A sportnemzet egyre inkább hízik
A statisztikai adatok szerint egyre több a túlsúlyos gyerek, egyre több gyermeknél jelenik meg valamilyen testi deformitás: gerincferdülés, lúdtalp. A gyerekeket érdekli a sport, hiszen szívesen játszanak a számítógépen sporttal kapcsolatos játékokat, ahelyett hogy a szabadban mozognának.
Ez mindenképpen arra utal, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a rekreációs sportra, az iskolai sporttevékenységekre és az ingyenes sportlehetőségekre. Ezt szorgalmazza az új sporttörvénytervezet – emelte ki Vanja Udovičić sportminiszter a parlament tegnapi ülésén, amelyen a sporttörvénytervezet általános vitája folyt.
A felszólaló parlamenti képviselők a sport jelentőségére hívták fel a figyelmet, többen a gyermekek egészségére utaltak, arra hogy egyre több kiskorú küzd egészségügyi gondokkal, mivel nem aktív. Továbbá azt is kiemelték, hogy a sportnak nemcsak egészségügyi vonatkozásai vannak, hanem az kihat a fiataloknak a kötelezettségeikhez való viszonyára, a hozzáállására, így a társadalom fejlődésére is. Többen is hozzátették, végre a törvény nem csupán az élsportra összpontosít, hanem a polgárok minél nagyobb körét szeretné sportolásra ösztönözni.
Vanja Udovičić a törvény bemutatásakor hangsúlyozta, a gyerekek egészségvédelme 14 éves korig ingyenes lesz, és biztosítást is kapnak. Elmondta, a törvény nagyobb figyelemmel kíséri a fiatal sportolókat érintő klubok közötti megállapodást. Mint arra a miniszter rámutatott, minden gyermeknek, aki a klubváltással környezetet is vált, joga van a fejlődéséhez szükséges feltételekhez.
Majd hozzátette, a kiskorú sportolók tagsági díja nem haladhatja meg az országos átlagfizetés 10 százalékát. Kötelező lesz az egészségügyi biztosítás az élsportolók és edzőik számára. A törvény az érdekösszeférhetetlenséget is kiemelt figyelemmel kíséri.
Az ellenzéki képviselők azonban kritikát is hozzáfűztek a törvénytervezethez. Elmondták, politikai fogás, hogy a közszféra leépítésekor az állam új munkahelyeket teremt azzal az indokkal, hogy eddig csupán három sportfelügyelőre volt lehetőség, aki képtelen volt leellenőrizni a jelenleg működő 12 ezer sportegyesületet, sportszervezetet.
Az új törvény most lehetőséget nyújt arra, hogy minden önkormányzat foglalkoztasson felügyelőt, aki ellenőrzése alatt tartja majd a sportszervezeteket. Felrótták, hogy a sportklubok magánosításával a törvény egyáltalán nem foglalkozik, amire a miniszter azzal válaszolt, hogy a sportszervezetek magánosítását egy külön törvény szabályozza majd, ezúttal nem foglalkozik a törvény vele, mert ez a folyamat még mindig nem indult be az ország területén.
Szóba került a kisebb klubok támogatása is. Erre reflektált többek között Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője is. Lapunknak elmondta, a 2011-ben elfogadott sporttörvény alkalmazása kapcsán gondok merültek fel, mivel Szerbia törvényeit össze kellett hangolni a terepen létező valós helyzettel, az európai előírásokkal, illetve azzal a sportstratégiával is, amelyet a kormány 2014 és 2018 közötti időszakra hozott meg, így egy új törvény megfogalmazása nélkülözhetetlenné vált.
– Fontos az iskolai és az egyetemi sport, valamint az iskoláskor előtti korosztály testnevelése. Minél több személyt be kell kapcsolni a rekreációs sportba, egyre nagyobb gondot okoz ugyanis az elhízás és a testi deformitások jelentkezése. Az élsportot is fejleszteni kell, a sportinfrastruktúrát is, vagyis mindenképpen szükség volt egy új törvényre – magyarázta Kovács Elvira. Hozzátette, a törvénytervezetet közvita előzte meg, amely során számos módosításra sor kerülhetett: – A közvitán az érintettek beleszólhattak a sporttörvény összeállításába.
A Vajdasági Magyar Szövetség végigkísérte a folyamatot, és számára az volt a legfontosabb, hogy a tartományi hatáskörök ne csorbuljanak. Sajnos az elsődleges törvényjavaslat szerint csorbultak volna, de végül a hatásköri törvénnyel összhangban minden tartományi hatáskör belekerült ebbe a végső törvénytervezetbe, sőt egy kissé ki is bővült.
Kovács Elvira elmondta, hogy a köztársasági költségvetésből nem kerül elegendő pénz a kisebb kluboknak.
– Általában a belgrádi székhelyű, nagyobb, a közvéleményben talán ismertebb sportklubok hatalmas összeget kapnak, a más székhelyű, vajdasági és szerbiai kluboknak pedig kevesebb pénzt szánnak. Elsősorban a labdarúgás vagy a népszerűbb sportok kerülnek előtérbe, azok közül is a férfiklubok.
A felszólalásomban megemlítettem a Spartacus Női Futballklubot, amely nagyon szép eredményeket ér el. Többszöri bajnokok, nemcsak szerbiai, hanem nemzetközi, európai szinten is. De nem kapnak elegendő figyelmet, a pénzügyi támogatásról nem is beszélve. Sajnos a női sportolók, még az élsportban sem kapnak kellő támogatást, figyelmet. Üdvözöljük azonban, hogy a törvény a rekreációs sportolás lehetőségével igyekszik felölelni a lakosság legszélesebb körét, a fiatalokat, a férfiakat, a nőket, a gyerekeket, a fogyatékkal, fogyatékossággal élőket – részletezte.
A képviselők ma napirendi pontok szerint vitatják meg a képviselők által benyújtott módosítási indítványokat. Megközelítőleg 80 módosítási indítvány érkezett a napirenden szereplő négy törvényjavaslatra. A képviselők várhatóan csütörtökön szavaznak majd.
Maja Gojković, a parlament elnök asszonya várhatóan pénteken hívja össze azt a rendkívüli ülést, amely napirendjén Bratislav Gašić védelmi miniszter leváltása szerepel majd. A parlamenti ülésen jelen lesz Aleksandar Vučić kormányfő is.