédje az ország állam- és gazdasági érdekeit – magyarázta Dačić a Szerbia az EU felé vezető úton – befolyás a gazdaságra elnevezésű konferencián.
Fejtegetésére Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója reagált, aki megkérte a miniszterelnököt, hogy figyelmesebben válogassa meg szavait, hiszen mindez úgy hangzott, mintha az uniós csatlakozás során valaki veszélyeztetné az ország állam- és nemzeti érdekeit.
Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes Dačić miniszterelnöknél kevésbé elégedett, ugyanakkor ő is kedvező hírekre számít Brüsszelből. Vučić reményei szerint a szerb történelem során most fordul majd először elő, hogy Vid napján jó híreket kap Szerbia.
– Tisztességtelen lenne azt állítani, hogy elragadtattak volna a Bundestagból érkező hírek – hangsúlyozta a Bécsben tartózkodó Vučić, aki Michael Spindelegger osztrák külügyminiszterrel is találkozni tervezett. Spindelegger pártja nagyon jó kapcsolatokat ápol a CDU/CSU-val, indokolta terveit Vučić, majd hozzátette: „Még meglátom, hogy nekem is Berlinbe kell-e utaznom.”
A Koszovói Képviselőház tegnap ratifikálta a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodást. A parlamenti ülést megelőzően az Önrendelkezés mozgalom aktivistái megkísérelték meggátolni a képviselőket, hogy bejussanak a parlament épületébe.
Albin Kurti, az Önrendelkezés első embere, parlamenti képviselő az ülésteremben elkapta a mikrofont az elnöklőtől és közölte, hogy nem lesz szavazás. Az elnöklő ekkor tíz perces szünetet rendelt el, amely negyven percig tartott, de végül folytathatták az ülést.
Mivel az Önrendelkezés képviselői továbbra sem nyugodtak meg és a lehető legkülönfélébb módon fejezték ki nemtetszésüket a brüsszeli megállapodás miatt, a parlament biztonsági szolgálata és a helyszínre kihívott rendőrök eltávolították őket a teremből.
