Nincs pánikhangulat
A Szerbiai Képviselőház pénteken elfogadta a helyi önkormányzatok finanszírozásáról szóló törvény módosítási javaslatát, amely a beterjesztő indoklása szerint hozzájárul az önkormányzatok finanszírozási rendszerével kapcsolatos jelenlegi hiányosságok kiküszöböléséhez, azaz a bevételek elosztásában az eddigiekhez képest nagyobb egyensúly teremtődik a központi hatalom és a helyi önkormányzatok között. A módosítások hozadéka, hogy a helyi önkormányzatok költségvetésébe kevesebb kerül a területükön a bérek után befizetett adóból. Magyarkanizsa, Zenta és Topolya polgármesterei azt mondják, nem vészes csökkentésről van szó, és ha rátermettek lesznek, pótolni tudják a hiányt.
Az összegből, ami a bérek után fizetett adó címén folyik be a helyi önkormányzatokhoz, eddig 80 százalék maradt a helyi költségvetésekben. Ezután a városoknak ennek az adónemnek a 77 százaléka marad meg, a községeknek pedig a 74 százaléka. Belgrádban az eddigi 70 százalék helyett 66 százalék marad. A községek költségvetése átlagban 2,65 százalékkal csökken, a városoké pedig 1,68 százalékkal.
FEJLESZTÉSI PÉNZEKRE SZÁMÍTANAK
A 6 százalékos csökkentés Magyarkanizsa esetében éves szinten nagyjából 15 millió dináros kiesést jelent, nyilatkozta lapunknak Fejsztámer Róbert polgármester. Mint hozzátette, ez az összeg első hallásra nagynak tűnhet, viszont érdemes tisztában lenni néhány dologgal. Egyrészt azzal, mutatott rá, hogy a helyi közigazgatási alkalmazottak bérét már két éve tízszázalékos csökkentés terheli, ezt a községnek vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe. Másrészt azzal, hogy a központi hatalomtól az elmúlt néhány hónapban olyan jelzések érkeznek, hogy fejlesztési eszközöket kívánnak biztosítani a vajdasági települések számára is, emelte ki Fejsztámer.
– Tehát ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak a tartományi, hanem a köztársasági kormány is utal majd fejlesztési pénzeket az önkormányzatok részére, akkor a 15 millió dináros összeg már nem is tűnik akkorának, hiszen reményeink szerint ezt az összeget fejlesztési pénzekké alakítják át. Eddig elsősorban csak a tartományi kormánytól, vagy a nagyberuházási alaptól kaptunk pénzeket fejlesztésekre. Remélem, hogy ez mostantól valóban megváltozik. Azt sem téveszthetjük szem elől, hogy 15 évnyi lassan fejlődő gazdaság, pénzügyi nehézségek, valamint az azt megelőző háborús zárlatok és az ország összeomlását követően naiv lenne azt hinni, hogy minden egy csapásra megoldódhat – érvelt Fejsztámer.
A SZÜRKEGAZDASÁG FELSZÁMOLÁSA
Zenta az első számítások szerint nagyjából 16,8 millió dinártól esik el, mondta Ceglédi Rudolf polgármester. Szavai szerint ezt az összeget nem lehet úgy pótolni, hogy lefaragják a működési költségeket, feltehetőleg a beruházási költségeket kell majd csökkenteniük. Viszont pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a jövőben több projektumalapú támogatásra nyílik lehetőség, úgy a köztársaságtól, mint a tartománytól, fűzte hozzá Ceglédi, véleménye szerint ezekből pótolni tudják a kieső összeget.
A Tisza menti község első embere úgy véli, hogy az is megoldás lenne, ha többen fizetnének személyi jövedelmi adót, ez pedig részben a szürkegazdaság felszámolásával érhető el.
– Ezzel a témával még komolyabban kell foglalkoznunk a jövőben. Arról se feledkezzünk meg, hogy a minimálbér is növekszik, vagyis az eddigiekhez képest több pénz folyik be a bérek után fizetett adó címén. A vagyonadó megfizettetése meglehetősen sikeres Zentán, bár biztosan még ezen a területen is vannak lehetőségek a bevételek növelésére. Ugyanakkor elsősorban a pályázatokra lesz érdemes összpontosítanunk. Az uniós csatlakozási folyamattal komolyabb projektumokra tudunk majd pályázni, ebben a témában konferenciát, tanácskozást is szerveztünk testvértelepüléseink részvételével – taglalta Ceglédi.
NEM NÖVELIK A HELYI ADÓKAT
Kislinder Gábor polgármester elmondása szerint Topolya évente nagyjából 22 millió dinártól esik el. Persze egyik polgármesternek sem jó érzés, ha megvonják az általa vezetett községtől a pénzeket, ugyanakkor ha az országban a nyugdíjasoktól kezdve mindenki megértéssel fogadja a megszorításokat, akkor az önkormányzatoknak kötelességük olyan költségvetést összeállítani, amely alkalmazkodik a takarékoskodáshoz, hangsúlyozta Kislinder, aki hiszi, hogy nem lehetetlen feladat elé állították őket. A kieső összeg semmit nem borít fel Topolyán, szögezte le a polgármester.
Kislinder egyelőre nem tudta felmérni, hogy mely tételekből lesznek kénytelenek lefaragni, de elképzelhetőnek tartja, hogy esetleg a fűtési költségek csökkentésére próbálnak majd összpontosítani, vagy felülvizsgálják, hogy milyen takarékoskodási lehetőségek rejlenek az egészségügyi ellátás területén, vagy a helyi közösségekben. A létfontosságú tételeket biztosan nem fogják csökkenteni, de nagyon alaposan átvizsgálják a költségvetést, és megtalálják a takarékoskodás legmegfelelőbb módját, mondta.
Topolya polgármestere is nagy lehetőségeket lát a szürkegazdaság felszámolásában, szavai szerint erre mindenképpen komolyan próbálnak összpontosítani, ugyanúgy, mint a jobb adómegfizettetésre. Az adókat viszont biztosan nem szeretnék növelni, ígérte Kislinder.
EGY KORÁBBI TÉVEDÉS KIKÜSZÖBÖLÉSE
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség –Demokratikus Cselekvés Párt frakcióvezetője sem tartja tragikusnak a helyzetet.
Elmondása szerint összetett kérdésről van szó, a legegyszerűbb azt állítani, hogy az önkormányzatok pénztől esnek el, és a módosítást minden decentralizációért síkra szálló pártnak elleneznie kell. Lapunknak nyilatkozva Pásztor emlékeztetett, hogy 2006 és 2011 között a bérek után fizetett adónak a 40 százaléka maradt a helyi önkormányzatoknál, majd 2011-ben ezt lineárisan 80 százalékra növelték.
– 2011 júniusában pártunk rámutatott, hogy a közelgő kampány miatt kerül sor az akkori módosításra, azzal a céllal, hogy az akkori Mlađan Dinkić vezette Szerbia Egyesült Régiói bejusson a parlamentbe. Akkor azért nem tudtuk támogatni a módosítást, mert az hatalmas űrt okozott a köztársasági költségvetésben, illetve hihetetlen mértékben megnövelte az államháztartási hiányt. Az utóbbi öt év bebizonyította, nekünk volt igazunk. Ennél már csak az volt nagyobb gond, hogy ennek az egyetlen adónemnek a növelése a helyi költségvetésekben ahhoz vezetett, hogy a helyi önkormányzatok többé nem számíthattak projektumalapú támogatásra a köztársasági költségvetésből. Álláspontunk szerint a helyi önkormányzatoknak minél több önálló bevételi forrásra van szüksége, viszont emellett országos költségvetési eszközökre is számítaniuk kell a projektumalapú támogatások keretében. Mindezen érvek terén támogattuk most az aktuális törvénymódosítást, amely nem eredményez drasztikus mértékű csökkentést, viszont hozzájárul az államháztartási hiány csökkentéséhez és az egészséges makrogazdasági mutatók megteremtéséhez. Ez mindannyiunk érdeke kell hogy legyen – fogalmazott Pásztor.
A frakcióvezető elmondása szerint a terület teljes egyensúlya megteremtésének érdekében fontos, hogy a következő év folyamán teljesen új törvény szülessen a helyi önkormányzatok finanszírozásáról, valamint a képviselőház új törvényt fogadjon el az illetékekről, elkészüljön az új önkormányzati törvény és megszülessen a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény.
