Ugrás a tartalomra

Szigorú megtakarítások időszaka

Mlađan Dinkić: A magánszektorban gyorsabban növekszenek majd a bérek, mint a közszférán belül

Megegyezésre jutott a pótköltségvetés részleteit illetően a hatalmi koalíció, így annak javaslata július elsején, hétfőn a parlament elé kerülhet – jelentette be Mlađan Dinkić gazdasági- és pénzügyminiszter. Mint mondta, a pótköltségvetés már csütörtökön a kormány előtt lesz, hogy az ismét, egészében megvitassa a dokumentumot.

Ezt a pénzügyi tanáccsal, a gazdasági szubjektumok és a szakszervezetek képviselőivel folytatandó egyeztetéseknek kell követniük, melyeken Dinkićen kívül Ivica Dačić kormányfő és más illetékes miniszterek is részt fognak venni.

Dinkić véleményének adott hangot, hogy Szerbia továbbra is távol áll a csődhelyzettől, úgy értékelte azonban, hogy mégsem lenne elegendő csupán a közszférán belül intézkedéseket foganatosítani, a magánszektort érintő lépések nélkül ugyanis meglehetősen rövid ideig tartó hatása lenne a kormány által elfogadott tervnek.

A konkrét intézkedések közül a miniszter a közszférán belüli takarékoskodást említette, melynek 500 millió eurót kell az államkasszában hagynia, a megfelelő üzleti légkör kialakítását pedig a foglalkoztatási és építési-tervezési jogszabályok módosítása révén képzeli el az állam. A cél felszámolni a felesleges bürokráciát – tette hozzá.

A költségvetés módosításáról szólva a gazdasági- és pénzügyminiszter elmondta, hogy a bevételi oldalon nem tudott változtatni az állam, mert a gazdaság már így is túlterhelt a különféle illetékek fizetése miatt. Egyedül a költségvetés kiadási oldalán tudtak módosítani, amivel ötvenmilliárd dinárt spórolhat meg az ország.

Mivel néhány újabb kiadást is kénytelenek voltak bevezetni, a reális megtakarítás 37,1 milliárd dinár lesz. Az állam a jelen pillanatban annyit tehet az államkassza bevételeinek növelése érdekében, hogy szigorúbban ellenőrzi a fennálló illetékek megfizettetését.

Az a cél, közölte Dinkić, hogy lehetővé tegyék a közszférán belüli megtakarításokat, és biztosítsák a magánszektor gyors ütemű fejlődését, ami egyben azt is jelenti, hogy a következő másfél év a szigorú megtakarítások időszaka lesz, ugyanakkor a bérek a magánszektorban sokkal gyorsabban növekednek majd, mint a közszférán belül.

A gazdasági- és pénzügyminisztérium, valamint a belügyminisztérium nulltoleranciát alkalmaznak majd az adókötelezettségeknek eleget nem tevőkkel szemben, fokozzák a szürkegazdaság, az illegális kereskedelem leküzdése érdekében foganatosított intézkedéseket – ekképp kísérlik majd meg megakadályozni a büdzsé bevételeinek további csökkenését. Pluszbevételt jelenthet a mobiltelefon-hálózatok számára kiadandó 4G-licenc használati díja is: 125–250 millió euróra számít a kormány.

Mlađan Dinkić megerősítette, hogy nem kell a közszféra béreinek és a nyugdíjaknak a befagyasztására számítani – októberben és a jövő év áprilisában újabb félszázalékos, a jövő év októberében pedig egyszázalékos emelésre van kilátás.

„MINDÖSSZE FÉLMILLIÁRD DOLLÁR”

A miniszter beszámolója szerint július 31-ére elkészül a közszféra foglalkoztatottjainak jegyzéke, szeptember végéig pedig a közvállalatok foglalkoztatottjainak listája is, melyek alapján – a kormányon belüli megegyezés szerint – a Szerb Haladó Párt szakértői elkészítik a munkahelyek racionalizálási tervét.

Nem utalják át az augusztusi béreket azoknak a vállalatoknak, amelyek július végéig nem továbbítják a szóban forgó listát. A közszférán belüli központosított bérkiosztás január elsején veszi kezdetét, hasonló modellt alkalmaznak Horvátországban is, s ez további tízszázalékos költséglefaragást tesz lehetővé a miniszter szerint.

A költségvetési hiány fedezésére márciusig „mindössze 500 millió dollárra lesz szüksége az államnak” – fogalmazott a tárcavezető. Ez lényegesen változtat az eladósodás tervezett ütemén, minimális összegről van szó, kevesebbről, mint amennyit korábban erre a célra fordított Szerbia – értékelte Dinkić. Nem pontosította, hogy milyen forrásokból szavatolja majd az ország az erre a célra fordítandó pénzt, úgy fogalmazott: a lehető legjobb megoldást választják majd.

A Szerbiai Telekom magánosításáról nem született konszenzus a kormányon belül, ezért arra egyelőre nem fog sor kerülni. Jelenleg 179 más állami vállalat vár az átalakítási folyamat befejezésére, közülük 66 cég eladását tervezik, 27-ben pedig csődeljárást indítanak. Az említett 179 vállalatban 54 ezren dolgoznak, évente 750 millió eurós kiadást okoznak az államnak. Valamennyi vállalat helyzetét rendezni kívánja a kormány 2014. június 30-áig.

A KORMÁNYÁTALAKÍTÁS CSAK A MÉDIUMOKBAN LÉTEZIK

A hatalmi koalíción belül az eddigiekben nem volt téma a kormány átalakítása – közölte Mlađan Dinkić gazdasági- és pénzügyminiszter. Erről csak a médiumokban lehetett hallani, tette hozzá, mi egy pillanatig sem foglalkoztunk vele.

Tévesnek nevezte azokat a híreszteléseket is, melyek szerint a Szerb Haladó Párt nyomására Milka Forcan államtitkári pozíciót kap majd a Dinkić által vezetett minisztériumban.

A Danas napilap egy nappal korábban arról értesült, hogy az SZHP szándéka szétválasztani a gazdasági- és pénzügyminisztériumot, s létrehozni egy gazdasági-ipari tárcát. Az egyik minisztérium élére az SZHP-hez közel álló Milka Forcan, a Delta Holding volt alelnöke vagy Milenko Dželetović, a párt gazdasági tanácsának vezetője kerülhetne a nem hivatalos források szerint.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, v.ár
Többi hír