Régről ismert új feltételek
Varga László: Kétlem, hogy 2015 első negyedéve előtt bármelyik tárgyalási fejezet megnyílhat
A Večernje novosti belgrádi napilapban kedden megjelent egy írás, amely arról tájékoztat, hogy Németország tizenegy feltételhez köti az Európai Unió és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások első fejezetének, illetve fejezeteinek megnyitását. A novosti szerint ezeket a feltételeket szinte lehetetlen teljesíteni, elsősorban azért, mert java részük Koszovó státuszát érinti, és ha Szerbia teljesítené a kikötéseket, azzal gyakorlatilag elismerné Koszovó államiságát.
A napilap a következő feltételeket tüntette fel újdonságként: a koszovói szerb községek közössége statútumának elfogadása, Pristina részvétele a regionális fórumokon, a koszovói útlevél elismerése a szerbiai határátkelőhelyeken, megállapodás Koszovó hívószámáról, a polgári védelem a pristinai rendszerbe való integrálása, az energetikai megállapodás alkalmazása, a Béke park lebontása Kosovska Mitrovica északi részében, a csempészet megfékezése az integrált határátkelőhelyeken, az észak-koszovói szerb községek helyi önkormányzatainak integrálása a koszovói rendszerbe, a Gazivode vízerőmű és a Valač trafóállomás Pristina részéről történő átvétele, valamint az, hogy a Szerbia és Koszovó közötti adminisztrációs vonalon, azaz az integrált határátkelőhelyeken szilárd építőanyagból épüljenek ki épületek.
Ha Szerbia teljesítené ezeket a feltételeket, akkor az EU tagállamainak államfői már a decemberi EU-csúcson rábólinthatnak, hogy a 32-es (pénzügyi ellenőrzés) és a 35-ös (Koszovó) tárgyalási fejezetek jövő év januárjában megnyíljanak, írja a Novosti.
NINCS ÚJ A NAP ALATT
Aleksandar Vučić szerb kormányfő a Novostiban megjelentetett német követelésekkel kapcsolatban leszögezte: senki nem várja el Szerbiától Koszovó államiságának elismerését. Szerbia a lehető legracionálisabb megoldások felkutatására törekszik, úgy, hogy közben ne veszélyeztesse területi integritását, hozzájáruljon a régió stabilitásának megőrzéséhez és gazdasági együttműködést valósítson meg a koszovói albánokkal, magyarázta Vučić, aki úgy véli, hogy az EU tagállamainak egy része a 32-est a 35-ös tárgyalási fejezethez kötné, ez pedig azt jelenti, hogy az eddigiekhez képest újabb közös tevékenységre lesz szükség Belgrád és Pristina között. Ez senki számára nem meglepetés, ez már korábbról ismeretes, nyomatékosította Vučić.
– Ami a koszovói útleveleket illeti, bizonyos határátkelőhelyeken már most lehetséges az utazás ezekkel a dokumentumokkal. Erről még az előző hatalom idejében született megállapodás. Annak részleteit, hogy ezt pontosan hogyan szabályozzák, nem tudom, azt viszont igen, hogy a koszovói útlevéllel utazóknak egy papírt is fel kell mutatniuk a határátkelőhelyen. A részletekkel a kormány Koszovó-ügyi irodája foglalkozik. A szerb kormány célja az európai úton maradni és közben megőrizni az ország területi integritását. Számunkra egyetlen megállapodás sem tökéletes. Szerbiára minden irányból nyomás nehezedik, mi azonban erősek és szilárdak vagyunk – fogalmazott Vučić.
Semmi sem rekedt meg
Az értékeléssel kapcsolatban, hogy a Szerbia és az EU közötti csatlakozási tárgyalások megrekedtek, Michael Davenport, az unió szerbiai küldöttségének vezetője is nyilatkozott. Elmondta, hogy ezek az állítások nem valósak, a szóban forgó folyamat igencsak dinamikus. Eddig a 23-as és a 35-ös fejezetek átvilágítási folyamatát sikerült lezárni, valamint Szerbia elkezdte kidolgozni a 23-as és 24-es tárgyalási fejezetekhez kapcsolódó akcióterveket, magyarázta Davenport, majd arról beszélt, hogy Szerbia mostantól az IPA II. (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz) alapokból szakpolitikára is pénzt hívhat le. Ez a pénz hozzájárul ahhoz, hogy Szerbiában kiépüljenek a demokratikus intézmények, meghonosodjon a jogállamiság, és befejeződjön az igazságügy reformja, taglalta Davenport.
A Szabad Európa újságírójának Berlinben hasonló hangnemben nyilatkoztak az illetékesek, és elmondták, hogy Németország a korábbiakhoz képest egyetlen új feltételt sem szabott meg, amelyhez a csatlakozási tárgyalások fejezeteinek megnyitását kötné. Berlin amiatt elégedetlen, hogy Szerbia nem hangolja össze külpolitikáját az EU külpolitikájával, ezért mielőtt megnyílna az első tárgyalási fejezet, biztosan ragaszkodni fog ahhoz, hogy érezhető előrelépés valósuljon meg a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálódásának területén, jelenti a Szabad Európa.
– Az Általános Ügyek Tanácsának ülése előtt az EU tagállamainak nagykövetei pénteken este ültek össze tárgyalni. A nagykövetek igencsak meglepődtek, amikor arról kérdeztem őket, hogy milyen új feltételei vannak Németországnak. A szóban forgó tizenegy feltétel valójában nem mostani, azzal, hogy a szilárd építőanyagból készült objektumokról a határátkelőhelyeken szó sem esik ezekben. A szerb községek közössége statútumának a pristinai törvények alapján történő kidolgozása szintén nem újdonság, ez a brüsszeli megállapodásban is szerepel – taglalta a Szabad Európa brüsszeli tudósítója.
2015-BEN LEGKORÁBBAN
Varga László, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnökhelyettese nem hiszi, hogy Németország éppen olyan módon tájékoztatta Szerbiát a tizenegy pontról, mint ahogyan azt a Večernje novosti írta, vagyis nem feltételrendszerként. Az tény, hogy a lapban felsorolt tizenegy kérdés egytől egyig a Koszovóval kötött megállapodás végrehajtásából fakad, nyilatkozta lapunknak Varga, mondván, ezek között egyetlen új kérdést sem vélt felfedezni.
– Esetleg az lehetett meglepetés, hogy ilyen módon, tizenegy pontban összefoglalták azokat a kérdéseket, amelyek az eddigi, Koszovóval kötött megállapodások végrehajtásából még hátravannak. Ezek olyan kérdések, amelyekről elvi szinten megszületett a megállapodás, a gyakorlatba azonban még nem ültették át őket. A tizenegy között biztosan van olyan, amely meghaladja azt, amibe elvi szinten Szerbia belegyezett, de egy olyan sincsen, amelyről eddig ne lett volna szó – magyarázta Varga.
Válaszolva kérdésünkre, hogy miért nem nyílt meg még egyetlen tárgyalási fejezet sem a csatlakozási tárgyalások során, illetve mikor lehet erre számítani, az integrációs bizottság elnökhelyettese kifejtette: Németországnak az az álláspontja, hogy amíg Szerbia nem kész a Koszovóval foglalkozó 35-ös tárgyalási fejezet megnyitására, addig más fejezet megnyitásához sem járul hozzá.
– A különböző háttérbeszélgetések során arról lehet hallani, hogy a brüsszeli megállapodás végrehajtása nagyobb részben azért nem jutott tovább az eddigieknél, mert Pristinában nem volt kormány. Olyan kérdések is vannak azonban, amelyek megoldásához Szerbia az új pristinai kormány felállásától függetlenül is hozzáfoghatott volna. Ezt diplomaták, európai parlamenti képviselők és sokan mások is így értékelik. Ilyen szempontból nem hiszem, hogy okunk lenne az optimizmusra, és kétlem, hogy 2015 első negyedéve előtt bármilyen tárgyalási fejezet megnyitása reális lenne. Egyrészről ismét el kell kezdeni tárgyalni a most felálló új pristinai kormánnyal, másrészről pedig maradéktalanul végre kell hajtani az eddigi megállapodásokat, valamint tisztázni kell az új pristinai kormánnyal az esetlegesen még nyitott részletkérdéseket. Ha mindez megtörténik, akkor lesz Németország talán kész arra, hogy úgy értékelje, Szerbia kész a 35-ös fejezet megnyitására, majd ezt követően Szerbia valószínűleg odáig is eljut, hogy megnyílhassanak a 23-as és a 24-es fejezetek – fogalmazott Varga.
