Nyárig megvalósul a zéró tolerancia?

Az első jelek szerint mindenki kedvezően fogadta a VMSZ javaslatait

A Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti képviselői március 8-án nyújtották be a közrendről szóló törvény és a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslataikat, amelyek lopás esetén a már sokat emlegetett zéró toleranciát szorgalmazzák.

Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője telefonbeszélgetésünk során elmondta, hogy Vajdaság-szerte (s valószínűleg az egész országban is) az egyik legnagyobb probléma a katasztrofális közbiztonsági helyzet.

— Egy intézkedéscsomag segíthetne az ügy megoldásában, de ennek elengedhetetlen feltétele a jogszabályi háttér módosítása. Ebben az országban még három hónappal ezelőtt is szabadon lehetett lopni 15 ezer dinárig. A törvény persze nem így fogalmazott, hanem úgy, hogy a 15 ezer dinár alatti érték eltulajdonításakor az állam hivatalból nem indít eljárást. A károsultak magánvádat emelhettek, de azoknak az embereknek, akiket kiraboltak, megloptak, sem idejük, sem pénzük nincs ilyen drága és hosszadalmas procedúrára. Erre számítva harapózhattak el ilyen nagy mértékben a betörések, hiszen az elkövetők tisztában voltak azzal, hogy a jogszabályi háttér nem életszerű.

Mi körülbelül egy éve kezdtük meg a küzdelmünket azért, hogy csökkenjen az úgynevezett kis lopások értékhatára. A sikert az év végén könyvelhettük el, decemberben ugyanis az addigi 15 ezer dinárról 5 ezerre módosult ez a határ. Az kezdettől fogva világos volt, hogy a zéró tolerancia olyan formában nem lehetséges, hogy akár egy rágógumi ellopásáért is büntetőeljárás induljon, mert ez az államnak nagyon költséges lenne. Ezzel szemben, miután feltérképeztük az európai gyakorlatot, azt láttuk, hogy számos olyan ország van (köztük Magyarország és Litvánia is), ahol egy bizonyos értékhatárig hivatalból szabálysértési, felette pedig büntetőeljárás indul.

* Ezt a gyakorlatot vették alapul a törvénymódosítási javaslataik megfogalmazásakor.
— Igen. Március 8-án nyújtottuk be azt a két törvénymódosítási javaslatunkat, amelyeknek lényege az, hogy a szerbiai jogrendbe is bekerüljön a zéró tolerancia elve, vagyis hogy az emberek vagyona teljes mértékben élvezze az állam védelmét. Ehhez a büntető törvénykönyvet és a közrendről szóló törvényt kell módosítani. Azt ajánlottuk, hogy 5 ezer dinár alatti, tehát akár egy dinár értékű tárgy eltulajdonítása esetében is, az állam hivatalból kezdeményezzen szabálysértési eljárást, ez feletti értékek ellopása esetén pedig büntetőeljárás induljon.

Ily módon kikerül a szerbiai jogrendből az úgynevezett kis értékű lopások fogalma. Szabálysértésre a legsúlyosabb büntetést javasoltuk: 30 ezer dinár vagy 60 nap börtön. Ezt a szabálysértési bíró mérlegelheti, de 5 ezer dinár feletti lopás esetén, vagyis bűncselekmény elkövetésekor a büntető törvénykönyv előírásai lépnek érvénybe.
A megoldáscsomag második része, hogy növelni kell a rendőri jelenlétet. Erről beszélgetett nagyjából egy hónappal ezelőtt a VMSZ elnöke és a miniszterelnök, s egy razziasorozat lett az eredménye Horgoson, Tornyoson és más településeken. Ha a jogszabályi háttér már nem védi a tolvajokat, és a rendőrség is hatékonyabban lép fel a terepen, akkor számíthatunk arra, hogy javul a közbiztonság.

* Milyen reakciókat váltottak ki a benyújtott módosítási javaslatok?
— Tárgyalásokat folytattunk a szerbiai parlament frakcióvezetőivel — rajtunk kívül jelenleg 13 frakció működik —, valamint beszéltem a képviselőház elnökével is. Mindenki nagyon pozitívan reagált: vagy azt a választ kaptuk, hogy számíthatunk a támogatásukra, vagy azt, hogy logikusnak tűnik a javaslatunk, és majd megvizsgálják. Néhány héttel ezelőtt találkoztunk az igazságügyi miniszterrel és a belügyminisztérium államtitkárával is, akik szintén kedvezően nyilatkoztak erről a témáról.

Ez azért fontos, mert a kormány támogatása nélkül nem számíthatunk sikerre. Az elmúlt években ugyanis a szerbiai parlamentben az ellenzéki képviselői csoportok törvénymódosítási javaslatai napirendre sem kerültek, az elfogadásról nem is beszélve. Most viszont az egyeztetések alapján reálisnak tűnik, hogy nyárig a parlament jóváhagyja a törvénymódosítási javaslatunkat és — a magyarországi modellhez hasonlóan — megvalósul a zéró tolerancia elve Szerbiában is.

* A nyár egy kicsit messzinek tűnik, az emberek türelme véges… Nem gondoltak arra, hogy a módosítási javaslatokat sürgősségi eljárással nyújtsák be?
— Tudom, hogy a polgárok türelmetlenek és igazuk is van. Pontosan tudjuk, milyen a közhangulat, hiszen folyamatosan részt veszünk a lakossági fórumokon, falugyűléseken. Zenta községben Pék Zoltán és Fremond Árpád követte végig ezeket az összejöveteleket, én nemrégiben Kishegyesen jártam.

Azért nyilatkozom ilyen óvatosan, mert a parlament működési dinamikája nem tőlünk függ. Természetesen minden ülésen elmondtuk, hogy ezt a törvényt a lehető leggyorsabban kellene elfogadni. Rendes procedúrában két hétig kell a törvényjavaslatnak eljárásban lennie, mielőtt napirendre tűzik, vagyis megvan annak a jogi lehetősége, hogy március 20-a után már megtárgyalásra kerül. Az viszont, hogy az indítvány napirendre kerül-e, és mikor, a parlament elnökétől, a kormánykoalíciót alkotó képviselőcsoportoktól, valamint a kormánytól függ. Felelőtlenség lenne azt állítani, hogy néhány héten belül elfogadják, de mi azon leszünk, hogy ez így történjen.

* Ön azt nyilatkozta, hogy most a Vajdasági Magyar Szövetség tulajdonképpen beváltotta a választási ígéretét.
— Azért helyezünk ekkora hangsúlyt erre a kérdéskörre, mert a gazdasági nehézségeken kívül a közbiztonsági problémákat érezzük a legnagyobb gondnak. Tárgyaltunk az előző kormánnyal is, de felvetésünkre azt a választ kaptuk, hogy nem is olyan rossz a közbiztonság, és egyébként is, hogy képzeljük mi, hogy 15 ezer dinár alatt az állam hivatalból járjon el… Örülök, hogy ezt az értékhatárt nagymértékben sikerült csökkentenünk.

A választási programunkban nem is volt benne a zéró tolerancia, mert a korábbi megbeszélések alapján ez nem tűnt reálisnak. Emlékeztetnem kell az olvasókat arra, hogy ötünkön kívül még legalább 121 képviselőnek kell ezt megszavaznia. A kormányváltás és az, hogy az új kormány igazságügyi minisztere nyitottnak mutatkozott a kérdés rendezésére, felbátorított minket. Ha létrejön a zéró tolerancia, akkor több minden megvalósul, mint amit a választási kampányban ígértünk. Ez egy atipikus helyzet, de úgy gondolom, nem baj az, ha egy párt többet teljesít, mint amennyit kilátásba helyezett.