You are here

Vicsek Annamária: Az óvodai fejlesztések az oktatás eredményességében is megtérülnek majd

Az idei évtől kezdve nem csupán az általános iskolákban történnek változások, az oktatási reform az óvodákat is érinti. Ezekről a változásokról kérdeztük Vicsek Annamáriát, az oktatási minisztérium államtitkárát.

Hol tart jelenleg az óvodai nevelés Szerbiában?          

– Az óvodai nevelés és oktatás jelenleg Szerbia kormányának egyik stratégiai prioritásaként ismerhető fel. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy világszerte több olyan tanulmány is megjelent, amely a korai gyermekkori, illetve iskoláskor előtti nevelés és oktatás számottevő befolyását bizonyítják a későbbi iskolai és munkaerő-piaci sikerességre, másrészt a legutóbbi TIMSS-vizsgálat is rámutatott arra, hogy azok a tanulók érnek el az iskolában jobb eredményt, akik több évig részesültek óvodai nevelésben és oktatásban, nem csak a beiskolázást megelőző egyéves kötelező óvodai programban vettek részt. Gazdaságpolitikai elemzések pedig komoly és megtérülő befektetésnek kezdik felismerni az óvodai nevelésbe és oktatásba fektetett pénzt, hiszen az óvodai fejlesztések az oktatás eredményességében, ennek folytatásaként a gazdaság számottevőbb fejlődéseként is megtérülnek majd.

Milyen fejlesztésekre számíthatnak az óvodák?

– Az oktatási minisztérium a Világbank hiteléből az Inkluzív óvodai nevelés és oktatás elnevezésű projektum keretében a következő 5 évben számos fejlesztést kíván megvalósítani. A projektum első komponensében új óvodai épületek építése, a már meglévő óvodai vagy használaton kívül lévő egyéb épületek olyan nemű átalakítása lesz, aminek eredményeként végül 17 000 gyermek számára terveznek helyet teremteni az óvodákban országszerte. Az új, illetve felújított óvodai csoportszobák a legkorszerűbb követelményeknek fognak megfelelni, és a projektum végén az óvodaalapítás szabályzatai, a törvényi alapjai is felül lesznek vizsgálva. Ennek eredményeként minden, ettől kezdve épülő óvodai épület ezeknek a standardoknak kell hogy megfeleljenek. Egyelőre nincs végleges lista arról, hogy melyik lesz az a 30 önkormányzat, ahol ilyen nemű beruházások valósulnak meg. Az év végéig nyilvános pályázat keretében pályázhatnak majd azok a községek, amelyek az első 30 község között szerepelnek a Világbank által felállított listán. A szegénység és egyéb szociális rászorultság mellett fontos szempont volt a számottevő várakozólista is, hiszen vannak olyan óvodák, amelyekbe több ezer kisgyermek nem jut be – ez  leginkább a nagyvárosokra jellemző.

A projektum második komponense a nevelés és az oktatás alapprogramjáról szól. Ezt kifejtené bővebben?

– A projektum második komponense az óvodai nevelés-oktatás alapprogramjának a megreformálására irányul, amely programtervezetet szakértőcsoportok írtak meg, és jelenleg 3 községben próbálják ki az óvónők jelentős képzése és folyamatos mentorálása során. A következő év tavaszán várható az új program széleskörű szakmai véleményeztetése, majd elfogadása, és ezt követően mintegy 1500 óvodapedagógus fogja első körben elsajátítani az alapprogramot. A projektum végéig tervben van mintegy 15 000 óvodapedagógus kiképzése, aminek az óvodapedagógus-képző felsőoktatási intézmények programjára is ki kellene hatnia. Az új óvodai program nagy hangsúlyt fektet a megalapozásra, a játékosságra, az óvodás gyermek életkori sajátosságait figyelembe vevő, korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazására. Azt hiszem, a vajdasági magyar óvodapedagógusok ennek a komponensnek óriási hasznát látják majd, hiszen a magyarországi óvodapedagógiához nagyon közeli ez az óvodapedagógiai szemlélet. Jelenleg is zajlik annak az óvodapedagógiai mentorcsapatnak a kiképzése, megerősítése, amelynek tagjai a projektben az óvónők képzésében képző trénerként és mentorként fognak részt venni. Ez hasonlóképpen fog működni, mint a jelenleg már sikeresen működő külsős szaktanácsadói hálózat, ami mindenképp minőségi pluszként értelmezhető a minisztérium munkájában.

Háromkomponensű változtatásról beszélt. Mi a harmadik komponens?

– A harmadik komponens a helyi önkormányzatoknak pályázati támogatásként nyújtott, helyi jellegű programfejlesztéseket foglalja magába, amelyek a szülők bevonásával olyan helyi, több szektort is bekapcsoló programok fejlesztését és támogatását jelentik, amelyek a korai óvodai ellátás felismerését és a szülői szerep megerősödését serkentik. Olyan programokra kell itt gondolni, amelyek az oktatás, az egészségügy és a szociális tárcák hatáskörei mellett más, állami és civil szervezetek közös kezdeményezéseiként valósulhatnak meg. Ez az interszektoriális szemlélet több helyütt is megjelenik, hiszen az UNICEF által támogatott, a korai fejlesztésre irányuló projektben is az oktatási, a szociális és az egészségügyi tárca közös fellépése várható, ami mindenképp nagy előremozdulást jelent, hiszen így mélyreható eredményeket lehet majd elérni.

Önnek mi lesz a feladata ezeknek a reformoknak a megvalósításában?

– A Vajdasági Magyar Szövetség államtitkáraként az oktatási tárcában a legfontosabb feladatom az lesz, hogy figyelemmel kísérjem és összehangoljam a Vajdaság területén megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket. A Tartományi Oktatási Titkárság is figyelemmel kíséri a tartomány területén működő óvodákat, illetve a Magyar Nemzeti Tanács a magyar kormány támogatásaként érkező, óvodafejlesztési törekvéseket tartja kézben, ami a köztársasági szinten megvalósuló program- és tartalmi fejlesztésekkel együttesen fognak az elkövetkező években kiteljesedni, és a vajdasági magyar óvodapedagógia vonatkozásában is maradandót alkotni.

Szerző: 
Magyar Szó, Seregély Orsolya