You are here

Közvitára bocsátották a szerb, mint nem anyanyelv oktatásának programtervezetét

A szerb, mint nem anyanyelv oktatásának reformja keretében a programtervezet első alkalommal kerül tesztelésre. November 10-ig a tantárgyat oktató szakemberek tanulmányozhatják a programtervet, és az észrevételeiket jelezhetik a Magyar Nemzeti Tanácsnak, amely továbbítani fogja ezt az illetékeseknek. A tantárgy oktatásának erről az áttöréséről Jerasz Anikót, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét kérdeztük.

 Mikor és mivel kezdődött el ennek a reformnak a tervezése?

– A szerb, mint nem anyanyelv reformja 2014-ben kezdődött el, ekkor alakult egy munkacsoport amelyet az EBESZ és az Oktatási Minisztérium hozott létre, amely valójában először kidolgozta a hiányzó szabványokat a szerb, mint nem anyanyelv tantárgyra. A munkacsoport tagjai aktívan bejárták a homogén nyelvi környezeteket, ez elsősorban a magyar és albán kisebbség esetében történt meg. Ez nagyon fontos volt nekünk, hiszen a homogén környezetekben a gyermekek szinte csak az iskolai órákon hallják és beszélhették a szerb nyelvet, ugyanis olyan környezetben élnek, ahol az utcára kimenve a mindennapi életben nem használják a szerb nyelvet. Fontos volt, hogy a munkacsoport tagjai saját tapasztalatot szerezzenek ebben a környezetben, és lássák, hogy mi az, amit a szabványoknak tartalmazniuk kell. Ellátogattak Szabadkára, Magyarkanizsára és Horgosra, és azon túlmenően, hogy órákat látogattak, elbeszélgettek a tanulókkal, tanárokkal és a szülőkkel, valamint a diákokat tesztelték is, és így saját maguk győződhettek meg arról, hogy eddig miért volt sikertelen ennek a tantárgynak az oktatása. Így a terepen szerzett tapasztalatok alapján dolgozták ki a standardokat, amelyeket, mielőtt elfogadott volna az Országos Tanügyi Tanács, közvitára bocsátottak. Ebbe a Magyar Nemzeti Tanács is aktívan bekapcsolódott, mind szóban, mind írásban kifejtette a véleményét, észrevételeit a standardokkal kapcsolatban. Fontos volt számunkra, hogy mindaz, amit kérünk, beépüljön a végleges változatba. A VMSZ magas szintű politizálásának és Vicsek Annamária Oktatási Államtitkárnak köszönhetően szinte teljes egészében beépültek észrevételeink az Országos Tanügyi Tanács által elfogadott standardokba.

Mi az újdonság az elfogadott szabványokban?

– Ezek a szabványok úgy lettek kialakítva, hogy külön kezelik a homogén és heterogén nyelvi környezetben élő diákokat. Ez nagyon fontos, hiszen a most érvényben lévő tanmenet és tanterv úgy irányozza elő, hogy a homogén és heterogén környezetben lévő fiataloknak ugyanazon a szinten kell teljesíteniük, és ugyanakkora előtudással kell rendelkezniük. A mostani szabványok úgy lettek összeállítva, hogy külön kezelik, tehát más módszertan mentén kell tanulnia a homogén és heterogén környezetből érkező diáknak. Azok a gyerekek, akik homogén környezetben, tömbben élnek – mint amilyen például Magyarkanizsa, Zenta – idegen nyelvként tanulják majd, és az ennek megfelelő módszereken alapszik majd a tantárgy tanítása. A heterogén környezetben lévő fiatalok viszont a környezetnyelv módszertanára alapulva fogják a nyelvet tanulni. Azok, akik heterogén környezetből érkeznek, könnyebben el tudják sajátítani a nyelvet, hiszen naponta érik őket szerb nyelvi ingerek. Fontos kiemelni, hogy a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret alapján lettek felállítva a szabványok, és a későbbiek során erre épültek a kimenetek és programok tervezet is, amelyek a tantárgyat érintik. Az év elején alakuló munkacsoport, melyet az EBESZ és a Nevelési és Oktatási Fejlesztő Intézet hozott létre, ennek mentén dolgozott.

Mikor került bemutatásra a programterv?

– Október 25-én Szabadkán került bemutatásra az általános iskolák minden osztálya, és a középiskolai korosztály számára kidolgozott teljes programtervezet, ami erre a tantárgyra vonatkozik. Ezen az összejövetelen én is jelen voltam, és személyesen meggyőződhettem arról, hogy mind a kimeneti követelmények esetében, mind a program létrehozásánál tiszteletben tartották a különböző nyelvi szinten levő két csoportot, úgy, ahogy az elindult a szabványok kidolgozásánál. Nagyon nagy érdeklődés övezte ezt a bemutatót, hiszen a tanárok, szakemberek, akik a szerbet mint nem anyanyelvet oktatják, Vajdaság minden településéről érkeztek. Régóta vártuk ezt a pillanatot, hogy egyfajta előmozdulás, áttörés legyen a szerb, mint nem anyanyelv vonatkozásában, és az EBESZ és a Nevelési és Oktatási Fejlesztő Intézet munkatársai részleteiben bemutatták a dokumentumokat, amelyek követik azt az irányvonalat, amit a szabványoknál felállítottunk, tehát külön kezelik a homogén és heterogén környezetet. 

Hogyan tevődik össze a programtervezet? Mire koncentrál?

– Az A része a tervezetnek a homogén környezetre vonatkozik, míg a B része a heterogén környezetre készült. Ezen a találkozón bemutatásra került a szerb, mint nem anyanyelv új tanítási módszere is, amelyet 4 készségre alapoztak a szakemberek, akik bemutatták ezeket a dokumentumokat. Az új program 4 csoportra koncentrál, ezek az írott szöveg értése, a hallott szöveg értése, a beszéd és az írás. Ami fontos, az az, hogy a nyelv funkcionális használata kerül előtérbe, ennek eredményeképpen kevesebb irodalmi szöveg van előirányozva, bár az irodalmi szövegek adaptációja szabadon engedélyezve van, tehát a tanár belátására van bízva az, hogy hogyan adaptálja a különböző irodalmi szövegeket. Nyelvtanból csak a beszédet és az írást formáló nyelvtani jelenségeket irányozták elő a szakemberek. A fő hangsúly a beszéd fejlesztésén van, ami számunkra a legnagyobb kitörési lehetőség. 

Mi a következő lépés?

– A programtervezet bemutatásával egy időben közvitára lettek ezek a dokumentumok bocsájtva. Az EBESZ és a Nevelés és Oktatási Fejlesztési Intézet felkérésére a Magyar Nemzeti Tanács hivatalából csütörtökön továbbítottuk minden magyarul is tanító intézménynek a szóban forgó dokumentumokat, tehát mind a tárgyra vonatkozó kiindulópontokat, mind pedig a kidolgozott programtervezetet. A kísérő levélben, amelyet elküldtünk az intézményeknek, megkértük az igazgatókat, hogy továbbítsák a dokumentumot a tantárgyat oktató tanároknak. Fontos, hogy ezek a tanárok, szakemberek alaposan átnézve, áttanulmányozva a dokumentumokat fejtsék ki a véleményüket, hiszen azok, akik ezt a tárgyat tanítják, ők rendelkeznek a legnagyobb tapasztalattal annak tekintetében, hogy mire van még szükség, kell-e módosítani valamit. Fontos, hogy a saját véleményüket, észrevételeiket papírra vessék a szakemberek, és november 10-éig az iskolaigazgatók révén eljuttassák a mi hivatalunkba. Mi pedig a beérkezett észrevételeket, javaslatokat összesítjük, és elküldjük az EBESZ-nek és a Nevelési és Oktatási Fejlesztési Intézetnek is. Gondoljunk abba bele, hogy mekkora kitörési lehetőség az, hogy a szakemberek véleményére kíváncsi a munkacsoport. Éljünk ezzel az egyedülálló lehetőséggel, hiszen rég vártunk erre. Fontos, hogy a gyakorló pedagógusok véleménye eljusson hozzánk, és leírják, hogy min kell még változtatni, hogyan lehet ezt a programot még jobbá tenni. Hisszük, hogy a szabványok megírásánál és elfogadásánál a munkacsoport figyelembe vette a javaslataink nagy részét, ez ismét meg fog történni. Reményeink szerint, amit elküldünk, összesítünk, zömében bele is fog kerülni a végleges programba.

Ezen túlmenően pedig a szerb nyelvet oktató tanároknak a munkacsoport tagjai akkreditált továbbképzéseket fognak szervezni, amelyen részleteiben megismerkedhetnek majd a résztvevők az új programmal, illetve a javasolt módszerekkel.

Mikor fogadják el véglegesen a programtervezetet?

– A végleges programtervezetet szintén az Országos Tanügyi Tanács fogja elfogadni, és amint megjelenik a hivatalos lapban, akkor kezdődik a tankönyvek megírásai is. Reményeink szerint a 2018/19-es tanév már ezen programok mentén fog kezdődni. Először az általános iskola első és ötödik, valamint a középiskola első osztályába kerül bevezetésre az új program, minden bizonnyal ekkorra már tankönyvek is lesznek. Ezt követően pedig fokozatosan tér át évről évre a többi tagozat is erre az új tervre. 

Mik a remények a programmal kapcsolatban?

– Sokat várunk ettől a programtól, sokáig vártuk ezt. Az a meggyőződésünk, hogy nagyon jó úton halad a tantárgy reformálása, jó, hogy külön kezeli a két nyelvi szinten levő csoportot, hogy a gyerekekkel a tanárok a belátásuk szerint, a szükségletek szerint dolgozhatnak, és úgy formálják az óráikat, hogy az effektív és sikeres legyen. Reményeink szerint az, hogy a diákok sikeresebben sajátítják el, magabiztosabban használják a szerb nyelvet, kedvezően kihat arra is, hogy többen fognak az itthoni továbbtanulás mellett dönteni, jobban tudnak az itthoni többnyelvű környezetben boldogulni, és kevesebben mennek majd külföldre.

Fontos az, hogy a nyelv funkcionális használatára kerüljön a hangsúly, különös tekintettel arra, hogy a gyerekek aktívan használják a szerb nyelvet. A Magyar Nemzeti Tanácsnak a szerb nyelv oktatására vonatkozó programjai is arra vonatkoztak, hogy a gyerekek minél bátrabban használják a nyelvet, és úgy gondoljuk, hogy ez a két történet, a munkacsoport munkája találkozik a mi elképzelésünkkel, és kölcsönösen segítjük egymást.

Szerző: 
Magyar Szó, Seregély Orsolya