You are here

Európában negyven százalékkal nagyobb az almatermés – Jól járhatnak azok a termelők, akik modern hűtőházakban raktározzák el az almát

Szabadka és környéke ismert gyümölcstermesztő vidék. Különösen az almatermesztés foglal el kitüntetett szerepet az észak-bácskai város mezőgazdaságában, hiszen ennek a gyümölcsnek nagy kereslete van az orosz piacon.  Az idén a csapadékos időjárás kedvezett a homokon fekvő gyümölcsösöknek, így háromszor több alma termett, mint az elmúlt évben. Ez viszont azzal jár, hogy ennek a gyümölcsnek a nagybani felvásárlási ára igen alacsony.

Osztrogonác Simon, a Szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja lapunknak arról nyilatkozott, hogy a város környéki gyümölcstermelők milyen nehézségekkel néznek szembe munkájuk során.

– Szabadka mezőgazdaságának fontos része a gyümölcstermesztés. Elsősorban a város környékén a homokhátság a gyümölcstermelő vidék. Szabadka község területén ez Tavankúttól Királyhalmáig húzódik. A várostól északra eső vidékek ezek. Itt az alma a legelterjedtebb gyümölcs. A gyümölcstermesztés köztudottan sokkal nagyobb befektetést igényel más mezőgazdasági tevékenységeknél, de sokkal nagyobb hasznot is hoz. Természetesen hozzá kell tenni, hogy a nagy haszon akkor valósul meg, ha kedvező az időjárás és a világpiaci árak is jól alakulnak. Szabadka területén körülbelül hét-nyolcszáz hektárt tesz ki az, amit „komoly gyümölcsösnek” nevezhetünk. 

Itt elsősorban modern gyümölcsösökre gondolok, ahol egyfajta gyümölcsöt termesztenek, nagyobb részt almát vagy körtét, és úgynevezett intenzív termelési módot alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy sűrűn ültetnek, öntözőrendszert alkalmaznak. Az utóbbi időben a jégvédő háló is kívánatos. Egyre több gyümölcsös fölött látjuk kihúzva a jégvédő hálókat. Sajnos az utóbbi évek időjárási körülményei ezt igen indokolttá tették, mivel a klimatikus átrendeződés is hatást gyakorol a gyümölcstermesztésre. Az utóbbi időben Vajdaságban igen nagy területen ültettek almafát, annak köszönhetően, hogy az elmúlt tíz évben az orosz piac a szerb piacnak külön engedményeket tett. Vámmentesen vihetjük be az almát Oroszországba, és így előnyökhöz jutottunk bizonyos európai uniós országokkal szemben – magyarázta Osztrogonác Simon.

Az idei almatermésről Osztrogonác Simon a következőket mondta:

– Az elmúlt pár év a termés és az ár szempontjából elfogadható volt, viszont az idei év nem egy kecsegtető évnek néz ki, mivel egész Európában körülbelül negyven százalékkal több alma termett, mint az átlagos almatermés. Így az európai piacok a túltermelés következtében roskadoznak az almától. Nem csak a gyümölcstermesztés szempontjából, de a mezőgazdaság minden ágazatában fontos, hogy a termelő megfelelő raktárhelyiségekkel rendelkezzen, ha szántóföldről van szó, akkor silókkal, ha gyümölcstermesztésről beszélünk, akkor pedig hűtőházakkal. Az alma nagybani felvásárlási ára most körülbelül húsz dinárt tesz ki. Tavaly pontosan ennyit tett ki az ipari alma felvásárlási ára, tehát óriási az egyik és a másik év közötti különbség. A kilátások így nem kecsegtetőek, de azoknak legalább van valami esélyük, akik a gyümölcsöt hűtőházakban tudják raktározni. Sajnos Szabadka és Vajdaság területén is nagyon kevés  az olyan hűtőház, amely megfelel az európai uniós normáknak. Ez az elsődleges probléma, ami miatt nagyon sok gyümölcstermelő idén gondokba fog ütközni. A kiadások évről évre nőnek, úgy az üzemanyag ára, mint a vegyszereké. Sőt az utóbbi években van egy másik aggasztó probléma is, a munkaerőhiány, ami igencsak érinti a gyümölcstermelőket, ugyanis a gyümölcsösökben folyó munka nagy része kézimunkát igényel. Nem tudni, hogy mi lesz tavaszig, hogy mozdulni fog-e az alma ára, mindenesetre akik hűtőházakkal rendelkeznek, azoknak valamilyen esélyük van, hogy nagyobb jövedelemre tegyenek szert, mint azoknak, akiknek ebben a pillanatban kell az almát a piacra dobniuk.

Osztrogonác Simon azt is elmondta, hogy a modern hűtőházak kiépítéséhez olyan nagy befektetések, pénzösszegek szükségesek, amekkorát egy város nem tud biztosítani, ezért a termelés modernizálására és bővítésére az Európai Unióhoz való csatlakozás alkalmával nyílhat lehetőség.

A Szabadka környéki kevés modern hűtőházak egyike a Z. Z. Cooperativa Golden Fruct, amely Hajdújáráson található. A hűtőház idén ünnepli fennállásának tízéves évfordulóját. A legújabb olasz technológiával működik. A gyümölcsöket ULO hűtéstechnológiával tárolják, amely lehetővé teszi, hogy a most leszedett alma májusban is ugyanolyan állapotban legyen, mint amikor leszedték a fáról.

– Ezt a hűtőházat, amely szövetkezetként működik, a tagok pénzéből építettük fel, valamint e mellé állami támogatást is kaptunk. Nagy előnyt jelent nekünk ez a hűtőház, mivel a környéken nagyon sok alma van. A hűtőház segítségével tudjuk raktározni az almát, és nem vagyunk arra rákényszerülve, hogy azonnal értékesítsük a leszedett gyümölcsöt. Az alma ára jelenleg igen alacsony, viszont ez az ár január és május között magasabb lesz. Ebből kifolyólag a termelőink jobban járnak majd – magyarázta Ábrahám Sándor, a Golden Fruct  hűtőház igazgatója, aki maga is őstermelő.

Az idei évi termésről az igazgató a következőket mondta:

– Az idei év almatermése mondhatni, hogy kiváló. Jók voltak az időjárási feltételek. Sok eső esett, ami nekünk nagyon fontos itt a homokvidéken. Ebből kifolyólag az alma körülbelül hetven százaléka első osztályú áru lett. Az, hogy az árak így alakultak, azért van, mert túltermelés történt a környéken, sőt a környező országokban is. A tavalyi évhez viszonyítva háromszor nagyobb az idei termés. Ez az árakban is meglátszik. Az étkezési alma nagybani értékesítési ára a tavalyi hatvan dinár helyett most húsz dinár. A léalmát pedig át se vesszük, annyira alacsony az ára.

Ábrahám Sándor elmondta, hogy a hűtőházban tárolt alma kilencven százalékát az orosz piacon értékesítik viszonteladókon keresztül. Szavai szerint a kereskedőkkel a kapcsolatuk már több éve tart, és meg vannak elégedve a kifizetéssel.

– A hűtőházat nehéz fenntartani, de a termelőknek megéri betenni a termésüket, mert a kivett árunak a súlyvesztesége nagyon alacsony, a minősége viszont sokkal magasabb. Ebből kifolyólag az a pénz, amit a hűtőházakra fordítanak, meg szokott térülni. Ha valaki a termését berakja egy klasszikus hűtőházba hat hónapra, annak a súlyvesztesége tizenöt százalékot tesz ki, míg itt a mi hűtőházunkban ez mindössze két százalék. A mi hűtőházunkban megmaradó tíz-tizenkét százalék fedezi a hűtés költségét, és emellett még a termelő megadta magának az esélyt, hogy magasabb árat kaphat az almájáért – sorolta a hűtőház előnyeit Ábrahám Sándor.

Idén az év első felében az árucsere-forgalom Oroszországgal a tavalyi időarányoshoz viszonyítva 16–17 százalékkal nőtt. A kivitel 546,6 millió dollárt tett ki, ebből az élelmiszerek közül a legnagyobb bevétel éppen az alma exportjából származott, mégpedig 56 millió dollár. Az almaexport 95 százaléka az orosz piacra irányul. A legnagyobb almabeszállító ebben az országban Szerbia, legnagyobb versenytársa ezen a piacon Lengyelország. Míg 2012-ben Szerbia a világon az almaexportőrök listáján a 21. helyet foglalta el, 2016-ban már a 11. helyre felverekedte magát. Igaz ugyan, hogy most az orosz piac a felvevője a szerbiai almának, de időközben fejlesztik saját termelésüket is, éppen ezért más értékesítési csatornák után kell nézni. A napokban Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy Indiával befejeződtek a tárgyalások a gyümölcskivitelről. Az indiai piac azért fontos számunkra, mert az orosz felvásárlók 55–60 eurocentet fizetnek az alma kilójáért, az indiaiak 45–50-et, míg az uniós piacon csupán 20–25 eurocent kapható.

 Szerbia az egyik legjobb almatermelő vidék, a napos órák számát tekintve, más éghajlati tényezőket figyelembe véve és a talaj összetételét szem előtt tartva. A kimutatások szerint 25 000 hektár területen termesztettek almát, az össztermés ezen a területen 350 000 tonnát tesz ki. Ez azonban még mindig nem éri el az európai legnagyobb almatermesztő ország, Lengyelország termelékenységét, ahol évente 4–4,5 millió tonna alma terem. Az Európai Unió évi almatermelése 12 millió tonna, ebből a lengyel alma a korábbi 2–2,5 millió tonnáról csaknem a kétszeresére nőtt.

 

Szerző: 
Magyar Szó, Patyi Szilárd