You are here

Nyilas Mihály: Az iskolahálózat átalakításának célja a minőségibb oktatás, Vajdaságban öt-hat középiskolát érint az átszervezés – A VaMaDisz új pert indított a Jogtudományi Kar felvételi vizsgájának diszkriminatív jellege miatt

A szerb kormány még az idén márciusban az oktatásügyi minisztérium javaslatára meghozott két rendeletet, melyek meghatározták az iskolai és óvodai hálózatok optimalizálásának a mércéit. A rendszer átalakításának a jeleivel napjainkban is találkozhatunk, a nyilvánosság a legtöbbet talán a szabadkai Miloš Crnjanski Általános Iskola megszüntetésével, illetve annak a Jovan Mikić iskolával való összevonásával foglalkozott a legtöbbet. A szülők tiltakoztak a döntés ellen, szeretnék, ha a bő fél évszázados múltra visszatekintő oktatási intézmény a továbbiakban is folytatná a munkáját.

Azt kevesen vitatják, hogy szükség van az ország területén az oktatási intézmények racionalizációjára. A téma kapcsán Nyilas Mihály tartományi kormányfő-helyettes, oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár lapunknak tegnap elmondta, a racionalizáció szándéka az, hogy meghatározza, a jelenlegi óvodai, általános iskolai, középiskolai hálózat mennyiben felel meg az elvárásoknak, figyelembe veszi-e az időközben bekövetkezett változásokat.

– Sok minden változott az évek során. Egyrészt jelentősen csökkent a diákok száma, a gazdaság is fejlődött, átalakult, más struktúrával rendelkezik ma. Ami valaha költséghatékony volt, most akár drágának is számíthat. Több szempontot figyelembe véve egy új, korszerűbb hálózatot kell kialakítani – fogalmazott.

A mércék, mint mondta, rugalmasak, nem feltétlenül kell mindent megváltoztatni, s nem kizárólag a gazdasági szempontokat kell követni.

– Mindkét rendelet külön szól a kisebbségi nyelveken történő oktatásról, kiemeli ezek fontosságát a jogok megőrzése érdekében. Ahol ilyen nyelvű oktatás is folyik, külön figyelembe kell ezt a tényt venni, s azok a mércék, amelyek másutt érvényesek – legyen szó akár a diáklétszámról, akár az osztályok, tagozatok számáról az intézményben – ebben az esetben nem érvényesek.

A rendeletek, fejtette ki Nyilas, megadják a keretét a mércéknek és az átszervezésnek, s kijelölnek bizonyos határidőket is. Ami a középoskolákat illeti, az idén októberben el kell fogadni az új hálózatot, az általános iskolák és óvodák esetében e határidő rugalmasabb, a jövő év októberéig terjed.

KI MIBEN ILLETÉKES?

– Fontos kérdés az is, hogy ki dönt ezekről az új megoldásokról. Az általános iskolák és az óvodák esetében az önkormányzatok döntenek. El kell fogadniuk egy határozatot az iskolahálózatokról meghagyva a meglévőt, vagy bizonyos változtatásokat eszközölve azokon. Lehetőség nyílik az iskolák összevonására, egyes intézmények megszüntetésére, s más megoldásokra is. Az önkormányzatoknak, mellesleg, a korábbi előírások is lehetővé tették, hogy bizonyos esetekben hasonló lépéseket tegyenek. Több éves időszakra vonatkozóan egy elaborátumnak is el kell készülnie a javasolt hálózattal kapcsolatban, mely kielemzi a helyzetet és bemutatja, hogyan alakul a népesség száma, melyek a demográfiai mutatók az adott térségben, vagyis megindokolja a javasolt hálózatnak a létjogosultságát. A középiskolák esetében Vajdaságban a tartományi adminisztráció bír hatáskörrel. Ezen a területen már messzebbre jutottunk, megállapítottuk az elmúlt időszakban, hol lehetnek azok a helyek, ahol szükség lenne átszervezésre. A határozatot is el kell készítenünk, mint már mondtam, ez év októberéig – magyarázta a hatáskörökhöz kapcsolódó részleteket a titkár.

AZ ÖNKORMÁNYZAT KEZÉBEN A MEGOLDÁS

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Vajdaságban hány középiskolára vár átszervezés az előzetes tervekkel összhangban, Nyilas elmondta, nem beszélhetünk öt vagy hat esetnél többről.

– Ennyi helyen találtuk úgy, hogy fontos lenne bizonyos változtatás. Általában olyan helyzetek ezek, amelyeknél egy épületben működik több középiskola is, s a diáklétszám, az oktatási profilok hasonlósága azt indokolja, hogy egy oktatási intézmény működjön az eddigi kettő helyett. Ezek azonban még csak elsődleges elemzések, megállapítások. A kormányrendeletekkel összhangban ki fogjuk dolgozni a megfelelő határozatot is a későbbiekben. Ami az általános iskolákat illeti, egyedi esetek már vannak, ahol az önkormányzatok léptek. Ilyen példa a szabadkai, van bizonyos ellenállás is. Úgy vélem, a városban meg fogják találni az ideális megoldást, s azok a célok, amelyek miatt minderre szükség van, nem hiúsulnak meg. Hiszen ne feledjük, a tanulók érdekeit kell első helyre állítanunk, az a fontos, hogy egyetlen ilyen változásnak se igyák meg a levét a diákok. Éppen ellenkezőleg, miattuk, előnyükre kell észszerűsíteni.

Kérdésünkre, hogy lesznek-e üresen maradt épületek a racionalizáció után, s mi lesz ezeknek a rendeltetése, a titkár azt felelte, elképzelhető, hogy előfordulnak majd ilyen esetek is. Minden helyen ismeretes azonban, hogy ki dönt az adott épület rendeltetésének a meghatározásáról, így nem számít arra, hogy ez bármilyen problémát jelentene.

KÉT ÚT VEZET A HELYZET RENDEZÉSÉHEZ

Az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara, mint ismeretes, lehetővé tette a hivatalos használatban álló kisebbségi nyelveken történő felvételizést a Fellebbviteli Bíróság ítéletét követően, ám kötelező szerb írásbeli-szóbeli vizsgát vezetett be ezzel együtt a kisebbségieknek, amit az érdekvédelmi szervezetek diszkriminációnak ítélnek meg a többségi nyelven felvételiző hallgató-jelöltekhez viszonyítva. Nyilas Mihályt arról is megkérdeztük, milyen megoldási lehetőségeket lát most e fejlemények után. Lapunknak elmondta, lényegében két út vezethet el a helyzet rendezése felé.

– Több lépés is történt már annak érdekében, hogy ez a probléma rendeződjön, részünkről is, a civil szféra, a Vajdasági Magyar Diákszövetség, a Magyar Nemzeti Tanács részéről is, de köztársasági szinten is léptünk, a Vajdasági Magyar Szövetség oktatásügyi minisztériumi államtitkára intézkedett. Két megoldást tudok elképzelni jelenleg. Az első szerint a Jogtudományi Kar megváltoztatja az álláspontját, figyelembe véve, hogy mégiscsak az egységes oktatási rendszernek a része. A hatalmi szervek nyomására megszünteti tehát a pótfelvételit, ami diszkriminatív jellegű. Ennek megvan az esélye, de az eddigi megnyilvánulások alapján nem tarthatjuk különösebben valószínűnek. A döntéseket mégiscsak a kar hozza meg, s az eddigiek alapján úgy tűnik, nemigen hajlik a korábbi döntésének a módosítására. A második megoldás a kényszerítés, ennek a legkézenfekvőbb lehetősége egy bírósági határozat, amely egy gyors döntés, ideiglenes intézkedés is lehet még a felvételi vizsga előtt. Erre vonatkozó javaslat létezik, a VaMaDisz új pert indított a diszkrimináció kiküszöbölése, megakadályozása érdekében, s úgy gondolom, ez reális lehetőséget jelent. Optimista vagyok, a legújabb diszkriminatív lépés sokkal gyorsabban orvoslást kaphat, mint a korábbi, vagyis a kisebbségi nyelvű felvételizés megakadályozása.

ÉLJÜNK A LEHETŐSÉGGEL!

Nyilas arról is szólt, hogy meglehetősen nehéz ma tanácsot adni azoknak, akik a Jogtudományi Karra készülnek felvételizni, mégis arra biztatott mindenkit, hogy éljen a kiharcolt jogainkkal.

– A leendő hallgatók bizonyára már korábban meghozták a döntésüket, s erős az elhatározásuk. Függetlenül attól, hogy most pontosan mi történik majd – reméljük, a szerb pótfelvételi eltörlése következik majd be, ahogyan arra számítunk –, arra tudom őket buzdítani, kérjék a kisebbségi, magyar diákok esetében magyar nyelvű felvételi vizsga lehetőségét, éljenek azzal, amit most több mint három év huzavona után nyújt a Kar. Ha nem élünk vele, akkor megkérdőjelezhetővé válik, hogy szeretnénk-e egyáltalán gyakorolni a jogainkat.

Szerző: 
Magyar Szó, Virág Árpád